építészet : környezet : innováció

A veszprémi Szent Miklós-szeg fejlesztése ötletpályázat eredményei

A kiírás nagy teret engedett a pályázóknak, így ők különbözőképpen bővítették a tervezésbe vont területeket, eltérő irányokra fókuszáltak - ebből a város számára használható, egy tervezési program összeállításához alapot szolgáltató jövőbeli koncepció rajzolódott ki. Az első díjat Monory Rebeka, Vadász Balázs, Zilahi Péter (mesterek: Nagy Iván, Tomay Tamás) pályaműve érdemelte ki.

A Bírálóbizottság

  • elnök: Brányi Mária alpolgármester, Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata
  • alelnök: Czigány Tamás építész, ÉME Mesteriskola
  • tagok: Horváth Gábor főépítész, Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata; Gaschler Gábor építész, ÉME Mesteriskola; Klobusovszki Péter építész, ÉME Mesteriskola; Madarasi-Papp Rita építész, Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata részéről
  • szakértők: Márkusné Vörös Hajnalka igazgatóhelyettes, főlevéltáros, Veszprém Megyei Levéltár; Lamos Péter irodavezető , Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Városfejlesztési Iroda
  • szakmai titkár: Kund Iván Patrik építész, ÉME Mesteriskola


Bevezető

Az ötletpályázat célja volt a város hosszútávú településfejlesztési koncepciójába (ITP, ITS, TOP, Kulturális Negyed) illeszkedő, minél kreatívabb, komplexebb, ugyanakkor ütemezetten megvalósítható fejlesztési lehetőségek, épület- és térrendezési javaslatok felvetése a Szent Miklós-szeg területén, és közvetlen környezetében, valamint, hogy a város a tervezési programok összeállításához hasznos ötleteket gyűjtsön.

A fenti célok elérése érdekében a Kiíró a pályázóknak meglehetősen nagy mozgásteret engedett, így a pályázat eredményeként az egyes pályaművek különbözőképpen bővítették a tervezésbe vont területet, illetve saját rendszereiken belül egymástól eltérő irányokra fókuszáltak, és különböző mértékben mélyítették felvetéseiket, tették időlegessé, vagy ütemezhetővé beavatkozásaikat. Az értékelésekor egyértelműen kiemelhetőek voltak az egyes pályaművek erősségei, hasznos elemei, és ebből a város számára használható jövőbeli koncepció rajzolódott ki, ami egy tervezési program összeállításához is megfelelő alap.

A Bírálóbizottság fenti szempontok miatt a pályázatot egyértelműen sikeresnek tekintette. A pályaművek sorrendjét a Bírálóbizottság konszenzusos döntés alapján állapította meg.


A Bírálóbizottság szempontjai, ajánlásai

A Bírálóbizottság úgy ítélte meg, hogy a Kiírásban olyan elvárások kerültek megfogalmazásra, amire a pályázók határozott válaszokat adhattak. A beépítés tekintetében voltak ilyen konkrét válaszok (2, 4, 5. sz. pályaművek), de volt funkcionálisan alulhatározott (3. sz. pályamű, ami a beépítések térbeli jellegét vizsgálta, de funkcionális választ nem adott), és volt időleges-túlhatározott (1. sz. pályamű). Ebből a legsikeresebbnek ítélt két pályamű eltérő, de akár párhuzamosan hasznosítható javaslatokat adott: a 2. sz. pályamű határozott téri világot teremtett, rendezve a Kálvária-domb nyugati oldalát, a térfal hiányát, és új téri minőséget (védett városi közteret) hozott létre, míg az 5. sz. pályamű egy másik tengelyre (Erzsébet sétány és liget) és beépítési stratégiára hangolódott, köztéralakításával (köztes szintre helyezett új városi tér) új viszonyokat teremtett, új hangsúlyokra hívta fel a figyelmet. A javaslatok alapján körvonalazódott, hogy a Kálvária-domb keleti oldalához kapcsolt új beépítés jól szolgálna a kulturális negyed egyfajta látogatói központjaként, parkolóhoz rendelt fogadóépületként, ami egyszerre foglalhatná magába a sokféle látogatói igényt kielégítő infópontot, kávézót, wc-t. Ezzel a többrétű működéssel nem merülne fel a kiüresedés veszélye, funkcionális programja a felvázolt tömegben elhelyezhető.

A beépítés kérdésein túl fontos értékelési szempontot jelentett a pályaművek köztérrendezési, tájrendezési koncepciója, kiemelt tekintettel a területen lévő kulturális intézmények közvetlen környezetére, a kapcsolódó parkolási kérdések tisztázására, valamint a terület bekapcsolására a város működésébe (városszövet, úthálózat, kulturális kapcsolatok, történeti-táji felvetések). Fenti kérdéskörben a 2. sz. pályamű végezte a legáttekintőbb, részletekbe menő munkát. Tervük ütemezése, érzékenyen reagáló köztérrendezésük az intézmények környezetében, parkolási javaslatuk, a részfeladatokra adott válaszaik egy koherens egésszé álltak össze. Az 5. sz. pályamű köztérrendezési felvetése erős gesztus, de a parkolókérdésben adós maradt, tájrendezési elképzelései pontosítandóak. A terület püspökkerti múltjával a 4. sz. pályamű fogalkozott kiemelten, tervük a történeti-táji emlékek előhívását javasolta (kertek és kutak), továbbfejlesztésével előkészítve egy kert-rekonstrukciót a színházkertben.

Megoldandó feladat az egyetemi kampusz bevonása a város életébe. Erre adott izgalmas felvetést az 1. sz. pályamű, ami instant elemeivel leginkább az egyetemistákat célozza meg, beindítva akár az egyetemmel való hosszútávú együttműködést. Elképzelhető, hogy objektjei közül némelyik (például az egyetemre vezető híd) a használói igények szerint hosszabb távon is fennmaradna.

A tervezési terület a Komakút teret ugyan csak érintette, de a tér közelsége, és problémái (SZTK-tömb dominanciája, térfal-hiány) miatt több pályázat is bevonta a tervezésbe. A 3. sz. pályamű vonzó, feszes beépítési javaslatot vázolt fel a tér nyugati oldalára. Az adott terület kihasználása csökkentheti a Kálvária-domb közvetlen környezetének parkolási igényeit, de a parkolók térszínre való helyezése itt kevésbé szerencsés, alternatívát erre a 4. sz. pályamű adott.

A tervezési terület nagysága, és a feladat komplexitása sok energiát igényelt a pályázók részéről, ezért magára a romra, annak bemutatási lehetőségeire kevesebb figyelem jutott. Bár a pályaművek adtak eltérő kidolgozottsági szintű javaslatokat, ennek pontosítása még hátravan.

Összességében elmondható, hogy az egyes pályaművek válaszaiból egy életképes jövőbeli működés (forgalomirányítás, parkolás, intézmények, új funkciók), és megfelelő városépítészeti-építészeti-táji minőségű jövőkép (új beépítés, rom bemutatása, kampusz megnyitása) rajzolódott ki Veszprém városa számára.


Az ötletpályázat végeredménye

  • I. helyezett a 2. sorszámú pályamű: Monory Rebeka, Vadász Balázs, Zilahi Péter  - mesterek: Nagy Iván, Tomay Tamás
  • II. helyezett az 5. sorszámú pályamű: Butora Tamás, Csaba Zita, Déri Dániel - mesterek: Hőnich Richárd, Lévai Tamás
  • III. helyezett a 4. sorszámú pályamű: Fekete Csilla, Riesz Abigél, Salacz Ádám - mesterek: Dobai János, Kalmár László


2017. január 13.

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »