építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

A Kis Hableány Kínában

Hai Bao – más néven a kínai írásjel az “ember” szóra – a dán BIG iroda ezt választotta a 2010-es sanghaji világkiállítás kabalájaként. Így kívánt válaszolni az EXPO témájára, a fenntartható fejlődésre, melynek mottója: Jobb város – Jobb élet. A dán pavilon a nagyvonalú, mégis egyszerű tömegbe számtalan rejtett és látható asszociációt épít be.

Mikor a tervezők a mottó jelentését próbálták körüljárni, azzal találták szembe magukat, hogy sokak számára a környezettudatosság egyet jelent valamiféle puritán életvitellel, minek jegyében nem ildomos hosszú, forró zuhanyt vennünk vagy nagy távolságra repülővel utazni nyaraláskor – mert az árt a környezetünknek. Így lassacskán az az érzetünk támad, hogy a fenntartható életmód kevésbé szórakoztató, mint a “normál” változat!  Megpróbáltak hát azokra a példákra koncentrálni, ahol a környezettudatosság az életminőséget javítja. Ahol a fenntartható életvitel nem lemondás, hanem élvezet.  

 

 
A dán pavilon makettje - BIG
A dán pavilon makettje - BIG
Sanghaj Expo, dán pavilon - fotó: Iwan Baan

 

A fentiek figyelembevételével kezdődött a tervezés, amihez másik fontos koncepció is kapcsolódott. A dán pavilon ugyanis nem csupán a nemzeti jellegzetességek statikus bemutatására szolgál. Az interakciók által a látogatók Koppenhága legnevezetesebb látványosságai közül néhányat a maga valóságában tapasztalhatnak meg: a városi biciklizést, a kikötői fürdőt, a játszóteret és a piknikezés élményét.

 

 
Sanghaj Expo, dán pavilon - fotó: Iwan Baan
Sanghaj Expo, dán pavilon - fotó: Iwan Baan
Sanghaj Expo, dán pavilon - fotó: Iwan Baan

 

A kerékpár a közlekedés kedvelt eszköze és egyben nemzeti jelkép is - mindez igaz Dániára és Kínára egyaránt. Azonban az utóbbi években a két országban teljesen eltérő sorsa van ennek a járműnek. Míg Koppenhága azon igyekszik, hogy a világ legnagyobb biciklis városa legyen, addig Sanghajban jelentősen nő a gépjárműforgalom, hiszen itt az autó a jólét szimbóluma. A dán pavilon esetében újraértelmezték a sanghaji kerékpár használatot, a modern életforma és fenntartható városi fejlődés jelképévé emelve azt. A vendégek a pavilont és a teljes kiállítást bejárhatják az ingyen használható kerékpárokon, a 1500 db biciklit később a város kapja meg. Az épület egy kettős spirálként van kialakítva, a gyalogos és a biciklis sávok a földszintről kanyarogva vezetnek minket 12 méteres magasságba, majd onnan vissza. Így a dán kiállítást kívül-belül két különböző sebességgel is megtekinthetjük – a nyugodt séta során van elég idő a környezet befogadására, a kerékpáron a város és a városi élet mellett suhanunk el.

 

Sanghaj Expo, dán pavilon - fotó: Iwan Baan
Sanghaj Expo, dán pavilon - fotó: Iwan Baan
Sanghaj Expo, dán pavilon - fotó: Iwan Baan
 

 

Mind Sanghaj, mind Koppenhága kikötőváros. A koppenhágai kikötőkben a légszennyező tevékenységeket felváltották a parkok és kulturális intézmények, ennek eredményeképp a víz olyan tisztává vált, hogy akár úszni is lehetne benne. A pavilon szívében találják a vendégek a Kikötő Medencét, ahol a gyerekek az egyenesen Koppenhágából tankeren ideszállított vízbe lógathatják lábukat, így élve át, milyen lehet egy tiszta kikötőjű dán városban lakni. A Kikötő Medence közepén Edvard Eriksen híres műve, a Kis Hableány pontosan úgy ül, mint azt Koppenhágában megszokhattuk. Az eredeti hableány látogat Kínába, konkrét példájaként az elképzelésnek, hogy a Dán Pavilon a valódi dán városi létet mutatja be.

