A Storefront Budapesten
Nagy Tamás megnyitó beszéde. Elhangzott az N&n Galériában, december 20-án
Nincs két hónapja, hogy egyetemünkön, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, magyarul az Iparon, Steven Holl székfoglaló előadást tartott abból az alkalomból, hogy az iskola Címzetes egyetemi tanárává fogadta. Akkor az üdvözlő szavakat mondó rektor szellemesen azt találta mondani, hogy ha lassan is, de a Budapest – New York távolság
közelít a New York és Budapest közötti távolsághoz.
Ezt a távolságot persze sokan próbálták már csökkenteni: Bartóktól Breuer Marcelig, vagy Moholy-Nagytól André Kertészig
hogy csak a legnagyobbakat említsem. Mintha Budapest önzetlenebb lenne ebben az összevetésben: hazánk fiai mindig is tele zsákkal érkeztek a Metropolisba. Persze az új haza lehetőséget is biztosított a távolból érkezőknek: Bartók utolsó mesterművét, a Concertót komponálta az új világban, Moholy új Design iskolát alapított Chicagóban, Breuer a Whitney Múzeumot hagyta emlékbe a new yorkiaknak. És persze folytathatnánk a sort: Kepes a Vizuális Művészeti Központot hozta létre az MIT-n, Lőrinczy Gyuri és Deak Edit a legendás ARTRITE magazint indította útjára a Thompson Streeten.
A BEFOGADÓ New York szerves része a STOREFRONT Galéria a Kenmare sarkán. Már indulása is a nyitottság jegyében fogant: a koreai Kyong Park és az iráni Shirin Neshat páros heroikus munkájának köszönhetően a lerobbant patkányfészekből szép lassan a világ-város vezető építészeti galériája lett. Kyong a hegyes háromszög alaprajzú tér végében lerekesztett cellában kezdte a szervezőmunkát, ahol a sötétben előmerészkedő patkányok cincogása elől menekülve egy ácsolt dekken töltötték az éjszakákat.
Jól emlékszem első találkozásunkra, majd húsz évvel ezelőtt, mosolygó, minden újra nyitott tekintetére,őszinte érdeklődésére a Kelet-Európában zajló történésekre. Végül is ennek eredménye lett az 1989 májusában megrendezett Makovecz kiállítás, mely az első, háború utáni magyar építész bemutatkozása volt Amerikában. A feszes költségvetés ellenére három modellt is sikerült megcsináltatni, igaz, a szövegeket már kézzel írtam fel a meszelt falakra.
A storefront szó kirakatot jelent. De nem csak a Kenmare Streetre és nem is csak New Yorkra, de KIRAKAT a világra is. És én ezt a NYITOTTSÁGOT tartom a legfontosabbnak a galéria tevékenységében.
Együtt a vad, organikus magyar, a futurisztikus newyorki Lebbeus Woods, a szinte már klasszikus Steven Holl, az őrült bécsi Wolf Prix.
És persze ugyanilyen fontos a TALÁLKOZÓHELY szerepe a Store
frontnak. Hetven négyzetméteren együtt építészinasok és világsztárok, falak nélkül. Művészek, építészek a világ minden pontjáról. New York, a NAGY MÁGNES, állandóan biztosítja a magas szintű szellemi koncentrációt. A mozgás egyirányú, ha valamit akarsz, neked kell New Yorkba menned. New York, a kényes, büszke város egy lépést nem tesz feléd.
Vagy mégis?
Jön Steven Holl, Hani Rashid, Steve Reich, egy építész osztály a Columbiáról. Mi történt?
New York lett engedékenyebb, vagy Budapest vonzóbb, ki tudja?
És most itt a Storefront. Egy biztos: a Budapest New York közti távolság néhány centiméterrel ismét rövidebb lett.
Kérem, tekintsék meg a kiállítást!
Nagy Tamás DLA
az Építész Tanszék vezetője
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
fotók: vm