„A Római-part nem bio-díszlet” - tüntetés a mobilgátért

@HI: Nem friss, de elég jó áttekintő térképek:

http://www.csillaghegy.info/csh/index.php?cikk=54

Sajnos nincs időm búvárkodni,de kideríthető vajon megvalósultak-é a 2005(!)-ös tervek (?! T.úr drága )

@HI: Egy méter mély vízoszlop egy négyzetméteres (Nm-es) vizszintes mederfenéket egy tonnával nyom (másképp számítva 10 Kp/Ndm = 1 Newton/Ncm  a mederfenéki nyomás). A függőleges mederfal alján ugyanekkora, a tetején nulla, ezért az egy méter mély, egy Nm-nyi meder-oldalfalra eső erő ebben az esetben a kettő átlaga, fél tonna. Miután az összefüggések a mélységgel lineárisak, ezért az egy méterrel mélyebben fekvő fűggőleges mederfalra (= mobilgát-felületre) másfél tonna nehezedik Nméterenként. Két méter mélységű mederfalra tehát folyamméterenként ez 2 tonna összesített nyomást jelent. Öt m magas mobilgát minden folyamméternyi szakaszára 12,5 tonna erő nehezedik, ami tiz méterre kiterjessztve 125 tonnát jelent. Ez három megrakott kamion súlya. Jó sörözgetést kívánok a mobilgát mögött!

@HI: Azt azért nem mondanám, hogy a legszebb víz. A pesti oldal egy sívó puszta volt. Még a zöldfelület se nagyon volt azon az oldalon anno. Budapesten, az aszfalton járva ma már kevesen tudják, hogy a duna-tisza közi homok fennt Vác alatt és Gödnél kezdődnek és megszakítások nélkül tartanak le Szabadkáig. A város csak ráépült erre a homokra a XIX. század végére. Az sem véletlen, hogy amikor a kora-középkorban megtelepedtek Pest városában a termőföldeket a budai oldalon alakították ki (a középkori Kelenföld falu), mivel a pesti oldalon nem volt művelhető terület. Szal, amikor ezt a képet látja valaki:

http://img802.imageshack.us/img802/8549/trtvzrjz.jpg 

Még véletlenül se erre asszociáljon:

http://img21.imageshack.us/img21/2610/kopackirit.jpg 

A valóság, hogy itt a XIX. század közepéig sívó homok közt meanderezett a folyó. Pontosabban nem meanderezett, mert a mai Duna meder nagyjából a középkorra kialakult. Pest városa a homokviharok városa volt:

"A néha hat hétig szüntelenül fújó szél nyomán szörnyű pusztítás keletkezett. Pár óra alatt homokdombok keletkeztek és tűntek újra el nyomtalanul. A termőföldeket, sőt a fiatalabb facseme­téket is a homok teljesen betemette."

Írta Witsch Rudolf 1800-ban, miközben a mai Városliget területét próbálta a szabályozás keretei közé kényszeríteni.

A homok közötti lefűződött fattyúágak posványában pedig nem romantikus vadvízi világ, hanem malária tenyészett (ennek a maláriának köszönhetjük a Városligetet például, a posványt megszüntetendő láttak neki a szabályozásnak ott. Ez alól kizárólag a budai oldal képezett kivételt, egyedül ott voltak valamirevaló galériaerdők. Így a Római parti parti fásult terület nem maradványa valami nagynak, hanem az egyetlen egykori nagyobb galériaerdő maradéka, aminek a javát anno a rómaiak már felszámolták, hiszen a helyére épült az aquincumi településegyüttes.

@blogen: Ezek valóban tények, de én sem a maláriát sírom vissza. Azt állítom, hogy az 1:4 arányú kőrézsü és a beton part nem az egyetlen lehetőség. Amúgy én még fürödtem a pesti Lídón, volt ott növény és nem volt kietlen. Ha meg elmegyünk Vác felé a "homokon" - mondjuk kerékpárral - látható, hogy a leírt homoksivatag művelhető és sok természeti értéke van, ami egyes helyeken most komoly veszélyben van nem átgondolt fejlesztések miatt.

