Nézőpontok/Kritika
A magyar Scarpa
2009.09.01. 10:22
A budavári palota belső terei, a Népstadion miniszteri társalgója, a Magyar Tudományos Akadémia vári székházának rekonstrukciója - gyűjteményes kötet jelent meg Németh István belsőépítész emlékére.
4/4
Németh Istvánról
(részlet Dr. Vámossy Ferenc írásából)
...pályám kezdetétől fogva ismertem Németh Istvánt és jó harminc éve tudom, ki volt Carlo Scarpa. Mindkettő hasonló társadalmi környezetből és oktatási intézményből kikerült, húszéves korában már jogosítvánnyal rendelkező alkotó ember. Egyikük ötvenéves korára világhírűvé vált, épp látásmódja, problémaközelítése és érzékenysége okán, a másik, bár ő is sok helyen bemutatkozott a világnak, tanítványain és öregedő alkotótársain kívül jóformán itthon is alig ismert. A képességekben és látásmódban, az alkotókészség lendületében és módszereiben, a problémák megoldásmódjában és a feladatok hasonlóságában - vagy épp múlékonyságában is - oly sok bennük a közös vonás, mint a továbbadás, a tanítás szándékában és az ez iránti elkötelezettségben.Scarpa hatvanas-hetvenes évekbeli sikerének titka, hogy az építészeti alkotás modern világába a részletekre irányuló, vagy a látás folyamatát elemző, az akadémiáktól örökölt, de megújított, jellemzően belsőépítészeti szemléletet, módszereket és eszköztárat alkalmazta a múzeumtervezésben, műemlék-helyreállításai és kiállításrendezései során. Bővebben elemeztem gondolkodásmódját tankönyvemben. (A Modern Mozgalom és a későmodern, Budapest 2002.) A "kritikai helyreállítás", narratív útvonalvezetés, a fényhatások kezelése és a bemutatást legjobban szolgáló installációs rendszer jórészt az akadémiák problémakezelésére épült. Németh István alkotói tevékenységét és tervezés-oktatását hasonló elvek jellemezték. Számára a látvány és a szerkezet, a technológiai megvalósítás és az anyagszerűség, a terrmészetes és mesterséges megvilágítás, a színek és formák összefüggése, a funkcionálás tökéletessége és a rendeltetés kifejezése, a tér és a világítás megfelelő hangulatának megteremtése és minden eszköz tökéletes kicsiszoltsága egyyaránt fontos volt.
dr. Vámossy Ferenc
1/4
Németh István belsőépítészeti rajza Hofer Miklós Nemzeti Színház tervéhez, 1985
Németh István belsőépítészeti rajza Hofer Miklós Nemzeti Színház tervéhez, 1985
2/4
Németh István belsőépítészeti rajza Hofer Miklós Nemzeti Színház tervéhez, 1985
Németh István belsőépítészeti rajza Hofer Miklós Nemzeti Színház tervéhez, 1985
3/4
Németh István belsőépítészeti rajza Hofer Miklós Nemzeti Színház tervéhez, 1985
Németh István belsőépítészeti rajza Hofer Miklós Nemzeti Színház tervéhez, 1985
NÉMETH ISTVÁN belsőépítész
kiadja: Magyar Építész Kamara, 2009
szerzők: Kis Éva, Kovács Anikó, Lőrinczi Edit, Mikó Sándor, Dr. Vámossy Ferenc, Zalaváry Lajos
szerkesztők: Czéh Judit, Detre Villő, Emődi-Kiss Tamás
fotó: Detre Villő, Dragonits Márta, Oltvai Andrea
borító: Orosz Anita
112 oldal, fekete-fehér és színes rajzokkal, fotókkal
A kötet megvásárolható a Magyar Építész Kamarában [Budapest VIII., Ötpacsirta utca 2., tel/fax: 318-2944; Rajnai Katalin rajnai.katalin/kukac/mek.hu]
22:05
Azon morfondírozom, hogy ez a felcímkézés jogos vagy elragadtatott túlzás-e?
Egyrészt nem tudok egyetérteni nagyon tisztelt Vámossy tanár úrral, ahogy Scarpa sikerét indokolja... " akadémiától örökölt, de megújított, jellemzően belsőépítészeti stb..látásmódjáért".
Scarpa szerintem egyszerűen zseni volt , bekategorizálhatatlan és legfőképpen a megcsontosodott-megmerevedett akadémiai szemlélettől elszakadó művész, az építés eszköztárában szereplő anyagismeret és azok egymás mellé párosításának tökéletes alkimistája, mindehez hozzárendelve bármilyen újszerű térbeli (nemcsak belsőépítészeti!), kompozíciós problémamegodást, a Nagy Játékban résztvevő összes anyag tökéletes természetes és mesterséges megvilágításával együtt..
hirtelen ennyi jutott eszembe...
De visszatérve a témára ,sajnos az a véleményem, hogy a könyv borítója tükrözni fogja a belső tartalmat is ( értsd.: könyvi megszerkesztést) , és a bemutatott festmények sem győztek meg.
A borítóból kiindulva (azaz, hogy az ember volt a lényeg, és nem az alkotásai), tehát lehet, hogy csak a látásmód, a szellem az, ami a legenda, és az alkotásokban nem mutatkozott / mutatkozhatott meg ?
Sajnos semmit sem tudok, tehát ha valakinek van fotója N.I munkásságáról vagy egyéb infója, kérem tegye közzé.
Üdv
Kühn P