építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

A regéci Várépítő

Mehrl Nándor: Regéci Várépítő
Budapesti Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Kar
A terv 2007-ben „Az Építés Fejlődéséért Alapítvány” diplomadíj pályázatán I. díjat kapott.

Több mint 550 évvel ezelőtt Nándorfehérvár feltartóztatta a hatalmas túlerővel támadó török seregeket. Az elkövetkező évszázadok során az erődök kultúrák védőbástyaivá váltak. Nem csak az országot, de Európát is védve teljesítették történelmi küldetésüket.

A vár a nép védelmének záloga volt, léte biztonságos keretet teremtett az emberek életéhez. Politikai, gazdasági, és kulturális központként szervezte környezetét. Folyamatosan változott, bővült az évszázadok során, a váralja idővel várossá fejlődött, de a vár, mint központ megmaradt...

Váraink sorsa az elbukott szabadságharcok után pecsételődött meg. Az elnyomó hatalom félt a sokat próbált erősségektől, ezért leromboltatta azokat megtörve e helyek évszázados használatát. A Kárpát-medencében ma legtöbbször pusztán gyommal benőtt romok emlékeztetik a túrázót, hogy e helyek egykor fontos szerepet játszottak a közösségek életében.

 

 

Mindig érdekelt a várak, romos erődök világa. Valóban elhagyott romok ezek? Vajon elveszett az az erő, ami egykor ezeket a helyeket áthatotta? A várak történeteit, legendáit általában mindenki ismeri. Engem azonban múltjuk mellett talán még jobban érdekel jelenük és jövőjük. Milyen funkciókat tölthetne be egy romvár? Hogyan lehetne újra használatba venni ezeket a különleges helyeket?

Legtöbbször sajnos a „konzervált rom” szerepét szánják az elpusztult váraknak, esetleg a helyben talált leleteket bemutató kiállítóhellyel kiegészítve. Egy régészeti feltárás háromdimenziós megörökítése azonban kivitelezhetetlen feladat elé állítja a szakembereket. Az eredeti szándékkal ellentétben, a legtöbb esetben soha nem létezett műrom a végeredmény. Ennél azonban sokkal több lehetőség rejtőzik ezekben a helyekben. Kétségtelen, hogy a várak katonai szerepüket teljesen elvesztették, ilyen szempontból erkölcsi avulásuk gyakorlatilag 100%-os. E helyek természeti és történelmi környezete, kisugárzása azonban óriási érték mai világunkban. Helyi közösségek megmaradásának és fejlődésének lehet záloga. Egykor kultúrák mentsvárai voltak az ellenség ellen. Ma gyakran úgy érzem, újra várakra van szüksége sok közösségnek! A Várépítő küldetése, hogy az egykor erődrendszerként működő várak újra élő központokként szolgálják az embereket.

 

 

A Zempléni-hegység várait járva fedeztem fel Regécet. A környék lakói, ahogyan mód nyílt rá elkezdték újra birtokba venni az egykori erősséget. A várat megtisztították a szeméttől, kiirtották a gyomokat, ezzel kezdetét vette az évszázadokig tartó pusztulás után a vár egy új, épülő korszaka. A helyiek a megtalált köveket elkezdték visszatenni a helyükre. Az élet újraindul a romokon.

A romokhoz való viszony meghatározása egy sor kérdést vetett fel bennem. Mit jelent a tisztelet a romok iránt? Érinthetetlenséget? Illeszkedést? A tisztelet valóban csak a matériának jár? Nem fontosabb-e az anyagnál a hely szelleme? Számomra a kontinuitás, a hely használatának újjáélesztése volt a legfontosabb.

 

 

A Várépítő ilyen körülmények között találja meg a helyét. Megjelenésével mindenekelőtt újraértelmezi a rom bizonytalan, csonka tereit, kapcsolatát a környezetével. A várnak ismét van kapuja, s a bejárat mellett megjelenő alapvető funkciók szolgálják a látogatókat. A hely használatbavételének lehetőségeihez teremt markáns keretet a Várépítő. Elengedhetetlen funkcionális elemei közé tartozik egy közösségi tér valamint egy műhely. A vár feltárása, építése mellett az építmény célja a kulturális továbbélés elősegítése. A kialakított szálláshelyek egyszerre szolgálnak erdei iskolázó csoportokat, és nyáron itt dolgozó egyetemistákat, valamint hátteret biztosítanak konferenciáknak, szakmai programoknak. A helyreállítással kapcsolatos építőműhely elindítása hozzájárul a vár fenntartásához, illetve megteremti a feltételeket az akár évtizedekig elhúzódó munkálatokhoz - ezzel nem utolsó sorban munkához juttatva a helyi mestereket is. Ha megtalálják a kápolnát, talán még esküvőket is tartanak majd fent…

 

 

Az építmény tartószerkezetileg és részleteiben is logikus rendszerben épül fel. Raszteres váz, mely jól alkalmazkodik a még bizonytalan helyszínhez, a feltáratlan területen lehetőséget enged a későbbi átépítésre, bővítésre.

A szerkezeti kapcsolatok és a homlokzati rendszer is a gyors és egyszerű építést szolgálja. Ha teljesítette küldetését szétszerelhető és egy új helyszínen újra összeépíthető. Az épület formáját és anyagait az ideiglenesség és a célszerűség jellemzi, noha ezek a fogalmak az időtlen környezetben teljesen átértékelődnek.
A Várépítő a környezeti adottságok miatt a lehető legnagyobb arányban kézi erővel építhető, szerelt állványszerű épület. Az építmény mai eleme a vár rendkívül racionális világának. Egyszerű megjelenése a romok közt fejlődő új élet első jele.

 

 

Reményeim szerint Regécet követően először a környező várakon majd távolabbi helyeken is megjelenik a Várépítő, és végül megvalósul küldetése, létrejön egy kulturális erődrendszer…

Mehrl Nándor: Regéci Várépítő
Budapesti Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Kar


A terv 2007-ben „Az Építés Fejlődéséért Alapítvány” diplomadíj pályázatán I. díjat kapott.

Regéc a térképen

19 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »