„A Kelenföldi pályaudvar és térsége” – az ötletpályázat eredménye

I. díjban részesült a MŰ-HELY Zrt. által benyújtott 11. sorszámú pályamű, szerzői: dr. Nagy Béla, Csillag Katalin és Gunther Zsolt vezető tervezőkBemutatjuk a pályaműveket

részlet a zárójelentésből

"A Kelenföldi pályaudvar és térsége" - városrendezési-városépítészeti-környezetalakítási ötletpályázat

Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala kiíró, Budapest XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Polgármesteri Hivatala társkiírói közreműködésével, 2007. június 12-én országos, nyilvános és lebonyolítását tekintve titkos városrendezési-városépítészeti- környezetalakítási tervezési ötletpályázatot irt ki a “Kelenföldi pályaudvar és térsége" címmel.

A tervpályázat legfőbb célja, hogy a térségi összefüggésekből levezetett városrendezési és közlekedésfejlesztési kapcsolatokon, valamint átfogó és egységes koncepción nyugvó városépítészeti és környezetalakítási megoldásokat kínáljon, mind a közszféra mind a magánszféra által megvalósítandó nagyszabású tervek révén kialakuló városrészközpont jövőjéhez.
A díjazott és megvásárolt pályaművek gondolatainak felhasználására a jelenleg módosítás alatt álló KSZT véglegesítése, az Őrmezei oldalt feltáró közlekedési létesítmények továbbtervezése, valamint a MÁV új felvételi épületére építészeti versenypályázat kiírása és az építészeti tervek elkészítése kapcsán kerülhet sor.

A tervpályázati kiírást 19 pályázó vette ki, és az előírt határidőig 14 pályaművet nyújtottak be. A Bíráló Bizottság döntése alapján

I. díjban részesült a 11. sorszámú pályamű (7.000.000,-Ft)
szerzői: MŰ-HELY Zrt.
vezető tervezők: dr. Nagy Béla; Csillag Katalin és Gunther Zsolt (3h építésziroda)
vezető szakági tervezők: Szeghő János, Rhorer Ádám, Lukács Katalin
munkatársak: Balogh Balázs, Tihanyi Dominika, Gyimóthy Ákos

II. díjban részesült a 2. sorszámú pályamű (4.500.000,-Ft)
szerzői: ECE PM Budapest Kft.
vezető tervezők: Hajnal Zsolt, Wéber József
szakági tervezők: Liszkay Krisztina, Breuer András, Germán Géza
munkatársak: Terjéki Rita, Dreher Zsófia, Czirok Antal, Akúcs Levente, Kiss Viktor, Varga Zsolt, Kovács Judit, Kara László, Szüle Péter, Lengyel Ágnes, Makovinyi Krisztián, Kendelényi Péter

III. díjban részesült a 13. sorszámú pályamű (3.500.000,-Ft)
szerzői: Palatium Stúdió Kft.
vezető tervezők: Koszorú Lajos, Szenderffy Gábor, Erő Zoltán, Balogh Péter István
munkatársak: Babos Gyula, Szilágyi Tibor, Varga Péter István, Szőke Tamás, Zöldi Péter, Csapó Balázs, Brückner Dóra, Pintér Klára Kata, Pécsi Máté, Mlakár Vivienne, Turáni Zoltán, Kosztolányi Zsolt, Antal Máté, Kucsora Zita, Tábori Attila

Kiemelt megvételben részesült az 1. sorszámú pályamű (2.500.000,-Ft)
szerzői: EFFEL ARCHITEKT Bt.
vezető tervezők: Pomsár András, Szabó István
szakági tervezők: Fábián László, Gauder Péter, Vámossy István, Reviczky Zalán, Bodola Péter Archibald

Kiemelt megvételben részesült a 3. sorszámú pályamű (2.500.000,-Ft)
szerzői: CDC Kft.
vezető tervező: Kerekes György
munkatársak: Lórántné Karácsony Sára, Mészáros Judit

Megvételben részesült az 5. sorszámú pályamű (1.000.000,-Ft)
szerzői: CÉH Zrt.
vezető tervezők: Annus Marina, Fazekas Csaba, Takács Ákos
szakági tervező: Takács Ákos
munkatársak: Székely György, Harmath Júlia, Cseh Katalin, Igaz Piroska, Kapinya Tünde, Horváth Lili

Részletek a pályázat összefoglaló értékeléséből
A benyújtott pályaművekben megfogalmazott javaslatok összességükben számos kérdésben jó alapot szolgáltatnak a továbbtervezéshez és a megvalósításhoz szükséges döntések megalapozására. A pályázati kiírás értelmében a tervpályázat díjazott és megvásárolt pályaműveinek gondolatai felhasználásra kerülnek a jelenleg módosítás alatt álló KSZT véglegesítése, az Őrmezei oldalt feltáró közlekedési létesítmények továbbtervezése, és a MÁV új felvételi épületére építészeti versenypályázat kiírása, az építészeti tervek elkészítése során.

1. A térség fejlesztési kapacitása
A pályaművek a térség fejlesztési kapacitását nagy szórással javasolják – a szélső értékek 320.000 m²-től 950.000 m²-ig különböznek, átlagosan 550.000 m² értékkel. A terület terhelhetőségét a terület – fejlesztést követő – közlekedési kapacitása, a megközelítés lehetősége adja.

A területen nagy az intermodalitás lehetősége, kivételesen nagy a tömegközlekedési kínálat, azonban a jelenlegi közúti hálózat nem rendelkezik szabad kapacitással a fejlesztések kiszolgálására. A lehetséges úthálózati fejlesztéseket is figyelembe véve a személyforgalmú járművek forgalma és ezzel összefüggésben a parkoló–kapacitás összességét tekintve is korlátozott marad. Ugyanakkor a nagyfokú intermodalitás és a tömegközlekedési kínálat, valamint a terület városkapu jellege következtében a térség rendkívüli vonzerőt jelent az ingatlanfejlesztés számára, elsődlegesen kereskedelmi, szolgáltatás és irodajellegű funkciók terén.

Az 550.000 m² bruttó (300.000 m² hasznos) szintterülethez tartozó (a lehetséges 50%-os csökkentő tényező figyelembe vételével számított) becsült 7.500 funkcionális parkoló mellett jelentkezik a 3.000 db P+R parkoló igény. A szakértői számítások szerint a közúti kapacitások mintegy 8.000-9.000 parkoló kiszolgálásához elégségesek, így a javasolt fejlesztési program felső értéke 450.000 m² bruttó szintterület (5.800 parkolóval).

Igényként továbbra is fennáll a metró továbbépítése, ez esetben a P+R parkolás átstrukturálódására lehet számítani. A Bíráló Bizottság a szakértői bizottság véleményére alapozva javasolja a program 100.000 m2 további, későbbi ütemben létesülő fejlesztési szintterületét a településrendezési tervekben figyelembe venni.

2. A közlekedési kapcsolatok kialakításának koncepciója
A térség fejlesztésének prioritása az intermodalitás elvének való megfelelés. Az Etele tér a főváros egyik legjelentősebb intermodális pontja, ahol egymáshoz kapcsolódik a belváros, az előváros, a városkörnyék, az ország és fél Európa közlekedési rendszere. E kapcsolati túlhatározottság nagy lehetőségek és nagy veszélyek hordozója. Az M1-M7 autópályák felől érkező közúti forgalom térségre gyakorolt agresszív hatása – kiegészülve a terület esetleges túlépítésére irányuló befektetői szándékokkal – szétverheti mind a korszerű intermodális csomópont kialakítására, mind egy igényes városrészközpont kialakítására irányuló törekvéseket.

3. A Kelenföldi pályaudvar térség közlekedési szerkezetének koncepciója
A vasút által elvágott területrészek átjárhatóságának biztosítása kiemelt szempont, azonban annak megoldási formájában a Bíráló Bizottság javasolja az intermodális kapcsolatrendszer részeként gyalogos és/vagy kerékpáros tengely átvezetését az áramlások súlyvonalában, azonban nem tartja kívánatosnak és megvalósíthatónak a teljes vagy intenzív kísérő funkciókkal való felülépítést. A legtöbb pályamű által javasolt Bartók Béla út Rimaszombati úttal való közúti összekötését csak abban az esetben támogatja, ha az a kerületrészek közötti kapcsolatot szolgálja és az összekötésnek nincs autópálya irányú kapcsolata – tekintettel a Bartók Béla út humanizálási törekvéseire.

