Épülettervek/Hallgatói terv

A regéci Várépítő

1/24

1/24

A regéci Várépítő
Épülettervek/Hallgatói terv

A regéci Várépítő

2008.01.29. 13:11

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Mehrl Nándor

Földrajzi hely:
Regéc, Magyarország

Vélemények:
19

Letölthető dokumentumok:

Mehrl Nándor: Regéci Várépítő Budapesti Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Kar A terv 2007-ben „Az Építés Fejlődéséért Alapítvány" diplomadíj pályázatán I. díjat kapott.

Több mint 550 évvel ezelőtt Nándorfehérvár feltartóztatta a hatalmas túlerővel támadó török seregeket. Az elkövetkező évszázadok során az erődök kultúrák védőbástyaivá váltak. Nem csak az országot, de Európát is védve teljesítették történelmi küldetésüket.

A vár a nép védelmének záloga volt, léte biztonságos keretet teremtett az emberek életéhez. Politikai, gazdasági, és kulturális központként szervezte környezetét. Folyamatosan változott, bővült az évszázadok során, a váralja idővel várossá fejlődött, de a vár, mint központ megmaradt...

Váraink sorsa az elbukott szabadságharcok után pecsételődött meg. Az elnyomó hatalom félt a sokat próbált erősségektől, ezért leromboltatta azokat megtörve e helyek évszázados használatát. A Kárpát-medencében ma legtöbbször pusztán gyommal benőtt romok emlékeztetik a túrázót, hogy e helyek egykor fontos szerepet játszottak a közösségek életében.

 

1/24

2/24

 

Mindig érdekelt a várak, romos erődök világa. Valóban elhagyott romok ezek? Vajon elveszett az az erő, ami egykor ezeket a helyeket áthatotta? A várak történeteit, legendáit általában mindenki ismeri. Engem azonban múltjuk mellett talán még jobban érdekel jelenük és jövőjük. Milyen funkciókat tölthetne be egy romvár? Hogyan lehetne újra használatba venni ezeket a különleges helyeket?

Legtöbbször sajnos a „konzervált rom" szerepét szánják az elpusztult váraknak, esetleg a helyben talált leleteket bemutató kiállítóhellyel kiegészítve. Egy régészeti feltárás háromdimenziós megörökítése azonban kivitelezhetetlen feladat elé állítja a szakembereket. Az eredeti szándékkal ellentétben, a legtöbb esetben soha nem létezett műrom a végeredmény. Ennél azonban sokkal több lehetőség rejtőzik ezekben a helyekben. Kétségtelen, hogy a várak katonai szerepüket teljesen elvesztették, ilyen szempontból erkölcsi avulásuk gyakorlatilag 100%-os. E helyek természeti és történelmi környezete, kisugárzása azonban óriási érték mai világunkban. Helyi közösségek megmaradásának és fejlődésének lehet záloga. Egykor kultúrák mentsvárai voltak az ellenség ellen. Ma gyakran úgy érzem, újra várakra van szüksége sok közösségnek! A Várépítő küldetése, hogy az egykor erődrendszerként működő várak újra élő központokként szolgálják az embereket.

 

3/24

 

A Zempléni-hegység várait járva fedeztem fel Regécet. A környék lakói, ahogyan mód nyílt rá elkezdték újra birtokba venni az egykori erősséget. A várat megtisztították a szeméttől, kiirtották a gyomokat, ezzel kezdetét vette az évszázadokig tartó pusztulás után a vár egy új, épülő korszaka. A helyiek a megtalált köveket elkezdték visszatenni a helyükre. Az élet újraindul a romokon.

A romokhoz való viszony meghatározása egy sor kérdést vetett fel bennem. Mit jelent a tisztelet a romok iránt? Érinthetetlenséget? Illeszkedést? A tisztelet valóban csak a matériának jár? Nem fontosabb-e az anyagnál a hely szelleme? Számomra a kontinuitás, a hely használatának újjáélesztése volt a legfontosabb.

 

4/24

5/24

 

A Várépítő ilyen körülmények között találja meg a helyét. Megjelenésével mindenekelőtt újraértelmezi a rom bizonytalan, csonka tereit, kapcsolatát a környezetével. A várnak ismét van kapuja, s a bejárat mellett megjelenő alapvető funkciók szolgálják a látogatókat. A hely használatbavételének lehetőségeihez teremt markáns keretet a Várépítő. Elengedhetetlen funkcionális elemei közé tartozik egy közösségi tér valamint egy műhely. A vár feltárása, építése mellett az építmény célja a kulturális továbbélés elősegítése. A kialakított szálláshelyek egyszerre szolgálnak erdei iskolázó csoportokat, és nyáron itt dolgozó egyetemistákat, valamint hátteret biztosítanak konferenciáknak, szakmai programoknak. A helyreállítással kapcsolatos építőműhely elindítása hozzájárul a vár fenntartásához, illetve megteremti a feltételeket az akár évtizedekig elhúzódó munkálatokhoz - ezzel nem utolsó sorban munkához juttatva a helyi mestereket is. Ha megtalálják a kápolnát, talán még esküvőket is tartanak majd fent…

 

6/24

7/24

8/24

9/24

10/24

11/24

12/24

13/24

14/24

15/24

16/24

17/24

18/24

 

Az építmény tartószerkezetileg és részleteiben is logikus rendszerben épül fel. Raszteres váz, mely jól alkalmazkodik a még bizonytalan helyszínhez, a feltáratlan területen lehetőséget enged a későbbi átépítésre, bővítésre.

A szerkezeti kapcsolatok és a homlokzati rendszer is a gyors és egyszerű építést szolgálja. Ha teljesítette küldetését szétszerelhető és egy új helyszínen újra összeépíthető. Az épület formáját és anyagait az ideiglenesség és a célszerűség jellemzi, noha ezek a fogalmak az időtlen környezetben teljesen átértékelődnek.
A Várépítő a környezeti adottságok miatt a lehető legnagyobb arányban kézi erővel építhető, szerelt állványszerű épület. Az építmény mai eleme a vár rendkívül racionális világának. Egyszerű megjelenése a romok közt fejlődő új élet első jele.

 

19/24

20/24

21/24

22/24

23/24

 

Reményeim szerint Regécet követően először a környező várakon majd távolabbi helyeken is megjelenik a Várépítő, és végül megvalósul küldetése, létrejön egy kulturális erődrendszer…

Mehrl Nándor: Regéci Várépítő
Budapesti Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Kar


A terv 2007-ben „Az Építés Fejlődéséért Alapítvány" diplomadíj pályázatán I. díjat kapott.

Regéc a térképen

Vélemények (19)
gaspar_bonta
2008.02.05.
10:26

Első körben a leglaikusabb hozáállás szerint megjegyezném, hogy a terv vizuálisan még a renderekbe firkált látványterveken sem szép. Lehet,hogy szerkezetileg működő és átgondolt, de ha én meglátnék egy ilyen ormótlan sárga izét egy várromban, biztos hogy az összes építészkolléga aki szerintem tervezhette nagyokat csuklana. Komolyan emberek,miért beszél a szerző a környékbeli élet revitalizásáról és a kontinuitásról, ha a terve egy bázikus méretű sárga lakókocsi amiből közelebb nézhetjük a romokat, amihez közben hozzá sem érünk? Nincs programja, ami a várat a működésbe integrálja, nincs helyiség-érzete, amitől ez csak ennél a várnál működik és főleg nincs semmi, de semmi tisztelet az épületben, semmi mást nem mond, csak hogy nézz ide nézz ide milyen szép sárga klocni vagyok itt a hegyoldalban. Bocsásson meg a tervező, de a hozzáfűzött mese az parasztvakítás. Lehetne szépen megkomponálni egy ilyen absztrakt gondolatot egy ilyen fantasztikus helyszínen, de ennyire érzéketlenül viszont már kifejezetten nehéz...

gomb
2008.02.05.
21:01

@gaspar_bonta: továbbá:

nemcsak a várrom felé hiányzik a tiszteletadás építészeti szempontból, de a várat látogatók felé is. ők mit kezdenek a sárga házzal, ha nincs benne egyetlen helyiség/funkció sem, ami értük van? az is a látványosság része, amihez nem szabad hozzáérni?

valaki mondja meg, mi az a kényszer, ami miatt muszáj a romra építeni ezt az épületet? a lelkes helybéli közösségnek van hol laknia, a faluban is meg tudja beszélni a vár sorsát. a nyári gyakorlatosok meg adhatnak annyi tiszteletet a várnak h egy héten keresztül minden nap felmásznak pár métert. ha az új ház ilyen könnyen felépíthető, akkor a dombaljában, a szomszéd faluban, bárhol meg lehet tenni. főleg, hogy az épület és a rom között nehéz felfedezni bármilyen építészeti párbeszéd nyomát...

tanulságnak valóban nem utolsó ez a terv.

gomb
2008.03.06.
14:50

@gomb: az egy dolog, hogy ez a hallgatói terv jó vagy nem, mert szerencsére nem fog megépülni, a sokkal nagyobb baj, hogy EZÉRT a szörnyűségért I. DIJAT KAPOTT

Alex J
2008.03.21.
20:49

@gomb: Osztom az előttem szólók véleményét! Eredetileg építész vagyok és emellett több évtizede tevékenykedem a turizmusban és a pályamunkát nemcsak hogy felháborítónak, de egyenesen a tradíció és a múlt meggyalázásának tekintem. Sem funkciójában, sem látványában nem látom a tervet életképesnek. Lehet azon vitatkozni, hogy egy várat mennyire szükséges újra felépíteni, vagy az állagmegóváshoz milyen munkákat kell eszközölni, ez kinek a kötelessége és kinek készítsük, mindegy a lényeg, hogy az ehhez hasonló, mind építészetileg, mind turisztikailag életképtelen ötleteket nem szabad hagyni idáig fajulni. ...ÉS uram bocsá első díjjal honorálni... Nevetségessé teszi a zsűrit is a határozatuk.

magyarendre
2008.09.15.
19:42

@Alex J: "Minden dolog jó valamire. Ha másra nem, legalább elrettentő példának." Nem vagyok építész, de történészként, ill. hobbi vár-rajongóként is egyaránt ez a véleményem erről a tervről. És legfőképpen az ezt díjazó bizottságról.Amilyen irigylésre méltó önbizalommal próbálja a tervező, a maga légből kapott, semmitmondó érveivel bizonygatni ennek az izének a létjogosultságát, az már önmagában is nevetséges.Magyar Endre

mehrln
2008.01.30.
12:55

Hiba lenne a várakat végleg sorsukra hagyni! A romok azonban törődés nélkül végleg el fognak tűnni… amit a lelkes túrázó - köztük én is -  pár évvel ezelőttig megcsodált, az ennek a pusztulásnak egy pillanatfelvétele. Szerencsére a regécieknek köszönhetően a legutóbbi évek változásokat hoztak a regéci vár életében. Elkészült a vár megközelítését szolgáló földút – lehetővé téve a komolyabb építési munkálatokat. Amik meglehetősen sürgetőek voltak, a megmaradt falcsonkok ugyanis szitne teljesen elvesztették állékonyságukat… Ami Regécen elkezdődött csodálatra méltó! Mindenkit bíztatnék arra, hogy újra és újra keresse fel a várat, és élje át miként költözik új élet a falak közé! 

A "magától működő, önkéntes alapon szerveződő várgondozás és felújítás" nyilvánvalóan nem épület, de megvan a maga különleges térigénye! A környezet pedig  mindenképpen megkövetel egyfajta építészeti megfogalmazást, állásfoglalást.  

Hogy milyen lesz a vár? Újjáépül? Új elemekkel kiegészülve átalakul? – szinte lényegtelen. Jelenleg még sokadrangú kérdés – érdemes azonban beszélgetünk róla! Sok embernek, de legfőképp a helyieknek egészen mást jelent a vár… A rom „funkciója” rom. Használhatatlan. Lehet gyönyörködni az elmúlásában, mindenképpen fenséges látványt nyújtanak múltunk pusztuló emlékei - ez nem vitás, de én más véleményen vagyok: hiszem, hogy ezeknek a helyeknek van jövőjük!

mehrln
2008.01.30.
14:27

@mehrln: szerencsére vannak már igen jól sikerült várfelújítások, ilyen pl. a már említett Hollókői vár, de ilyen a most is folyó - szintén zempléni - fűzéri vár is. Ez utóbbinál a már elkészült (mívesen megoldott/kiegészített) részeket már meg is lehet nézni. A hollókői vár, amelynél nagyon magas falak voltak, ott pl. teljesen lezárták a turisták elől a balesetveszély megelőzése miatt.

Mindkét várat a fennmaradt iratok alapján újították fel és építettek hozzá, tiszteleltben tartva a vár történetét és senkinek sem jutott eszébe, hogy "újragondolja a vár funkcióját".

A hollókői várnál pl. az elengedhetetlen látogatói WC blokkot a vártól 100 méterre egy domb mögé dugták, földdel fedték be és ott alakitottak ki a mozgáskorlátozottak számára is használható és kultúrált egységet. nem gondolnám, hogy a regécinél lényegesen nagyobb várban valakinek is eszébe jutott, hogy azon belül olyan funkciónak adjanak helyet, ami nem oda való.

Ezek a várak (és különösen a felújítók) sokkal nagyobb tiszteletet érdemelnek, mintsem hogy egy vitatható építészeti értékkel bíró építészeti gegnek szolgáljanak hátteréül. Talán ne a felvonulási épülettel törödjünk addig, amig semmi elképzelés sincs arról, mi legyen a vár megmaradt köveivel és falaival ? ez akkor is a legfontosabb kérdés marad, ha csak egy diplomatervről van szó.

halottember
2008.01.31.
19:17

@mehrln: Kedves Miklós!

Ennek a tervnek szerintem pont az a LÉNYEGE, hogy nem a várat akarja rekonstruálni, átépíteni, toldani stb., hanem érzékenyen észrevéve a várral törődők tettvágyát, nekik akar IDEIGLENES helyet teremteni, ahol akár azt is ki lehet majd gondolni, hogy mit és hogyan kell létrehozni a továbbiakban.

(A terv hatására újból ÉLETTEL telhet meg a hajdan lakott tér, és nem egy unalmas porosodó, kb. csak udvariasságból megnézett kiállítás halott burkává, esteleg romantikusan a semmibe foszló önrommá válik/marad)

Szóval nem "felvonulási épület" akar ez az ELBONTHATÓ, szándékoltan könnyűszerkezetes (akár maguk föl is építhetik) ház lenni, hanem egy -kisebb-nagyobb hibái ellenére is minőségi, pavilon, afféle "klubépület". Tisztelgés az építők előtt... (Nem egy eldugott sufniban kell összegyűlniük, hanem lehet a konkrét helyszínen egy oilyan helyen, ami önmagában is valamiféle nívót meghatároz...)

((Tulajdonképpen az épület maga egyféle főhajtás a tenni akarás előtt...))

Óriási szükség lenne ilyen jellegű helyekre, hogy újból életre kelhessenek a civil szerveződések, az elmúlt sötét korszak tervezőintézeti, odapottyantott, ipari jellegű c épületei helyett új értelmet nyerhessen a épület/közösségalkotó KALÁKA fogalma...

 

 

csoszka
2008.02.01.
09:52

@halottember: Ott a faluba a kocsma a tettvággyal teli, várral törődöknek, hogy kitalálják, hogy mit akarnak tenni. Ez az épület inkább a "lyukat beszélünk a másik hasába" kategóriába tartozik.

Úgy tűnik, hogy mivel 'a regéci várépítő' nem tudta kitalálni, hogy mi legyen a várral, kitalált egy helyet, ahol ki lehet találni, hogy mi legyen a várral!

Ügyes:)

olvasó
2008.02.01.
10:26

@halottember: egy romos vár rendbetételénél semmi sem fontosabb, mint a romos vár rendbetétele. ez bármennyire is furcsa nem közösségi munka. elsősorban műemléki munka, jó adag felkészültséggel és aprólékos helyszini és levéltári kutatással, amit leginkébb egy erre szakosodott szakember képes autentikusan elvégezni. ha mindezzel megvannak, akkor a rajzasztalon nagyjából rekonstruálni lehet hogyan is nézhetet ki a különböző korokban a vár és legfőképpen ebből mit akarunk megtartani, bemutatni, hozzáépíteni. ez még mindig leginkább műemlékvédelmi munka.

Majd ezután el lehet késziteni egy rekonstrukciós, műemléki tervet, mit hogyan, miből. Nos a közösség itt léphet be és teheti hasznossá magát, mert ez az a fázis, ahol a lelkes laikusok is munkájukkal hozzá tudnak valamivel járulni.

azt csak egy laikus gondolhatja, hogy a vár kellős közepére épített (lifttel ellátott !! bódéból kitekintve jófajta borozgatás közben fogja kitalálni pár önkéntes várépítő , milyen is legyen a vár új arculata.

aki már látott élőben várfelújítást (vagy bármilyen más műemléki felújítást), az tudja, ez nem igy megy.

csoszka
2008.02.01.
11:04

@olvasó: Aki látta élőben a zsámbéki templom -levéltári kutatással megtámogatott, műemléki szakember által végzett...- rekonstrukcióját az nem a műemlékvédelemtől várja a csodát. Főleg nem úgy, hogy valahol Pesten megcsinálják a terveket, aztán a helyi közösség "itt beléphet", hordhatja a maltert meg a követ. Nagyon csábítóan hangzik, biztos nagy lesz a tülekedés...

