A pécsi Zsolnay Kulturális Negyed tervpályázat
Megvételben részesült a 6-os számú pályamű; szerző a Pécsépterv Stúdió Kft.Alkotók: Rádóczy (f) László, Getto Tamás, Köves András, Tolnai Zsolt, Bokor Csilla, Lukáts István építészek, Tóth Réka tájépítész
Megvételben részesült a 6-os számú pályamű
szerző a Pécsépterv Stúdió Kft.
Alkotók: Rádóczy (f) László, Getto Tamás, Köves András, Tolnai Zsolt, Bokor Csilla, Lukáts István építészek, Tóth Réka tájépítész
Látvány: Mészöly Csaba építész
Munkatársak: Terbe Rita, Schunk Tímea, Kadia Dalma, Csizmadia János, Helmle Csaba, Kis János építészek
Részletes bírálat:
Az ellentmondások pályázata. Nagyon alapos gondolati előkészítés, aprólékos, részletekre ls kiterjedő tervi megoldások, ám az összkép nem áll össze. A gondosság és a tudás erejét elveszik a hatásosnak szánt új elemek tévedései. Hibái és erényei is a felvállalt és ábrázolt (!) állításokban vannak, hiányok nélkül.
Az EKF gondolatiságához való kapcsolódásnak több jelét adják, bár ezek jellemzően építészeti és formai kötődésűek. Mint általában a pályázatoknál, itt is kevés figyelem irányul a működés tartalmi kérdéseire, a feladat megoldását szinte kizárólag az építészeti megformálás teljességében keresi. A termelőipar területének bekapcsolása valóban szem előtt tartható - ennek jó eszköze lehet a "Zsolnay kapu" kialakítása - de erre a javasolt kollégiumi funkció nem alkalmas.
A parkolók elhelyezkedése, mérete kihasználja a lehetőségeket, de a megközelítésükre nem tud teljes megoldást bemutatni. A gyalogos híd jó helyről indul, fontos jel lehet az út felett, az érkezése azonban az északi oldalra érdektelenné teszi. Helyes gondolat a terület nyitottságának biztosítása, az új kapunyitások gondolata, a térerő centrumába helyezett információs központ. A belső feltárások és a kiszolgálási lehetőségek teljeskörűek, megoldottak.
Az új építések meghatározóak, de sok eleme hagy kérdőjeleket maga után. A kiállító/múzeum épülete erős központi szerepet kap, ideologikus tartalommal. Hatása valószínűleg az életben is hasonló lenne, mint a tervlapon: váratlan és idegen. Ebben az erős hagyományú környezetben ez nem megalapozott, vállalhatatlan és indokolatlan is. A multifunkcionális kiállítótérnek jók a térkapcsolatai, az alaprajzi kialakítása, szép a szerkezete, de kihasználatlan és idegen a csupasz, füvesített teteje. A léte, és mértéke körüli feszültség- melyet a pályázó pontosan teljesít- inkább a kiírás átgondolatlanságát jelzi. A megtartásra és bontásra jelölt épületek alapos helyismeretet mutatnak, egyedül az É-18 épület bontása kérdőjelezhető meg, talán éppen a helyére javasolt "tájidegen" apartmanház miatt. Igényes megformálású a déli oldal hangatói központjának kialakítása, és általában kiemelkedően gondosnak ítélhető a megmaradó épületek térfelhasználása. Az egyetemi épületek funkció elosztása jó, de probléma rejlik az oktatási helyiségek déli, Zsolnay út felé tájolásában.
A terv értéke, hogy egyben tartja a zöldfelületet. A belső úthálózat biztosítja a kívánatos körbejárhatóságot, bár a burkolatok hierarchiája átgondolásra szorul. Atfésülést igényel a sétaút vonalvezetése, a kissé elavult, mechanikusan koncentrikus rendszer helyett a terephez jobban illeszkedő hálózatot lehetne tervezni. A túlságosan is központi épület déli homlokzata elé elképzelt tér medencével és ülőfallal üdvözölendő gondolat, bár formai megoldása nem szerencsés. A viszonylag nagy felületű zöldtető ingergazdagabb kialakítása igencsak kivánatos. A gyümölcsös telepítése jó ötlet, de nem ott és nem abban a formában, ahol a terv megjeleníti. A pályázaton jól tapintható a "kertészkéz", a gondos növényalkalmazási ajánlások, a szakszerű megállapítások formájában. Sajnos a kertépítész jelenlétről ez nem mondható el sem a kerti koncepció, sem pedig formai megoldások vonatkozásában.
A terv általában jól ütemezhető egységekben gondolkodik, a költségek becslése feszített, de léptéke a realitásokon belül van.
A terv számos - elsősorban a meglevő épületekhez kapcsolódó - elemében továbbgondolásra alkalmas.
A pályaművet a Bíráló Bizottság megvételben részesítette.