4. A funkcionális tartalom és kapcsolatrendszer koncepciója
A Bíráló Bizottság a pályázatot sikeresnek ítéli, mert több pályamű színvonalasan oldotta meg a rendkívül komplex feladatot, javaslataik összehangolt, arányos és jól működő rendszerré állnak össze. Más pályaművek a részletmegoldásokban nyújtottak kiemelkedő, új ötleteket.
A komplex elvárás-rendszerhez tartozó sokrétű funkció összeegyeztetése, a kapcsolatrendszerek zökkenőmentes összefűzése, a terepviszonyok adta lehetőségek és kihívások nehéz feladat elé állították a pályázókat. Bár a feladat megoldását a Kiíró egy ötletpályázat keretei között várta el, a Bíráló Bizottság a lépték és a tartalmi követelmények, valamint a rendelkezésre álló információk ismeretében a műszaki hitelesség, pontosság és adatszerűség követelményeit a pályaművekben számon kérte. Több pályamű, bár verbális javaslatai vagy a tervlapokon ábrázolt gondolatai érdekesek vagy figyelemre méltóak, a helyszín terep-, beépítési és egyéb viszonyainak nem kellő figyelembevétele vagy az ábrázolás hiányosságai miatt nem minden szempontból volt értékelhető.
A Bíráló Bizottság negatívan értékelte azokat a pályaműveket, amelyekben kettéválik a komfortos, zöldbeágyazott sétányok rendszere és az intermodalitás/átszállási pontok közötti gyalogos mozgások vonalai.

5. A városépítészeti és térépítészeti kialakítás koncepciója
A pályázóknak javaslatot kellett tenniük a vasút által elvágott kerületrészek összekapcsolására. A Bíráló Bizottság azokat a javaslatokat tartja előnyösnek, ahol a gyalogos, esetleg kerékpáros kapcsolat mellett olyan funkciók is megjelennek, amelyek funkcionális tartalmat adnak az összekapcsolásnak (pl. buszpályaudvar, mértéktartó kereskedelem, szolgáltatás). A Bíráló Bizottság nem támogatja azokat a megoldásokat, ahol a két területrész közötti kapcsolat teljesen hiányzik vagy kizárólag gyalogos/kerékpáros hídként került kialakításra.
A fővárosra vonatkozó szabályozók keretei között javaslatot lehetett tenni magasház elhelyezésére is. A Bíráló Bizottság a magasház-csoportot alkalmasnak tartja az új városrészközpont jelölésére mindkét oldalon, de elsősorban az autópálya beérkező szakasza mentén az őrmezei oldalon, amennyiben az a városépítészeti kompozíció szerves részét képezi.

7. Ütemezhetőség és megvalósíthatóság
Ütemezési szempontból kívánatos, hogy a létesítmények minél nagyobb része igazodjon a Metró üzembelépésének időpontjához, de legalább a Metró kijáratok környezetében a végleges, rendezett állapot jöjjön létre, és az intermodális csomópont különböző közlekedési eszközei elérhetőek legyenek. Továbbá a Bíráló Bizottság fontosnak tartja, hogy a területen működő funkciók (zavartalan működés mellett), ütemezve áthelyezhetőek legyenek, az épületek egymáshoz való viszonya, tömegek szakaszolhatósága megoldott legyen, az alkalmazott építészeti elemek (utak, hidak, aluljárók, útsüllyesztések, térszín alatti beruházások) költségigénye legyen arányban azok szolgáltatási színvonalával.
Az ütemezést tekintve lényeges követelmény, hogy a vasúti terület feletti felülépítés(ek) a vágányzárakkal egyidejűleg, a Metró aluljáró megvalósításával párhuzamosan legalább tartószerkezeti készültségi fokig megépüljenek.
Az ütemezési kérdéseket, megvalósíthatósági szempontokat a pályázó többsége – sajnálatos módon – nem kezelte súlyuknak megfelelően. A pályázók többnyire a „végállapotra" koncentráltak, a megvalósíthatóság műszaki és gazdasági körülményeit kevéssé figyelték. A Bíráló Bizottság általában kedvezően ítélte meg e tekintetben azokat a pályaműveket, amelyek műszaki értelemben alátámasztható, indokolható, gazdasági értelemben reálisnak tűnő javaslatokat hoztak, és kedvezőtlennek ítélte az öncélú attraktivitásra törő, a kortól, a gazdasági vagy műszaki realitásoktól távol álló javaslatokat.

A tervpályázat hasznosításának módjára és lehetőségére, valamint a továbbtervezésre vonatkozó ajánlások

A pályázat sikeresnek minősíthető, mivel a pályaművek számtalan ötletet, javaslatot dolgoztak ki a Kelenföldi pályaudvar és térsége városrendezési – városépítészeti – környezetalakítási és nem utolsósorban közlekedési problémáinak megoldására.
A díjazott és megvásárolt pályaművek gondolatai – az összefoglaló értékelésben szereplő megfogalmazások alapján – felhasználhatók a jelenleg készülő, a hatályos KSZT módosítására vonatkozó szabályozás véglegesítésére, valamint a metróhoz kapcsolódó felszíni közlekedési létesítmények tervezésénél, illetve konkrét, új épületek (MÁV felvételi épület, Őrmezői oldal M1-M7 bevezető szakasza melletti magasházas irodaépület, SZÁMALK tömb új épületegyüttese, stb.) építészeti terveinek elkészítésénél.
A pályázat egyértelmű választ adott arra is, hogy környezetterhelési szempontból milyen nagyságrendű beépítéssel lehet reálisan számolni a térségben annak figyelembevételével, hogy az még parkolókapacitásokkal, közlekedési kapcsolatokkal ellátható és kiszolgálható legyen.
A térség fejlesztésének prioritását az intermodalitás feltételeinek kell alárendelni. Az eszközváltást célszerű koncentráltan végrehajtani.
A továbbtervezés egyik kiemelt szempontja a vasút által elvágott területrészek átjárhatóságának biztosítása és a térségben megvalósuló gyalogos kapcsolatok megfelelő szervezése.
A jó intermodális rendszer alapja a terepadottságokból következő funkciókkal megfelelő mértékben gazdagított alsó és felső tengely által közrefogott vasúti-, és metrókapcsolat biztosítása, az így kialakult négy szint harmonikus együttműködése.
A vasúti pályatest felülépítése csak mértéktartó, visszafogott javaslatok esetén számíthat gazdaságosnak, ezek vizsgálatát célszerű a további tervezési munkánál figyelembe venni.
A MÁV felvételi épület megtartásának vagy elbontásának kérdése az egyik leglényegesebb eleme volt a pályázatnak, a javaslatok alapján megállapítható, hogy a MÁV felvételi épület védettségének törlését a pályázat nem igazolta.
Magasház csoport elhelyezése a városközpont mindkét oldalán figyelembe vehető a továbbtervezés során, de elsősorban az autópálya beérkező szakasza mentén, az Őrmezői oldalon javasolt a kialakuló új városépítészeti kompozíció szerves részeként azt megjeleníteni.
Ütemezési szempontból fontos kívánalom, hogy a létesítmények megvalósítása a metró üzembehelyezésének időpontjához igazodjon, illetve azok ütemezhetők legyenek. A vasút feletti esetleges felülépítések a vágányzárakkal egyidejűleg a metró aluljáró megvalósulásával párhuzamosan épüljenek meg.
A különböző fejlesztések megvalósítása csak szoros együttműködés keretében történhet meg. A rendkívül komplex feladat és a fejlesztésben érintettek és érdekeltek jelentős száma miatt célszerű fejlesztési megállapodás vagy fejlesztési társaság létrehozása.