csoszka
2008.02.01.
14:04

@csoszka: "...valahol Pesten megcsinálják a terveket, aztán a helyi közösség "itt beléphet", hordhatja a maltert meg a követ...."

nem ismerem Mogyoróska (Regéc szomszédja) és Regéc lakosságát, de kicsi a valószínűsége hogy e pár száz lelkes faluban volna mondjuk egy hozzáértő, vagy úgy gondolod, hogy ez a falu belügye és egy falugyűlésen eldöntik, hol legyen torony, várárok és középkori korcsma, aztán ha eldöntötték, felruccanak és elkezdik a falazást ?

megáll az eszem.....

 

olvasó
2008.02.01.
21:56

@csoszka: Az, hogy a szövegben a srác nem magát, hanem a házat nevezi várépítőnek, az csak nekem tűnt fel?

olahszab
2008.01.29.
19:37

Nekem tetszik a terv. Egy olyan megoldási javaslattal állt elő az építész-szerző, amivel megvalósítható a magától működő, önkéntes alapon szerveződő várgondozás és felújítás. A várépítő épület megadja a keretet fiataloknak és önkénteseknek arra, hogy a nyaralást kellemesen és hasznosan el lehessen tölteni, és az a várüzemeltető szervezet vagy önkormányzat, amelyik a várépítőt felépíti (hiszen egyszerű szerekezete miatt bárhol feléíthető), jelentős állami támogatás vagy egyéb kiszolgáltatottság nélkül haladhat előre a munkában. Ez a típusú autonómia a hasonló projektekre profi megoldást kínál. Korábbi hozzászólóval ellentétben nem látom azt, hogy ez csökkentené a hely turisztikai élvezetét, mert értelmezésemben ez nem egy üvegkalitka, ahonnan a várat steril szerkezetként csak szemlélni lehetne. Sőt, lehetőséget nyújt arra, hogy akár több napot és estét is el lehessen tölteni a vár falai között. Nem ismerem pontosan a vár történelmét, de sejtésem szerint már legalább 300 éve nem lehetett kényelmesen eltölteni a várban egy éjszakát. Itt most lehetőség nyílik erre, és nem kell a bizonytalan állami támogatásra és hatalmas mennyiségű pénzre várni, ameddig valódi vendégszobák épülnek a várban. A turisztikai érték meg akkor lesz igazán lenyűgöző, ha önkéntes munkával épülni is tud a vár. Esetleg újra beléphetünk majd egy középkori konyhába? Csak fel kell építeni! Őszintén gondolom, hogy példaértékű lehet ez a terv a félig elfelejtett váraink felúítására, és akkor is működik, ha éppen erre nem jut pénz a központi költségvetésből.

olahszab
2008.01.30.
07:06

@olahszab: miből gondolod, hogy a várat ismét fel kell építeni, ha valami, akkor ez a legkevésbé triviális dolog. És itt érünk a dolog lényegéhez. Arról ugyanis nem szól a fáma, hogy mit is akarunk kezdeni a várral, mi lesz itt felújitva, kiegészitve, bemutatva. visszaépítünk, kiegészítünk ? téglából, kőből, látszóbetonból ? elválasztva a régit az újtól? építünk egy egészen másat, turistaszállóval és egyebekkel ?

A várba épített turistaszállók nem igazán jöttek be, a várgesztesi eléggé szörnyű, a már említett boldogkőváraljait pedig szerencsére megszüntették és a helyén inkább egy állandó kiállítást helyeztek el. AZ VALÓ ODA !

Egy felvonulási épületet, ahol nyári önkéntesek ellakhatnának, azt meg lehet építeni a vár tövében, kivül is, a jelenlegi bejárat előtt, ott ráadásul van is hely és az infrastruktúrát is ki lehet alakitani, de a 16-20 főt befogadó szállás+infrastruktúra kialakitása nem olcsó mulatság, súlyos tizmilliókba kerülő, amit ha a végén el kell bontani, kidobott pénz. Ilyenre nincs se magántőke, se állami pénz. Ha volna is állami pénz azt inkább a várfelújításra kellene költeni.

a "magától működő, önkéntes alapon szerveződő várgondozás és felújítás" elsősorban nem épületet, hanem tenni akaró közösséget igényel, ami viszont nem építészeti feladat.