 

 
Sanghaj Expo, dán pavilon - fotó: Iwan Baan
Sanghaj Expo, dán pavilon - fotó: Iwan Baan
Sanghaj Expo, dán pavilon - fotó: Iwan Baan

 

Erről így mesélnek az alkotók:
A Kis Hableány Kínába utaztatásával célunk az volt, hogy megmutassuk, a nyitott gondolkodás nem jelenti feltétlenül a gyökereink vagy kultúránk elvesztését. Általában a nemzeti szimbólumok statikusak, mozdíthatatlanok, mint például egy erőd vagy egy torony. Az utóbbi időben a Dániáról kialakult kép, azaz a toleráns és nyitott ország képe a nemzetközi médiában megkérdőjeleződött. Az, hogy egy országnak a nemzeti jelképe van annyira mozgatható, hogy hat hónapra Kínába költöztessék, nagyszerű módja bebizonyítani, hogy Dánia még mindig nyitott és elfogadó a világ többi része felé.“  “Az is meglehetősen kényelmes, hogy a szobrot könnyebb elszállítani, mint például az Eiffel-tornyot”  ”Ha már a környezettudatosságról beszélünk, minden bizonnyal sokkal költséghatékonyabb és környezetkímélőbb megoldás a Kis Hableányt Kínába szállítani, mint 1,3 milliárd kínait Koppenhágába.

 

 
Sanghaj Expo, dán pavilon - fotó: Iwan Baan
Sanghaj Expo, dán pavilon - fotó: Iwan Baan
Sanghaj Expo, dán pavilon - fotó: Iwan Baan

 

Amíg a Kis Hableány Sanghajban vendégeskedik, Langelineban a helyét egy olyan műalkotás foglalja el, amit a nemzetközileg elismert kínai művész, Ai Wei Wei készített – aki többek között a pekingi nemzeti olimpiai stadion, a Madárfészek tervezésénél is konzulensként szerepelt.

 

 
Sanghaj Expo, dán pavilon - fotó: Hanne Hvattum
Sanghaj Expo, dán pavilon - fotó: Hanne Hvattum
Sanghaj Expo, dán pavilon - fotó: Iwan Baan

 

A dán pavilon fehérre festett, monolitikus, önhordó acélszerkezetből készült, amit egy helyi kínai hajóműhelyben gyártottak le. A Dániában a kerékpárutaknál használt szintetikus, világoskék bevonat borítja a tetőt. A belső térben a padló epoxigyantával készült, kiegészülve a világoskék bicikliúttal. A kiállítás eseményeinek sora a két párhuzamos –a külső és a belső – homlokzat mentén rendeződik. A belső rész zárt, a pavilon különböző funkcióit tartalmazza. Vastagsága változik a belső térben található programok függvényében. A pavilon külső homlokzata perforált acéllemezből készült. Az esti órákban a pavilon belső élete a megvilágításban elevenedik meg az arra sétálók szeme előtt. Jeppe Hein, dán művész tervezett egy úgynevezett „szociális padot”, ami a kerékpárút mentén húzódik. Egyes helyeken az ülőalkalmatosság rugalmasan idomul környezetéhez, és különböző funkciókkal, mint például bár, egészül ki.

 

Sanghaj Expo, dán pavilon - fotó: Iwan Baan
Sanghaj Expo, dán pavilon - fotó: Iwan Baan
A Koppenhága vizén átderengő épület, fotó: Iwan Baan
 

 

A tervezési folyamat elején az alkotóknak egy komoly problémával kellett szembenézniük. Miután megnyerték a pályázatot, és kiderült, hogy a Kis Hableányt Kínába akarják szállítani, a bulvársajtóban heves támadás indult ellenük. Mégis hogy képzelik, hogy a nemzeti jelképet külföldre költöztetik?  A dán nacionalista párt külön törvényt akart hozni ennek megakadályozására. Végül szerencsére ez nem sikerült, így rengeteg látogató gyönyörködhet a szoborban, és a dán nyitott szellemiség ismét bizonyításra került.
 
Gaschler-Gyeviki Nóra


Sanghaj Expo, dán pavilon

vezető tervezők: Bjarke Ingels, Finn Nørkjær, Henrick Poulsen - BIG
építész munkatársak: Tobias Hjortdahl, Niels Lund Petersen, Jan Magasanik, Claus Tversted, Kamil Szoltysek, Sonja Reisinger, Anders Ulsted, Jan Borgstrøm, Pauline
Lavie, Teis Draiby, Daniel Sundlin, Line Gericke, Armen Menendian, Karsten Hammer Hansen, Martin W. Mortensen, Kenneth Sørensen, Jesper Larsen

munkatársak: 2+1, Arup AGU, Arup Shanghai, Tongji, Ai Wei Wei, Jeppe Hein, Martin De Thurah, Peter Funch

generáltervező: BIG
tervezés éve: 2009
kivitelezés éve: 2010
bruttó szintterület: 3000 m2
építtető: Erhverys- og Byggestyrelsen

5 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »