A KÉK Közérthető Város projektje

A Kortárs Építészeti Központ kezdeményezésére, a MOME hallgatói infografikai pályázaton vettek részt. Négy - civilszervezetek által képviselt - mindennapi városhasználatot érintő témát dolgoztak fel. Közel száz poszter készült, melyek egyértelmű, könnyen hozzáférhető információt nyújtanak egy-egy, a város szabályozását, igazgatását meghatározó kérdés megértéséhez. Huszár Daniella eseménybeszámolója. 

A KÉK a témák kiválasztásában a Város Mindenkié csoporttal, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezettel és az Energiaklubbal működött együtt. A felkért szervezetek az általuk képviselt témákból grafikai briefet készítettek, amelyet a hallgatók a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Tervezőgrafika Tanszékének oktatói, Balla Dóra és Marcell Tamás szakmai irányítása mellett dolgoztak fel.

A Város Mindenkié csoport tagjai a Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI) rendszert választották annak a témának, amelynek közérthető módon való bemutatása leginkább tagjaik hasznára válna. A rendszerrel járó TAJ-szám alapú regisztrációs kötelezettség egy napon csak egy nappali melegedő igénybevételét teszi lehetővé, amely a gyakorlatban jelentősen megnehezíti a nappali melegedőkben elérhető szolgáltatások használatát. A grafikai anyag a rendszer leírását, valamint a követendő joggyakorlatot mutatta be arra az esetre, ha egy hajléktalan embert a rendszerre való hivatkozással kizárnának a szolgáltatások köréből.

Az Energiaklub által vizuális megjelenítésre legalkalmasabbnak tartott ügy az éghajlatváltozás városi hatásainak, és az ehhez való alkalmazkodás, adaptálódás lehetőségeinek a bemutatása volt. A téma közvetítését tágabb értelemben a felnőtt városi lakosság számára, másrészt azon városvezetők és várostervezők számára tartották lényegesnek, akiknek a programalkotás, stratégiai tervezés szintjén még nem került a látókörébe a városklíma ügye.

A Társaság a Szabadságjogokért az elmúlt évtizedekben a városi mindennapoknak megszokott részévé vált köztéri kamerás megfigyelés témáját dolgozta fel. Mivel a megfigyelés átértelmezi a magánszféra határait, fontos, hogy az állampolgárok kellő tájékozottsággal, alapjogi felkészültséggel rendelkezzenek a róluk születő adatok felhasználhatóságával kapcsolatban. Az elkészült brief a kamerás megfigyeltség hátrányait, valamint a közterületi kamerákkal kapcsolatos alapjogi tudnivalókat tartalmazta.

A hallgatók által ábrázolt negyedik téma a KÉK Lakatlan projektje részeként, az üresen álló ingatlanok problematikáját, valamint az átmeneti hasznosítás lehetőségeit és előnyeit járta körül. A Lakatlan projekt útmutatása alapján születő poszterek az átmeneti hasznosítás előnyeit az ingatlantulajdonosok, valamint a helyet kereső társadalmilag elkötelezett, kreatív kezdeményezések szemszögéből mutatták be.

A hallgatók és a téma képviselői közti megfelelő információáramlást segítendő szakmai konzultációkat szerveztünk, ahol a szervezet képviselői ismertették a felmerült témák tágabb kontextusát, valamint megválaszolták a hallgatók kérdéseit. A legjobb hallgatói munkákból szervezett kiállításon témánként egy-egy posztert díjazott a felkért szakmai zsűri.

A kísérleti oktatási projekt célja egy olyan kiadványsorozat létrehozása volt, amely a város működésének és igazgatásának szabályait a design és az adat-vizualizáció segítségével teszi minél szélesebb körben hozzáférhetővé. Magyarországon is egyre nagyobb érdeklődés övezi az adatvizualizáció és az infografika műfajait, azonban az építészet és urbanisztika területén még igen kevéssé bejáratott a használatuk. A projekt annak feltérképezésére irányulós kísérlet, hogy mennyiben használható a tervezőgrafika a „városszakértők" és a mindennapi városhasználók közti fordítási, közvetítői folyamatban.

A projektben együttműködő Tervezőgrafika Tanszék kiemelten foglakozik az oktatás jövőjét és szakma prioritásait megfogalmazó és újraértelmező anyagok létrehozatalával. A tanszék vállalt hitvallása a társadalmilag elkötelezett design magyarországi elterjesztése, így szívesen tettek eleget a KÉK felkérésének a projektben való részvételre.

Az együttműködés során a hallgatóknak lehetősége nyílt, hogy tudásukat társadalmilag elkötelezett ügyek szolgálatába állíthassák. Komplex munkafolyamatban vehettek részt, mely megkívánja a felelős tervezői gondolkodásra való készséget.

Elképzeléseink szerint a pályázat győztes hallgatói tovább dolgoznak majd a szervezetekkel a poszterek széles körben terjeszthető kiadványokká alakításán.

Huszár Daniella