A város és terei – Élhető közösségi tereink

Tanácskozás Székesfehérvárona 9. Kortárs Művészeti Fesztivál keretébenidőpont: május 27.

A VÁROS ÉS TEREI – ÉLHETŐ KÖZÖSSÉGI TEREINK
Tanácskozás a 9. Kortárs Művészeti Fesztivál keretében
A tanácskozás időpontja: 2008. május 27.

Helyszíne: Székesfehérvár, a régi Bőrgyár épülete

Tervezett program:
9.30 A tanácskozás köszöntése: Csapó Csilla alpolgármester

Előadások:
A város és terei: köz- és magánterek, lokális terek, szubkultúrák
A.Gergely András kulturális antropológus, MTA PTI Etnoregionális és Antropológiai Kutatóközpont

(Meg)élhető tereink – Várostérkép a fejünkben
Mester Tibor tanársegéd, kulturális antropológus, Pécsi Tudományegyetem

Megvalósult közösségi(?) tereink
Vukoszávlyev Zorán építészmérnök Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa
Egy város felelőssége a közösségi terek kialakításában, Fedor Vilmos Miskolc város alpolgármestere

12.30–13.00 Ebédszünet

Ipari terek átalakítása – Új terek, új szereplőkkel – Szépvölgyi Viktória építészetkritikus, az Octogon lap főmunkatársa

Tervek a fiókból – Kerekasztal-beszélgetés a megvalósult és meg nem valósult tervekről, Székesfehérvár köztereiről, belső tereiről.

Meghívott vendégeink: Lőrincz Attila, Schulz István, Csutiné Erzsébet építészek, a Fejér megyei Építész Kamara tagjai

Bővebb információ:
Öreghegyi Közösségi Ház, Barta Tamás, mobil: 06 20 2014492
e-mail: barta.tamas/kukac/okh.hu
Fejér Megyei Népművelők Egyesülete, Bóka Mária mobil: 06 30 291
6345
e-mail: bokamari/kukac/gmail.com

Bővebb információ: www.okh.hu

---

Kísérő rendezvények
Kiállítások:
Gyár-művészet (Trafó, APA, Wax, régi Bőrgyár )
Ipari épületek átalakítása kulturális, művészeti célra – Kovács Milán fotókiállítása

Tervek a fiókból Fehérvárnak:
Székesfehérvári meglévő tervek az intézmények átalakítására, felújítására (Öreghegyi Közösségi Ház, Felsővárosi Közösségi Ház, Gárdonyi Géza Művelődési Ház, Petőfi Mozi, Megyei – Városi Könyvtár, Levéltár, Konferencia központ) Ilyen lett volna – Az Öreghegyi Közösségi Ház meg-tekintése. A közösségi házhoz erre az alkalomra (a 10 éve készült tervek alapján) hozzáépítik 1:1 arányban az elképzelt bővítést, könnyűszerkezetes formában.
A hozzáépítés megvalósítását támogatta: Érték és Forma BT, kivitelező: Dörken KFT.
Kultúra és szabadidő – Andreas Fogarasi képzőművész Velencei Biennálén bemutatott filmjének vetítése A film kapcsán beszélgetés Mók Ildikóval, a Magyar Művelődési Intézet Regionális Programok Főosztálya megbízott Főosztályvezetőjével: Közösségi terek – művelődési házak, könyvtárak: a kulturális korlátok, hátrányok lebontásáért

---

Mi indokolta a témaválasztást?
Milyen gondolatok foglalkoztattak bennünket az előadások kiválasztásánál?

Úgy gondoljuk, mindinkább fontos kérdés lesz sokunk számára, hogy a
hely, ahol élünk, mit mutat föl magából, milyen belülről nézve,
milyennek látjuk mi, az ott lakók, és milyen képet mutat az
odalátogató, vagy a kíváncsi turista számára.
A város minden lakójának fontos, hogy megtalálja azt a közös helyet,
azt a teret, azt az intézményt, közösségi házat, ahol otthonosan
érezheti magát, ahol a barátai, a hozzá hasonló társai vannak, ahol
letelepedhet egy padra, kiülhet egy teraszra, egy térre, beülhet egy
kávézóba vagy egy olvasóterembe.

A tanácskozás fő szándéka egy olyan beszélgetés, kölcsönös
tájékozódás serkentése, amelynek segítségével alkalmunk lesz
elgondolkodni arról, hogy hol élünk, milyen városban, hogyan
viszonyulunk városunkhoz, annak tereihez, épületeihez, intézményeihez.
Mit teszünk mi, városlakók, és mit tesznek az építészek, a város
döntéshozói azért, hogy jól érezhessük magunkat lakóhelyünkön,
városunkban.

Előadóink segítségével választ keresünk azokra a látható és
láthatatlan rejtélyekre, jelenségekre is, hogy például mitől válik
otthonossá egy tér, egy városrész, egy városközpont. Milyen
funkciója, üzenete van egy térnek, egy intézménynek, mi kell ahhoz,
hogy megteljen erővel, élettel, mitől válik belakottá,
közösségivé. Melyek azok a térformáló, téralakító,
identitásképző erők, amelyek bensőségessé, személyessé,
szerethetővé teszik a közös helyeket, amitől stílusa, karaktere, csak
rá jellemző hangulata lesz.

Jól tudjuk, hogy egy város arca, arculata sok mindenen múlik.
Összefügg az építészettel, köztereinek alkotásaival, az ott élők
és környezetük viszonyával, társadalmi helyzetével, viselkedésével:
befogadók vagy kirekesztők, elszegényedettek, vagy jómódban élők,
igyekvők, vagy beletörődők. Anyagi vonzata is van, de a hozzáértés
és az értő figyelem, a szakmák közötti együttműködés szándéka,
a hivatal és a civil lakosság kapcsolata alapvető fontosságú.
Meggyőződésünk, hogy a környezet, a látvány, a városról alkotott
kép a település szellemiségéről is sok mindent elárul. Az ott lakó
ugyanis nem csupán a kínálat, a szolgáltatás közül választ, hanem a
település „személyisége", szellemisége mellett is leteszi voksát.

Vitathatatlan szerepe van a városnak abban is, hogy befolyásolni tudja
az adott régió vonzáskörzetének kulturális életét, hiszen itt
összpontosulnak a gazdasági erők, oktatási, közigazgatási és
pénzügyi központok. Ez a szervezőerő magához vonzza a szakképzett
munkaerőt, a művészetek művelőit éppúgy, mint a kíváncsi
turistát. Az élő, változó, nyüzsgő városi miliő fontos
mintaadóvá válhat szellemi és kulturális értelemben is.

Szeretnénk, ha a tanácskozással elindulna az építész szakma, a
kulturális és közművelődési szakma között egy alkotó párbeszéd.
Fontos lenne, hogy a különböző szakmák, az érintett civilek
bevonásával időben, még a tervezés folyamatában eszmét cseréljenek.
Nem utolsó sorban szeretnénk, ha a kortárs művészetek sodrásában az
építészet is helyet kapna, és az emberek felismernék az építészet
tér- és életrendező fontosságát.

A tanácskozás mindezen gondolatok, kérdések megbeszélésére kínál
közös alkalmat. A rendezvényen építészek, mérnökök,
önkormányzati tisztségviselők, településfejlesztők,
közművelődési, kulturális szakemberek, civil szervezetek
részvételére számítunk.