@HI: Igen, foltokban nincs homok így csekély földművelés van a térségben, míg a part mentén ártéri erdők a bal parton a Vác alatti szigeteket leszámítva csak az előbukkanó agyagfalak takarásában alakultak ki és a szigetek területét leszámítva sose alkottak egy vékonyka csíknál kiterjedtebb területet (kivéve a Sződi patak torkolatát). A bal part és a jobb part élesen eltér egymástól Budapesten és fölötte. A bal part a Duna egykori, azóta kiemelkedett völgye, ami jórészt homokból és sóderből áll, ezt a homokot (értelemszerűen a duna-tisza közi kiemelkedésen lejjebb lévő homokot is) kapta itt fel a szél a jégkorszakban és alakította ki a Váctól Szabadkáig terjedő Duna-Tisza közi dűnevidéket. A jobb parton a folyó a hegylábakkal közvetlenül érintkezik, néhány nagyobb hordalékszállító képességű patak hordalékkúpját leszámítva. Jellemzően e hordalékkúpok környékén jelentősebb számú sziget lefűződése is megfigyelhető volt Szentendrétől Óbudáig. A túlparti homok a szélviszonyok miatt ezt az oldalt nem érintette, így itt jelentékeny ártéri erdő alakulhatott ki. Ezt az ártéri erdőt majdnem teljes egészében kivágták már többször is. A rómaiak majdnem teljesen, hiszen rajta telepedtek meg és építették ki a védelmi vonalukat is, aztán a népvándorlás korának részleges visszaerdősülésének a középkori benépesülés vetett véget, míg a török kor pusztulása túl rövid volt jelentékenyebb visszaerdősüléshez. Amit a rómaiparton látsz, az már nem eredeti ártéri erdő, hanem csak egy modern kori parti fasor. Az eredeti roncsai Budapest és Szentendre között tekinthetőek meg a Megyeri híd fölött.

Jellemző, hogy minél urbánusabb fázisában volt az adott civilizáció, annál lejjebb hatolt az ártéren. A rómaiak és a modern magyarok magát az árteret építették be és a beépítés csak csekély mértékben igazodott a környezeti viszonyokhoz, amely viszonyokat amúgy is a saját igényeikhez igazították olykor kiterjedt vízrendezési munkálatokkal. Kicsit pervez is, hogy ma azokról van elnevezve a part, akik anno a maihoz hasonló intenzitással lakták be azt és szinte biztos, hogy jóval kopárabb is volt az a part a római időkben, hiszen az ártéri erdők magasabbak az őrtornyok magasságánál, így az utóbbiak láncolata nem tudta volna ellátni a funkcióját, a római vámhatár ellenőrzését, ha a parton meghagyják a csempészeknek is jó rejteket nyújtó erdősort, mert a limes az elsősorban az ókori schengen volt és csak másodsorban katonai létesítmény. Lényegét tekintve erődvonallá majd csak a későrómai időkben formálódik. +Aquincumot fűteni is kellett és a rómaiak választhattak, hogy felszekereznek a hegyekbe (a közeli hegyoldalakon villagazdaságok gyümölcsösei és szőli területek el), vagy végigmennek az ártéri síkon fáért. De a parti erdősorok a kora-újkorban is erősen meg voltak ritkítva a hajóvontatás zavartalan biztosítása okán. Így a rómaipartot a mai formájában a mögötte lezajlott parcellázásnak köszönhetjük, ez tehette lehetővé azoknak a nyugodt körülményeknek a kialakulását, amelyeken jelentékeny parti fasor fejlődhetett.

@blogen:  

olvasnivaló összefoglalás

http://dunaiszigetek.blogspot.hu/2012/12/folyamhidraulika-szempontu.html

@FenyvesiHK: Ezt HI - talán két nappal ezelőtt - már becsatolta, de persze, attól még érdekes. Viszont hadd ajánljak egy klasszikus, de legalábbis veretes olvasnivalót: Temesi Ferenc: Bartók. Három szálon futó, kiváló, igazi nagyregény. Hatvan év felett az ember már nagyon ritkán talál valóban jó, tartalmával, mondandójával, szövetével, szövegével egyaránt lebilincselő szépirodalmat; nos, ez az.

@Pákozdi Imre: FHK! Órán nem figyel küldje be édesanyját leülhet. A Bartókot már 2x elolvastuk, de akkor most mégegyszer.

@FenyvesiHK: Ja. Mint én a Római Part folyamhidraulikai aspektusait, folyamhidraulikai aspektusait :-)

@alfoldi2011: Jajj de szépen csúszik!

És hogy hogyan változik a szélforgó?

"Két megoldás„A főváros vízgazdálkodási törvényben rögzített ár elleni védekezési kötelezettsége a közérdek mértékéig terjed” - magyarázza mindezek alapján Csók László, a városháza vízügyi főtanácsosa. Tehát azt kell eldönteni, mit jelent a közérdek a Római-parton. A tanulmány konklúziója ugyanis az, hogy az árvízvédelemre két megoldás lehetséges: vagy közvetlenül a parton, vagy a mai nyúlgát helyén, a Királyok útján épülhet újfajta műszaki megoldással úgynevezett mobilgát. Utóbbi esetben a 3,8 kilométer hosszú, 70 hektáros üdülőterület továbbra is ártér maradna. A döntést a politikusokra bízták. A két védmű ára között ugyanis hatalmas a különbség: az ideiglenes gát vonalában 2,5 milliárd, a part mentén viszont éppen a duplája, 5 milliárd lenne a költség."Csók László szerint akkor kell a kérdést a budapesti közgyűlés elé vinni, ha megvan a gátépítéshez a forrás. Lapunknak elmondta: Európában mindössze négy-öt éve alkalmazzák a mobilgátat, s ezt az új műszaki megoldást csak a Dunánál kisebb folyók védelmére használják: Hamburgban, Kölnben és Prágában. Azért jóval drágább a part mentén megépíteni, mert sokkal nagyobb vízoszlopot kell megtartania az elemekből összeállítható alumínium-acél szerkezetnek, mint a jelenlegi nyúlgát vonalán. Először tehát Magyarországon engedélyeztetni kell az eljárást, ami ráadásul a vízügyi szakértő szerint jeges ár ellen nem nyújt biztos védelmet. „Másképp megy tönkre egy földgát, amelyen lehet korrigálni a repedéseket; egy acélszerkezetet semmivel nem lehet tovább erősíteni. Ha minden előjel nélkül megroppan és elszáll, akkor percek alatt hatalmas vízár önti el a környéket, jelen esetben a Szentendrei útig minden úszna” - vázol egy tragikus kimenetelű forgatókönyvet a szakértő, aki ezért is kételkedik abban, hogy a hazai vízügyi hatóság engedélyezné a Duna-part menti mobilgátat."

forrás: http://fn.hir24.hu/gazdasag/2006/05/09/dontesre_var_romai_part/

@bardóczi: Ez az igazi gond, amit Csók úr ír és idéz, azt hiszem. Mekkora a max. (tehát a "budapesti" 10 m-es) vízmagassághoz tartozó tiszta viztömeg-magasság a római parti mobilgát talpától mérve? Mert ha fél méter, azt elhiszem, kibírja. De ha másfél... És valóban: lepróbálták-e jeges árra?

@Pákozdi Imre: 2,2 m-es lenne a mobilgát MÁSZ+100-ra méretezve, tehát 1,2 m-t kéne fogni neki, ha nem lesz még magasabb a MÁSZ. Nagy Ignác helyben élő építő mérnök egy ilyen levelet írt ma Tarlós főpolgármesternek címezve. Idézem:

"Tisztelt Főpolgármester Úr!

 Ön a rómaiparti mobilgáttal kapcsolatban „betojtságot” emleget. A mobilgát veszélyei valósak. A józan óvatosság helyett nem kellene, hogy most az agresszíven ostoba vakmerőség uralkodjék el.Két dolog derült ki:

1./ Valamilyen furcsa megállapodás miatt a szakmában eddig nevesincs GOH nevű kis német gyártó mobilfalát választották. Ez a cég, ellentétben a nagy IBS céggel, semmiféle komoly tapasztalattal és referenciákkal nem rendelkezik ilyen óriás gátak esetén. Összes referenciájuk kis helyi bevédésekből áll.

Más szóval, csakúgy, mint az előző beton mobilfal esetén ismét minket akarnak kísérleti nyúlként használni.

2./A látványtervek képeit egybevetve a valós jelenlegi képekkel, egyértelműen látható, hogy nem csak a 30 méterre feltöltött „Egri” szakaszon, hanem végig a 2,5 kilométeren egyetlen négyzetmilliméter eredeti fövenyes vízpart sem marad. Az összes vízoldali fát kiirtják, és helyükbe a tervezők odaképzelnek kisebb új fákat. A fényképen mutatott védett oldali fa is hamis, mert ekkora fa vihar esetén rádőlhet a mobilfalra. Ha ezt a gyártó megengedi, akkor felelőtlen. Csakúgy, mint ahogy ragaszkodni kell neki ahhoz, hogy az erodálásra hajlamos partot végig kibetonozzák és feltöltsék. A világon olyan nincs, hogy fövenyes parthoz ilyen közel ekkora nagy mobilgát épült volna. Ha ezt megengedik, felelőtlenség és tovább növeli a veszélyt.

Mi az a spanyol viasz, amit a GOH cég feltalált és reklámoz? Az első web oldalukon látható uszadékfa találat. Igazuk van abban, hogy ez a legnagyobb veszély. Igazuk van abban, hogy a domináns IBS cég fala uszadékfa találattól összeomlásra hajlamos.

A GOH válasza erre a nútolt-hornyolt palló összeillesztés. Ez annyiban hasznos, hogy kisebb sérüléskor az átszivárgás a falon csökken. Azonban a nútolástól maga az egész fal nem lesz erősebb. Egy 2 vagy 5 tonnás uszadék fatörzstől ugyanúgy behajlik, kicsúszik a tartóoszlopokból, és kész a gátszakadás.

A húsz ezer helyi lakos órák, esetleg percek alatt több méteres víz alá kerül.

Ilyen katsztrófa bekövetkezésének valószínűsége a parttól 200 méterre lévő fővédvonal esetén abszolút nulla. Az uszadékfák, melyekből több száz tonna lemegy egy nagy árvízkor, nem jönnek ki a sekély vízben a fővédvonalig.

Minden más veszély is a fal méretével és vízhez való közelségével egyenes arányban nő.

Például:

Szentendre: 355 méter hosszú, 175 cm magas, Duna ág vízhozam árvízkor kb. 2000 m3 másodpercenként.

Római part: 2500 méter hosszú, 220 cm magas, 5500 m2 felület, fő Duna vízhozam 9000 m3 másodpercenként, + sok száz tonna uszadékfa. + Hosszú, tartós árvíz lehetséges, alföldi jellegű folyószakasz. MELYIK A VESZÉLYESEBB?

Újra és újra megkérdezem: Miért? Mit kell az ártéren megvédeni?

Az ártéren éppen az Ön óbudai polgármestersége idején rendeletellenesen épült szállodát és szintén rendeletellenesen épült néhány családi házat? Nem volt akkor is már OBVSZ 7§?

Ezeken kívűl 30 hektár teljesen üresen álló területet?

A szálloda egyedi védőfallal megvédhető. Éppenséggel ilyen alkalmazásokat mutat a GOH cég honlapja. Az a két utca, Őrtorony és Temesvári, ahol a rendeletellenes új családi házak vannak, utca torkolatlezárással szintén megvédhető.

Ön azzal fenyegetőzik, hogy mi lesz, ha nem épül meg a gát. Eddig mi volt? 30 millióba került egy árvíz védekezés. Három nagy árvíz száz millióba tíz év alatt. A 4 milliárd forintot oda adhatják a szegényeknek. 

Honnan veszi Ön, hogy 8 milliárdba kerülne a fővédmű átépítése? A 2007-es „A” változat tervei ma is készen állnak. Semmiféle fővezeték áthelyezésről ebben szó nincs, és fele annyiba kerül, mint a partmenti változat. Nem kell például, akár napi százezer köbméternyi talajvizet szivattyúkkal a Dunába átemelni, hogy pincéinket ne öntse el a víz. A partmenti mobilfal éves üzemeltetési költsége 34 millió forint.

Azt is újra meg újra megkérdezem: Ha ez olyan jól átgondolt infrastruktúrális fejlesztés, akkor miért nem ad az EU egy buznyékot sem erre?

Egy normális árvízvédelemre és part rendezésre az Európai Únió 100 százalékot adhatna. Micsoda ostoba pazarlása ez az adófizetők pénzének?

Tisztelettel:

 Nagy IgnácOkl.mérnökBudapest III.kerületCsillaghegy"

@bardóczi: Félelmetes ez az álcivil aktivitás...

@zim: Hát tudod...Bibó sorai úgy tűnik örökérvényűek és erre a helyzetre is érvényesek:

„Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni: nem félni a más véleményűektől, a más nyelvűektől, a más fajúaktól, a forradalomtól, az összeesküvéstől, az ellenség gonosz szándékaitól, az ellenséges propagandától, a lekicsinyléstől és egyáltalán mindazoktól az imaginárius veszedelmektől, melyek azáltal válnak valódi veszedelmekké, hogy félünk tőlük.” 

@bardóczi: ...az igazán félelmetesnek azt látom, hogy milyen kevés pénzzel (zsolddal) megteremthető egy "civil" mozgalom...

@zim: honnan tudod, hogy kevés az a pénz? :-)

"Egri Gábor (..) Azt állítja: ha megépül a parti gát, a magánbefektetők rövid időn belül akár 40 milliárdot fognak befektetni a területen"

forrás: Figyelő. 2006.05.09.