beton
2008.01.29.
15:06

a regéci várban gyalogos vándortáborok és kék túra kapcsán eddig 4 alkalommal jártam és ha nem is merem azt állítani, hogy ismerem, de benyomásaim vannak róla. Aki járt ott, annak első dolga az, hogy a bejárattal szembeni magaslatra felbaktat mert onnan módja van egyben gyönyörködni az egész várban és a páratlan panorámában. Hogy ez a látvány milyen is, itt megnézhető.

mindezt azért bocsátom előre, mert nem nehéz elképzelni, ha a fenti látványba egyszercsak megjelenik a vár kellős közepén egy - nevezzük új - építmény. Csak a lényeget teszi tönkre, azt a fantasztikus 360 fokos panorámát, amit ez a hely nyújtani tud.

A velünk lévő gyerekeknek anno mini várjátékok, vetélkedőt szerveztünk és amiért szerették a helyet, az pont azért volt, mert nem látogatóhidról, jó messziről, hanem testközelből szemlélhették meg a várat és kalandozhatott a fantáziaviláguk. A kövek, a megmaradt félboltozatok, a földutak mind-mind önmagukban is élményt jelentettek nekik. Ez nem lehet látogatóközponttal és látogatóhiddal pótolni. A várat nem a turistáktól kell védeni, nem ők hordták szét anno a rommá lett magyar várak, kastályok anyagait, hanem .....mások.

Az egész eredeti értelme veszik el, amiért szeretjük ezeket a várakat, amiért hajlandóak vagyunk megmászni sok száz méter, sok száz lépcsőt, a kilátásért és hangulatért, a történelemi tanuságért. A magát szerényen csak Regéci Várépítő-nek tituláló fiatalember pont ezeket teszi tönkre a tervében.

A vár természetesen megérdemel törődést, és megérdemli, hogy a mainál több figyelmet kapjon, de ennek volna sokkal kíméletesebb és kevésbé táj és kilátásromboló módja is. Csehország közel 100 épen maradt vára mellett a megmaradt elenyésző számú magyarországi várat igencsak meg kellene becsülnünk és nem hiszem hogy "újra kellene értelmeznünk a funkciójukat", mert az elég régóta adott.

Szerencsés lett volna, ha az opponens maga is felkaptatott volna ama bizonyos várvégi dombra, mert lelkesültsége talán kisebb lett volna.

Annak lehet örülni, hogy ez nem megbizás, hanem csak egy diplomaterv volt.

farkas andrás
2008.01.29.
16:01

@beton: Ha jól értelmezem a Várépítő nem egy épület, hanem egy szerkezet. Egy lehetőség.

Nem hiszem, hogy bárkiben negatív asszociációkat éberszt, mikor egy lelkesedésből újjászületni készülő óvárosban az építkezést segítő toronydarut pillant meg.

Ha bízunk benne, hogy jó kezekben van a város, nem ilyedünk meg a darutól, persze akkor teljes az örömünk, mikor küldetését teljesítve tovább megy egy következő építkezésre.

Szerintem ritka a problémához ilyen finoman nyúló, kérdést felvető, kereső diplomaterv.

 

farkas andrás
2008.01.29.
19:36

@farkas andrás: nem gondolom, hogy bárki örülne, ha a sárospataki várban, vagy sümegi várban, vagy a vidsegrádi vár közepén egyszercsak megjelenne egy ormótlan többszintes épitmény tönkretéve mindent, amit az a vár az odalátogatóknak jelent.

a nagyvázsonyi várban is csak úgy jelentek meg teljesen új elemek, hogy az EGÉSZ látványát nem zavarták meg, nem takarták el,...... maximum kiegészitették.

Ugyanezt a módszert alkalmazták a pár éve elkészült Hollókői várban, de ilyen Boldogkővára is.

persze mindehhez elöször definiálni kellene, hogy a várat akarjuk-e bemutatni, vagy az ott található köveket használjuk fel diszletként egy építészeti ötlethez.

A diplomatervben ugyanis ez történt, lévén valamelyest ismerve a magyarországi várfelújítások ütemét, ez az "ideiglenes állapot" is minimum évtizedes időszakot jelent.

Ha jártál volna ott, te sem vélekednél másképp.

beton
2008.01.30.
06:42

@farkas andrás: nem érted a tervet.ez nem egy daru.

.

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk