A Sacre Coeur nővérek rendházának felújítására kiírt pályázatról
Miközben az országos tervpályázatok finoman szólva ellentmondásos eredményeket szülnek, a Sacre Coeur női szerzetesrend egyidejűleg négy tervezőtől kért tanulmánytervet belvárosi épületének megújítására. Az eredmény azt bizonyítja, a beruházónak is megéri energiát és pénzt fordítani a minőségi építészeti megoldások felkutatására. Zöldi Anna írása.
Nagyon meg kell erőltetni a memóriánkat, hogy az utóbbi években Magyarországon lezajlott nagy pályázatok közül olyat találjunk, amelyet semmiféle botrány vagy ellenérzés nem kísért. Hovatovább úgy tűnik, a pályázatok csak arra szolgálnak, hogy legitimáljanak egy, a megbízó által tűzön-vízen át megvalósítani kívánt megoldást; vagy azzal, hogy eredményük a semmibe hull, ezzel adva zöld utat a már elhatározott fejlesztésnek, vagy - mint például a Liget esetében – a nagy nevekkel takaródzva leplezzék a program abszurditását. A lebonyolítás körüli visszásságok, illetve furcsaságok rendszeresek, az eredmények felől nézve így vitathatónak tűnhet a pályázati rendszer értelme, holott hosszú ideig elsődlegesen a pályázatok útján megszerezhető munkákért lobbizott a szakmapolitika. A Sacre Coeur az új rendi központjának épületére alkalmazott eljárás azt bizonyítja, kicsiben nem csak működik, de haszonnal is jár a szellemi energiák kreatív mozgósítása.
A Sophianum Nonprofit Kft., mint a Sacre Coeur női szerzetesrend (RSCJ) ingatlanhasznosító vállalkozása, a Rend Múzeum utca 19. szám alatti épületének rekonstrukciójára-újjáépítésére készül. A készülőfélben lévő korábbi tervek nem nyerték el sem a megbízó, sem a hatóságok rokonszenvét, így az alapítvány a legkedvezőbb, a Rend közszolgálati tevékenységét is visszatükröző megoldás feltárása-megfogalmazása érdekében egyidejűleg több építészeti tanulmányterv megrendelését határozta el, és kvázi meghívásos pályázatot hirdetett négy neves iroda között.
A Sophianum által választott pályázók mindegyike - a 3H iroda (Gunther Zsolt, Csillag Katalin), a LINT kft. (Nagy Tamás), a Szendrő Építész Stúdió, és a Gutowski Építész kft. - rendelkezik referenciával az egyházi építészet területén. A lebonyolító (Bischof Péter) műemlék-felújításban jártas építész konzulens közreműködését is kérte, Cséfalvay Gyula Pro Architectura díjas építész személyében. A tanulmánytervek elkészítésére a pályázóknak másfél hónap állt rendelkezésükre, a tervek nyilvános prezentációján a négy irodán kívül a Rend és a beruházó képviselői, a VIII. kerületi főépítész Fernezelyi Gergely, és Cséfalvay Gyula vettek részt.
Az építészeti program
A Szentkirályi és Múzeum utca sarkán álló tömb helyi védettséget élvez, a hatóság ragaszkodna az utcakép megőrzéséhez. Az előkészítő fázisban azonban kiderült, hogy a Rend által megfogalmazott progresszív program nem fér be a meglévő keretek közé, ezért a pályázat során minden résztvevőtől két változatot kértek: egyet a meglévő épület részleges megtartásával – ennek módját és mértékét a tervezőre bízták – és egyet a tömbön új épület létesítésével. Az új épület építészeti megfogalmazásánál is fontos szempontként emelték ki a szerves illeszkedést az utcaképhez. A saroképület két utcai szomszédjához eltérő párkánymagassággal csatlakozik, ennek kezelése az épülettömeg kialakítását alapvetően befolyásolja.
A saroktömb megközelítését a megbízó jelenlegi állapottal ellentétben a Szentkirályi utca felől kérte, hogy így a Mikszáth tér nyüzsgő forgalmába is bekapcsolható legyen az épület. A Sacre Coeur nővérek legfőbb hivatásuknak kezdettől fogva az személyes lelki fejlődés segítését tekintik, melynek elsődleges megvalósulási terepe a fiatalok iskolai nevelése. Bár a nővérek oktatási tevékenysége az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult, működésüket ma is a nyitottság és a közszolgálat jellemzi, az épület kialakításánál ezt figyelembe kellett venniük a tervezőknek, mind a földszinten elhelyezett funkciók kialakításánál, mind az épület építészeti megjelenését illetően. A megbízó az utca szintjén az épület forgalmától függetlenül látogatható kápolnán kívül fedett, nagy befogadóképességű rendezvényteret, kiszolgálótereket, illetve utcai forgalommal is rendelkező fogyasztótereket kért. A felső szinteken kiadásra szánt lakóegységeket, illetve ettől elkülönülve a nővérek klauzúráját kellett elhelyezni, saját kápolnával és rekreációs helyiségekkel. A pincében parkolók kialakításnak vizsgálatát kérték a tervezőktől. Fontos szempont volt a lehetséges maximális hasznos szintterület, illetve szintszám elérése.
Az összetett feladat a praktikus elvárásokon túl 3 fő elvi szempont mentén vetett fel kérdéseket. Hogyan viselkedjen a 21. század építészete műemléki környezetben? Hogyan fejezheti ki a kortárs épület a szakrális szellemiséget, azon belül a Sacre Coeur Rend speciális elhivatottságát? Hogyan illeszthető be az épület a sűrű belváros szövetébe? A „házi" pályázat érdeme és eredménye, hogy a beruházó érdekét szolgáló gazdaságossági szempontokon és a konkrét funkciókat kielégítő feladatmegoldáson túl az építészet saját, belső szempontrendszere is szóhoz juthatott, és a döntést befolyásoló szemponttá válhatott.
A négy iroda mindegyike más-más gondolati úton közelítette meg a komplex feladatot, amely a tanulmányterv műfajának megfelelően karakteres, szinte egy-egy mottóban összefoglalható építészeti válaszokban öltött testet. A tervezési folyamat mind a négy iroda számára azt igazolta, hogy mivel az épület nem hordoz feltétlenül megőrzésre méltó építészeti értéket, az új beépítés több előnnyel jár, mint a régi épület megtartása árán olykor megerőszakolt, ilyen módon feleslegesen költséges megoldások. Az alábbiakban a bemutatás sorrendjében ismertetjük a négy tanulmányterv karakteres gondolatait, kiemelve azt, ami egyedi választ adott a fenti program valamely szempontjára. A tervek teljes terjedelmükben a mellékletben tanulmányozhatóak.
3H iroda – Gunther Zsolt, Csillag Katalin
„Organikus illeszkedés"
A tervezők meggyőződése szerint az építészeti örökség kezelését akkor végezzük helyesen, ha nem a formákat és megoldásokat őrizzük, hanem a minőség színvonalát - azt vizsgáljuk, hogy milyen, az adott építészeti korszak mívességével egyező színvonalú kortárs megoldásokat tudunk a felvetett problémára kínálni. Javaslatuk erényei a fenti, városszöveti (téri) és időbeli szerves illeszkedést szem előtt tartó gondolatmenet egyenes következményei. Az épület részleges megtartásával számoló változat kiemelkedő megoldása a homlokzat kezelése, a tervezők kifejezésével élve: a homlokzat evolúciója A 19. századi homlokzatnak csak a szerkesztési elveit: az arányait és osztásrendszerét tartaná meg, a tagozatok leegyszerűsített, jelzésszerű, megjelenítésével, kortárs formák és anyagok érzékeny alkalmazásával rímelve a homlokzat eredeti szerkesztésmódjára. A körbefutó nyeregtetővel fedett klasszikus tömegben a funkciók elhelyezésénél nagy súlyt fektettek az egyéni lakóegységeket befogadó szinteken is a közösségi terek, egyfajta co-housing használat megteremtésére, ami szervesen illeszkedik a rend szellemiségéhez. A kortárs gesztusok a tömb belsejében jelennek meg, tagolt, lépcsőzetes tömegekkel, a fehérre vakolt homlokzat megnyitásával idézve a rend nyitott szellemiségét.
Az új épületre tett javaslat legfőbb értéke érzékeny igazodása a városszövethez. A klasszikus saroképülettel szemben teljesen egyedi megoldást kínál a sűrű városi beépítésű negyedben. A keskeny utcák közé szorult tömb sarkából kimetsz egy területet, és azt az utcával vizuális és használati kapcsolatban lévő térként visszaadja városnak. Ezzel a térszervezésnek egy a tömböt keretező, belső udvaros beépítéstől gyökeresen eltérő megoldására ad konstruktív javaslatot. Az épület tömegének ilyen alakítása a beépítettség szempontjából nem a maximumot, hanem az optimumot célozza meg. Az utca felé eső teret a hajdani kolostorkertekre utaló növényzettel és szimbolikával kívánja betelepíteni. Kiemelendő erénye a tervnek, hogy a fenntartható üzemeltetés kérdésével hangsúlyosan foglalkozik.
LINT kft. - Nagy Tamás
„Kortárs szakralitás"
Míg a 3H iroda a nagy egész, a város felől indult az épület megformálása felé, addig Nagy Tamás magát az épületet helyezte a fókuszba, és az általa javasolt megoldást annak bemutatásával támasztotta alá, hogyan viselkedik a 21. század építészete műemléki környezetben. Prezentációja bevezetéseképpen rögtönzött szabadegyetem keretében foglalta össze mindazt, amit a kortárs építészet nagyjai e tárgyban alkottak, Peter Zumthor-tól Herzog és De Meuron munkáiig. Rövid bevezetője példamutatóan egyszerű és meggyőző módon érvelt laikusok számára a kortárs megoldások mellett, és jólesően nélkülözte az építészek szokásos sértettségét, amellyel azok értetlenségét fogadják, aki számára ez a formavilág érthető módon idegen. Mellesleg jó szolgálatot tett ezzel versenytársainak is, mert a résztvevők mindegyike vállaltan kortárs megjelenésű épületet kínált a vélhetően nem ehhez szokott nővérek számára. A színvonalas példák mindegyike azt igyekezett alátámasztani, hogy a műemlék és a kortárs hozzáépítés egyetlen határozott gesztussal történő elválasztása nem bontja meg annak organikus egységét. Saját koncepciójának is ez szolgált alapul: a megtartott klasszikus épülettömeget egy határozott vonallal, a főpárkány síkjának váltásával választja el a ráültetett új tömegtől, amelynek építészeti megjelenése autonóm, és a Rend szakralitásának megfelelni vágyó világot képvisel. A nővérek által használt tereket magába foglaló ráépítés két erős tömegképzési megoldással él: a sarkon, a nővérek saját kápolnája fölött egy harangteret képez, illetve az alacsonyabb csatlakozó épület mellett a homlokzat síkját visszaugratva tetőkertet alakít ki, amellyel a klauzúra számára plusz életteret biztosít, és egyúttal az átforduló párkánymagasságok különbségét is kiküszöböli. A ráépítés szerkezeti kötöttségektől mentesen alakítható terébe a terv többszemélyes hálótermek létesítését javasolja, abból kiindulva, hogy Nagy Tamás nemrégiben átadott egyházi munkájánál, a Mátravrebély-Szentkút-i zarándokhely bővítésénél ez a megoldás már bevált. A földszinten terve – hasonlóan a további két tervhez - a belső udvar lefedésével számol, és ott alakítja ki a kért nagy rendezvényteret, egyéb közösségi kapcsolatokkal.
A teljes egészében új épületre vonatkozó javaslat lényegében ezt a koncepciót terjeszti ki az épület egészére, A telek négy oldalán a meglévőhöz hasonlóan körbeforduló tömeg ilyen értelemben csak annyi pluszt hoz, hogy az alaprajz alakításában él azzal a szabadsággal, amit a meglévő tartószerkezetek elbontásával nyer. A homlokzat egységes struktúrát kap a függönyfal-szerűen kialakított rácsozat által, ami a zárt tömegnek egységes, és a környezetétől élesen megkülönböztethető karaktert kölcsönöz. Ezzel felidézi a szerzetesrendek megkülönböztetett szellemiségét, ugyanakkor kérdéseses, hogy a nyitottságot mennyire képes sugalmazni.
Szendrő Építész Stúdió - Szendrő Péter
„Praktikus ésszerűség"
Szendrő Péter csapata bizonyos értelemben kevésbé teoretikus megközelítéssel oldotta meg a feladatot. A KÖZTI-s hagyományoknak megfelelően praktikus funkciókra igyekezett praktikus választ adni a lehetőségek ésszerű mérlegelésével, a külső megjelenést pedig az ebből következő adottságoknak megfelelően formálta, illetve hangsúlyozta, hogy az a kívánalmaknak megfelelően flexibilisen alakítható. A meglévő épület esetében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a hatósági előírások kielégítéséhez elegendő a homlokzati falak megtartása. Ez – mint azt sok példa bizonyítja – meglehetősen költséges, és szerkezetileg kétséges megoldás, ezt azzal igyekeznek optimalizálni, hogy a pincében a homlokzati traktust állékonysági okokból megtartják, illetve a tervhez részletes leírást mellékeltek a kivitelezés fázisairól. Az óhajtott szellemiséget, azaz a nyitottságot a terv a funkció ésszerű szervezésével kívánja megteremteni. A földszinti magas parapetek miatt véleményük szerint csak úgy valósítható meg a közvetlen kapcsolat az utcával és a Mikszáth térrel, ha a földszint egy részét árkádosítják. Ezzel választ adnak a szűk utca problémájára is, és az általuk is lefedett belső udvar és az utca, a kint és a bent világát átjárhatóbbá teszik.
A régi és az új épület esetében is törekszenek a lehető legtágasabb udvar kialakítására. Ez különösen az új épület esetében sikeres, ahol a sarkot visszametszve, a felső szinteket konzolosan a földszint felett kilógatva fedett-nyitott terekkel közvetlen kapcsolatot teremtenek az udvar és az utca között. Az új épület esetében koncepciójuk az volt, hogy csak akkor érdemes újat építeni, ha az valóban plusz előnyökkel szolgál a régihez képest, ezért náluk az új épület az eredetitől gyökeresen eltérő tömeggel és alaprajzi szervezéssel valósul meg. Ennek a szabadságnak a jegyében a két csatlakozó épület párkánymagassága közti szintkülönbséget eltérő magasságú, az átforduló sarkon csatlakoztatott, lapostetős tömegekkel oldják meg, az alacsonyabb épületrész tetejére itt is tetőkert kerül. A javaslat előnye az alaprajz átgondoltsága és funkcionalitása, az árkádosítással az utca kiszélesítése, az udvar bekapcsolása a város életébe. Ugyanakkor - mint azt a kerületi főépítész is szóvá tette - a terv adós marad azzal, hogy küllemében utaljon a szakrális szellemiségre.
Gutowski Építész kft. - Gutowski Robert
„Időtálló autonómia"
Gutowski Robert a prezentációt azzal kezdte, hogy a megtartás-új építés kérdésében az építész személyes döntése és felelőssége, hogy a határt hol húzza meg. Véleménye szerint ez esetben az épület belső szerkezetei nem hordoznak időtálló építészeti értéket, megtartásra legfeljebb a homlokzat lehet érdemes az utcakép szempontjából. Az iroda tervében a teljes utcai traktus megtartása mellett döntött, ezzel kikerülve a bontással járó állékonysági problémákat. A döntés következményeképpen a megtartott traktus mögé kerülő új épületrész az udvart a belső sarokba szorította, igaz, meglehetősen nagy alapterülettel, és kellemes belső homlokzatokkal. Cserébe viszont jól szervezhető, logikus alaprajzot eredményezett, az eddigi javaslatokkal szemben középfolyosós elrendezéssel, ami azonban a barátságos belső tér szempontjából jelent kihívást.
Szintén elfogadható alapvetése volt, hogy egy építészeti problémára egy ember csak egy hiteles választ tud adni, ezért az épület elbontása árán felépítendő új épület koncepciójában kompatibilis az első változattal, a pluszt külső megjelenésben hozza. Az épület új arca időtálló építészeti gesztusokkal és anyagokkal igyekszik utalni a szakralitás örök szellemiségére. A tömbszerű homlokzatokon a nyílások mélyen a homlokzat síkja mögé húzva jelennek meg, függőlegesen párosával összefogva, így igazodva a környezet, a 19. század nyílásainak arányrendszeréhez. Az archaikusan tagolatlan síkokat csak ott faragják meg szoborszerűen, ahol az épületben valami történik: a bejárat körül, illetve a nővérek kápolnájának határoló falain. A homlokzati síktól visszahúzott nyílások okán kialakuló falfülkéket belülről beépített szekrényekkel használják ki. Az iroda a feladat során saját bevallása szerint is a karakteres, és egyben időtálló arculat kialakítására fókuszált.
A négy terv négy különböző választ ad a sűrű városi szövetbe illesztett rekonstrukció, illetve új épület elvi és formai kérdésére. A döntést a Rend tagjai, a beruházó a közreműködő építész konzultánsok segítségével hozza majd meg. A pályázat gondolati gazdagság azonban mindenképpen nyereség, és igazolja, hogy a pályázati rendszer hasonlóan minden demokratikus intézményhez – csak eszköz, amely jól és rosszul egyaránt működhet, aszerint, hogy mit akar a kéz, amely működteti. Az ismertetett pályázatok közül a bírálók Gutowski Robert új épületre vonatkozó tervét találták a legjobbnak.
Zöldi Anna
00:46
Kedves hozzászólók, egy alapvető félreértést szeretnék tisztázni.
meghívottként részt vettem egy tervismertetésen, és beszámoltam a elhangzottakról, illetve a pályázat előzményeiről. ezen túl semmi közöm sem a programhoz, sem a rendhez, sem a pályázathoz, vagy annak eredményéhez, sőt, a cikk megírásának, és első megjelenésének időpontjában az eredmény nem is volt ismert számomra, minthogy még meg sem született. épp ezért igyekeztem minden tervből azt kiemelni, ami plusz volt a többihez képest. ezen túlmenően nem tudok és nem is tiszte az ügyben véleményt nyilvánítani, hacsak nem személysen, ahogy bárki teheti ezen a fórumon.
csak ismételni tudom, amit a cikkben is - üdítő volt látni és hallani a gondolatgazdagságot, és azt, hogy egy program előkészítése során egyáltalán figyelembe veszik az építészek véleményét is. ez a bizalom átgondot tervek születéséhez vezetett, nyilván lehet őket bírálni, én szándékosan nem tettem. volt személyes kedvencem, de ez az írás nem erről szólt.
személy szerint azt gondolom, hogy a belvárosban álló, leromlott állagú épületek kérdését nem életszerű pusztán elvi alapon kezelni. egy maroknyi tagot számláló rendtől nehezen várható el, hogy ekkora beruházást - akár új, akár megtartott épületről van szó - meg tudjon oldani piaci szempontok figyelembe vétele nélkül. kár őket azért kárhoztatni, mert apartmanokat alakítanának ki az épületben - nyilván nem a megrögzött ateisták fognak ott megszállni, de ha igen, az se tragédia. a beruházónak valóban megtérülőbb az új épület kialakítása, és a rend is efelé hajlik. nagy összegkről van szó, amit akár csak a homlokzat megtartása is sokszorosára növel. a meglévő épület viszont csak keservesen tudja az új funkciókat befogadni - eltelt pár évszázad, más igények vannak. nehéz ezt a komplex problémát a műemlékvédelem pusztán elvi szempontrendszere mentén kezelni, pláne, hogy az előírt felújítások plusz költségeihez az építtetők nem kaponak semmiféle támogatást.
természetesen elő lehet írni az épület megtartását, és akkor ez betartandó szabály, nincs vita. mivel itt felmerült az esetleges bontás lehetősége, én példa értékűnek tartom, hogy a beruházó nyolc elképzelést vizsgálva kívánt dönteni.
az eredményt természetesen lehet kritizálni. részemről az már egymásik cikk lenne. a beruházó egyébként megvette az összes tervet, úgyhogy van miből válogatnia.
a lioget melletti épületről végképp semmit nem tudok, erről nyilván a rend tudna felvilágosítást adni, de gondolom, a cirkuszt nem ők építtetik, talán eladták az épületet.
üdvözlettel
zöldi anna
11:27
@Zöldi Anna: Kedves Anna! Semmi bántó szándékom nem volt az írással. Most sincs. A Sacre Coeur Ajtósi Dürer sori épülete úgy került ide, mint Pilátus a Credóba. Pártunk és kormányunk azért nézte ki ezt a területet a cirkusz számára, mert közel van a Ligethez...nem kell messzire vinni a felszerelést, mint a mozdonyokat Tapolcára....
Városépítészeti szempontból nagyon is indokolt a döntés: az egyik bank tartozásainak fejében ingyen megszerezhető és beépíthető a telek. Építészeti, városrendezési, zuglói településfejlesztési tervek már régen nem akadályozzák a döntéshozókat.
A bánatom egyik oka, hogy a más dolgokban oly harcosan kiálló egyházak mintha szelektíven döntenének ingatlanjaik sorsáról. A Regnum Marianum újjáépítésről lemondanak, még a régészeti feltárás is könnyített eljárással megvalósítható, majd visszatemetik, jó helyette egy színház. Ahol szakrális épület van, oda jó egy cirkusz. A bonyhádi gótikus templomon is száguldhat az autópálya... Az egyházakkal vitatkozom...sajnos rosszkor, úgy tűnik, mert éppen valamit jóé csinálnak... bár ennek is lehet rossz döntés a vége.
Minden Egész eltörött, Minden láng csak részekben lobban, Minden szerelem darabokban, Minden Egész eltörött.
írta Ady a Kocsiút az éjszakában című versében.
A cikkedről ezek jutottak eszembe, és kérlek máskor is tudósíts örömteli eseményekről, mert nagy szükségünk van rá. Boldog új évet kívánok!
17:35
@Garay Klára: A francia alapítású, magyarországi Sacre Coeur női szerzetes rend fővárosi működésének kezdete nem valami egyházi vetélkedő kvízkérdése kellene,hogy legyen.
A Sacre Coeur (RSCJ) Magyarországra tanító rendként érkezett és alapított iskolát 1883-ban .A Városligetre néző telket nem véletlenül választotta, mert pedagógiájának lényegéhez tartozott az a nagyon modernnek ható gondolat,hogy a nevelésben a természeti és épített környezetnek egyaránt jelentős hatása van. Így esett a választás az akkori István úton(,ma Ajtósi Dührer sor) lévő Deák villára, ahol a felső középosztály leányai számára nyitotta meg iskolájának kapuit. Az iskola 5 hektáros területe magába foglalt gyümölcsös és zöldséges kerteket, sport és szabadidő eltöltéséhez alkalmas parkot is a bentlakásos tanulók számára. Hogy egy felsőbb leányiskola alapítása milyen jelentőséggel bírt, elég csak arra gondolni, hogy a nőképzés apostolának, Veres Pálnénak Országos Nőképző Egyesülete, amely egyáltalán lehetővé tette a lányok felsőbb tanulmányait, mindösszesen a SC iskolanyitása előtt 14 évvel vívta ki a nők felsőoktatásban való részvételét.
A Sacre Coeur zárda, iskola és kollégium Városligettel szomszédos épületének tervezője Pucher József építész (többek között a Múzeum utca 11. alatti Károlyi palota és a hajdani Nákó-palotai bővítés tervezője) volt, aki a későbbi évek bővítéseit is tervezte. Az apácák tulajdonába került nagy ingatlan középső harmadában kezdődött az építkezés, majd a későbbiekben – a funkciók bővülésével - a Stefánia út felé terjedt, egészen az 1890-ben megnyitott Pálma (jelenleg Zichy Géza) utcáig.
Az itt megnyíló iskola jelentőségét jól jellemzi és pirulnunk kell, ha arra gondolunk, hogy a kortárs Madách Imre (Veres Pálné barátja és tisztelője),az emberiség történetének filozófiai mélységű látomásait elénk táró íróóriásunk, miként vélekedett a nőkről ezidőtájt: „A nő korábban fejlődik, de teljes férfiúi érettségre sohasem jut, könnyebben felfog és tanul, de teremtő géniusz hiányával az emberek irányadó szellemei közé nem emelkedik..., a művészetet és tudományt előre nem viszi.” A nőképzés gondolatát a liberális Eötvös sem támogatta, egyedül Deák állt ki mellette.
Ebben a szellemi és társadalmi közegben vállalt úttörő szerepet a Sacre Coeur leánynevelő iskola és vállalt feladatát magas szinten teljesítette.
Egy kis személyes. Anyai nagyanyám, aki a XIX.század végén született, ebbe a Liget peremén lévő, jónevű leányiskolába járt, az ott tanultak, tapasztaltak egész életre szóló szellemi és erkölcsi muníciót jelentettek számára. Nyolcvan éves korában is eredetiben olvasta kedvenc francia bestselllereit, de ez az iskola járulhatott hozzá ahhoz is, hogy világháborúkat,forradalmakat, negyvenéves özvegységet megélve, három értelmiségi pályára lépő gyereket neveljen fel.
Mindezt csak azért jegyezném meg, hogy íme így tüntetjük el Budapest múltját, történelmét, személyes és általános történelmünket, hogy a jövő nemzedékeknek semmilyen nyom se maradjon olyan korokról, melyekre érdemes lenne emlékezni. Hogy ebben a jelenleg regnáló szerzetesrendnek milyen ráhatása és szerepe van, nem tudom, hogy van-e várostervezési szószólója a fent leírtaknak, ki tudja?
Bár éppen a Sacre Coeur kapcsán ez valaha létezett, Jeney Lajos DLA egy UNESCO által támogatott,1970-ig tartó, iskolaépítészettel foglalkozó átfogó kutatás keretében tanulmányozta a SC építészeti adottságait,és megállapította hogy a SC teljesíti a korabeli korszerű nevelés tárgyi feltételeit.
A sok mindent megélt „eredeti” ingatlan 2007 óta magántulajdon, persze nem az apácáké.Miért is? Igaz, hogy a deszakralizálást az elmúlt évtizedek megvalósították pártfőiskolával, underground bulihellyel, de ennek megfordítása csak elhatározás kérdése lenne.
21:08
Én nagyon örülök annak, hogy tisztességesen, törvényesen lebonyolított, szakértőket bevonó építkezés is előfordul kis hazánkban. Elég szomorú, hogy ennek, mint kivételes jelenségnek kell örülünk, de nem mi magunk választjuk meg a kort, amiben élünk. Ez ilyen. Azonban a győztes mű láttán elborzadtam. Még ez is magánügy. Magánvélemény, ráadásul nem is szakmai, "csak" lakossági.
Ami miatt én mégis idehozom a Ligetet, az a következő: A Liget mellett az Ajtósi Dürer soron omlik, málik, züllik a Sacre Coeur egyik épülettömbje, évtizedek óta, de azóta biztosan, amióta az ELTE is kiköltözött belőle. Ezt is nyugodtan fel lehetne újítani, meghagyva az eredeti külalakot, ami illeszkedne az utcaképhez. Ehelyett ide fogják építeni a Fővárosi NagyCirkusz új épületét, parkolóházzal. Kérdezem én, hogy ez nem sérti a szakrális épületeknek a szentségét?Vagy a rendeknek, egyházaknak is kedvük támadt várost tervezni és eladták a lelküket egy tál lencséért, vagy némi épületfelújításért? Vagy ilyen jól megy soruk, hogy egyszerre két épületüket is "modern" városi rettenetre akarják cserélni?
Mit mondanak erre a szakértő építészek, urbanisták, műemlékesek, az egyházi építészetben jártasak? Vagy a Tiszteld atyádat és anyádat elve már nem érvényes mindazon dolgokra, amelyeket az ősök építettek, létrehoztak? És én ezt nem is Annától kérdezem, csak beszélek magamban, mert ugysincs aki meghallja.
17:27
Egészen elképesztő Zöldi Anna írása.
Miközben a Liget-projekt abszurditását ecseteli, ezt a bontást és építést kvázi méltatja.
Ez a nyertes terv egy rakás... Ugyanis nem, nem illeszkedik, hanem kiabál.
Bár a meglévő épület nem egy kiemelkedő érték, mégis: történeti értéke van, belesimul a környezetébe, hiszen alig volt-van dísze.
Az új azonban a mélyre húzott, két emeletet összefogó "betétjeivel", teljesen idegen homlokzatképzésével, azzal, hogy az ereszes-párkányos környezetben direkt nem ereszes/párkányos, ás azzal, hogy ráadásul a sarokhelyzetre úgy próbál meg reagálni, hogy egy plusz csonkatornyot odabiggyesztett az építész - bizony nem illeszkedik. Nézze meg mindenki, hogy a szomszédos exgimnáziumhoz is csak a második emeletik illeszkedik osztásában, a Károlyi-Csekonics palota melletti, másik utcai rész azonban teljességében otromba.
Ha ez az a "szellemi eredmény", hát óriási a gond.
Kettős mérce van. Ugyanis ha a szerzőnek a Ligetben a maguk korában is csak legfeljebb középszerű, mára otrombává vált épületek helyére felhúzott újak "abszurdak" (feltehetően a parkban való építkezés miatt), akkor ennek a Palotanegyedben álló, a maga korában szintén középszerű, mára középszerűségében megnemesedett, a környezetébe belesimuló és így város- és utcaképileg is védendő háznak a helyére felhúzott ötlettelen, otromba építményt legalábbis szintúgy abszurdnak kellene tartania.
A környezet viszonylag szerencsésen megúszta az elmúlt száz évet, a Bródyban van egy semmilyen beépítés, meg a Rádió területén néhány nem oda illő.
De ez a terv szétfeszíti az utcát, harsog, és legkevésbé sem megfelelő ide.
22:21
@Zolker: A kortársi valamint a hagyományos - pláne historizáló és eklektikus - épületek össze- és egymás mellé építése kockázatos dolog. Rossz és rossz utánérzéseket keltő példa David Chipperfield galériája Berlinben, a Kupfergraben 10. sz. alatt. Jó példa ugyanakkor a Neues Museum, amely ugyanabban a városban, ugyanőtőle, ugyanabban az időszakban épült (újjá), és minden ízében iskolapélda a tömegek, a homlokzat, a belső tér és a belsőépítészet területén a régi és az új harmonikus, invenciózus illesztésére.
Ez a terv, itthon, a Palotanegyedben valóban, szó szerint szétfeszítené az utcát, harsogó és a legkevésbé sem odaillő. A környezettől szinte minden szempontból eltér, tehát más az emeletosztása, más az ablakosztása, más a plaszticitása, más a textúrája és más a színe, mint a csatlakozó palotáé. Az, hogy az eredeti, lebontandó épület egy nyomorúság, nem ok arra, hogy a környezetétől durván elütő és teljességgel fantáziátlan újat építsünk a helyébe.
23:18
@Zolker: Kedves ismeretlen úr (hölgy),
megtisztelő, hogy a cikk kedvéért frissen regisztrált az építészfórumon, üdv a klubban.
ezzel együtt nem értem, hogy kerül ide a liget? ám, ha már szóba került, ha figyelmesen végigolvassa azt a cikket, feltűnhet, hogy egy szót sem ejtek a ligetbe tervezett épületek építészeti minőségéről (kivéve a közlekedési múzeum általam értelmetlennek tartott kupoláját), nem véletlenül - ugyanis magát a folymatot igyekeztem bemutatni.
ahogy itt is a pályázatot, pontosabban a tervbemutatón elhangzottakat igyekeztem hűen ismertetni, ítélkezés nélkül - az ugyanis nem az én tisztem volt. ha nagyon kíváncsi, privátban elárulom, én melyik tervet választottam volna. (nem a nyertest)
egyvalamiben egyetértünk: valóban kettős mérce van
üdvözlettel
za
16:37
@Zöldi Anna: Kedves Zöldi Anna,
ezek szerint nem emlékszik rá, úgyhogy felhívom a figyelmét: a bevezető utáni első bekezdésben Ön említi a Liget-projektet, illetve annak "abszurditását", a tervpályázatokat ecsetelő mondatok között.
Így kerül ide a Liget. Ön hozta be a kontextusba a cikkében. Valóban, nem az építészeti minőségről értekezett, de én sem ezt mondtam. Hanem "abszurditásról", mely úgy tűnik, a Sacré Coeur-nővérek projektje esetében Ön szerint nem fedezhető fel. Holott de, abszurd ez a javából.
"a tervbemutatón elhangzottakat igyekeztem hűen ismertetni, ítélkezés nélkül"
Ezzel ellentétben idézet a cikkéből:
"A Sacre Coeur az új rendi központjának épületére alkalmazott eljárás azt bizonyítja, kicsiben nem csak működik, de haszonnal is jár a szellemi energiák kreatív mozgósítása."
Még mindig kérdezem, ismételve: hol a haszon? Ne csak azt nézze, hogy amúgy született négyszer kettő terv. Hiszen van nyertes, kiválasztott, a régi épület megtartását elvetették...
Egy utcaképbe, városszövetbe illeszkedő, bár valóban nem kiemelkedő építmény helyére egy középszerűnél kicsivel rosszabb, de legalább otromba új kerülne. Ez a nyertes. Ezt a "hasznot" hozta Ön szerint az eljárás, a szellemi energiák "kreatív mozgósítása"?
További idézet a cikkéből: "az építészet saját, belső szempontrendszere is szóhoz juthatott"
Valóban, az "építészet belső szempontrendszere" szóhoz jutott, önző módon és minden mást ki is zárva. Ami nem jutott szóhoz: városkép, a város élhetősége (ne építsük túl a már így is túlzsúfolt belvárost, hiszen az új épület jóval több szintet, négyzetmétert stb.-t tartalmaz, mint a régi, lásd: régi pesti zsidónegyed bontásai, hatalmas új házai).
Nem kell szépíteni: azért vetették el a régi (akár részbeni) megtartását, mert nem jön ki a projekt lakásszáma, bérbeadható négyzetmétere stb. Holott, ez gombhoz a kabát: inkább a régivel kellett volna számolni (nagy, polgári lakások drágán is kiadhatók történelmi házban, történelmi környezetben).
És ha már személyes preferenciákról beszélünk, a 3H iroda mindkét verziója barátságosabb. A teljesen új épületé kissé hatvanas évekbeli ízűre sikerült, de például a minipark a sarkon tök jó ötlet, a "megtartom"-verzió pedig teljesen korrekt, szolid, valóban igyekszik simulni, nem feltűnősködni, a beépítettséget sem növeli drasztikusan. A többi számomra elfogadhatatlan, fejnehéz ráépítésekkel vs. igénytelen új épületekkel.
"egyvalamiben egyetértünk: valóban kettős mérce van"
Elnézést érte, de: innentől kezdve számomra hiteltelen mind a Liget-projekt abszurdnak nevezése, mind a Sacré Coeur-projekt csöndes-félhangos elfogadása. Vagy mindkettő, vagy egyik sem. Szakmai oldalon szakmai tollból ez volna a járható út - szerintem.
Gy.k.: szíve joga így tenni, dehogy mondom én azt, hogy ne tegye. Szóvá tettem, ennyi.
08:26
@Zolker: Zolker úr (miért is úr? Pedig fogadok, hogy úr), a "vagy mindkettő vagy egyik sem" dilemma szerintem sántít. A Ligetben ui. nem a felhúzadó épületek minőségével van baj, hanem a puszta ténnyel, hogy oda épületeket kívánnak telepíteni. A Sacre Coeur inkriminált terve viszont a tervezett épület milyensége, minősége és oda nem illése miatt verte ki a biztosítékot. Az ui. nem kérdés, hogy ott, a Palotanegyed szívében (hogy stílusosan fogalmazzak) valamit építeni kell.
18:29
@Pákozdi Imre: Én onnan nézem, hogy mint elv, van közös pont a kettő között. A „puszta tény, hogy oda épületet kívánnak telepíteni”. Ha a Ligetben abszurd, akkor a Palotanegyedben is. Mert szerintem dehogynem kérdés, hogy a Palotanegyed szívében építeni kell-e valamit - ha már áll ott egy valami, ami amúgy helyi védettséget is élvez...
Úgy vélem, természetesen nem ördögtől való, hogy az apácarend piaci bevételt szeretne elérni. De ezt megtehetné a meglévő felújításával, bővítésével (hátul és a tetőtérben), még nagyobb értékű is volna egy felújított, történeti épület, mint egy kortárs a helyén, tehát talán többért lehetne kiadni benne a lakásokat.
08:16
Lásd: http://index.hu/urbanista/2015/12/15/sophianum_palotanegyed_sacre_coeur_apacarend_ingatlan/
11:27
Kedves szerkesztők, kedves Anna,
ahogy az írás alaposan körüljárja a pályáztot, és az arra benyújtott terveket, úgy a csatolt képeket nézve hiányérzetem támadt, mert az igen plasztikus és részletes leírások ellenére sem tudtam maradéktalanul elképzelni a terveket, - milyen alaprajzokat, homlokzatokat javasoltak a pályázók.
Persze, én is látom, hogy a győztes terv a "vallás (terv)" szekcióban megnézhető, de a másik három pályázat a tervlapok bemutatása nélkül számomra igen nehezen értelmezhető, bár igaz, Mario Botta építészeti tanulmányai közben, féléves tervként, egyszer egy rövid írásművet nyújtott be.
14:30
@Kubinyi György: Kedves György,
köszönjük az észrevételt, jogosnak véljük mi is. A galériában valóban nem szerepelnek a tervek, ellenben a file-ok pont alatt letölthetőek teljes méretükben, így meg tudja őket tekinteni.
Üdv,Horváth Réka
18:11
@horvathrekalilla: Kedves Réka,
köszönöm.
Üdv: Kubinyi György