| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Helyek

Abe Kazunao: Az építészet láthatósága, avagy információ alapú percepciója

1/7

CiS kiállítás a Yamaguchi Művészet és Média Központban (YCAM) forrás: YCAM, dNA

CiS kiállítás a Yamaguchi Művészet és Média Központban (YCAM) forrás: YCAM, dNA

CiS kiállítás a Yamaguchi Művészet és Média Központban (YCAM) forrás: YCAM, dNA

CiS kiállítás a Yamaguchi Művészet és Média Központban (YCAM) forrás: YCAM, dNA

CiS kiállítás a Yamaguchi Művészet és Média Központban (YCAM) forrás: YCAM, dNA

Abe Kazunao

?>
CiS kiállítás a Yamaguchi Művészet és Média Központban (YCAM) forrás: YCAM, dNA
?>
CiS kiállítás a Yamaguchi Művészet és Média Központban (YCAM) forrás: YCAM, dNA
?>
CiS kiállítás a Yamaguchi Művészet és Média Központban (YCAM) forrás: YCAM, dNA
?>
CiS kiállítás a Yamaguchi Művészet és Média Központban (YCAM) forrás: YCAM, dNA
?>
CiS kiállítás a Yamaguchi Művészet és Média Központban (YCAM) forrás: YCAM, dNA
?>
Abe Kazunao
?>
1/7

CiS kiállítás a Yamaguchi Művészet és Média Központban (YCAM) forrás: YCAM, dNA

CiS kiállítás a Yamaguchi Művészet és Média Központban (YCAM) forrás: YCAM, dNA

CiS kiállítás a Yamaguchi Művészet és Média Központban (YCAM) forrás: YCAM, dNA

CiS kiállítás a Yamaguchi Művészet és Média Központban (YCAM) forrás: YCAM, dNA

CiS kiállítás a Yamaguchi Művészet és Média Központban (YCAM) forrás: YCAM, dNA

Abe Kazunao

Abe Kazunao: Az építészet láthatósága, avagy információ alapú percepciója
Helyek

Abe Kazunao: Az építészet láthatósága, avagy információ alapú percepciója

2008.08.08. 11:14

Cikkinfó

Szerzők:
Kazunao Abe

Vélemények:
6

Dosszié:

A Yamaguchi Center of Art and Media vezető kurátorának cikke a Velencei Biennálé Magyar Pavilonjában kiállítandó Corpora in Sigh(t)e projekt kapcsán.

Mit jelent a Site [Helyszín] a “Corpora in Si(gh)te" (röviden: CiS) nevében? Először szeretném felvázolni a projekthez vezető út főbb elgondolásait. A Site [Helyszín] helyspecifikus, a növényi egyedfejlődés elő­telepeire emlékeztető építészeti formaként létezik, mely környezetével valósidejű dialógusban fejlődik. Mi a jelentése ugyanakkor a Sight-nak [Látvány]? Kétségkívül passzív, amennyiben ez az építészeti forma csak akkor kezd el vizuálisan létezni, megjelenni, amikor informatikai eszközök segítségével az új szoftver működésbe lép. Ha a Sight-nak radikálisabb értelmezést adunk, akkor a Corpora “in Sight" annyit jelent, hogy magának az építészeti formának vizuális funkciója is van. Az építészet valóban látványként jelenik meg. Nincs építészet láthatóság nélkül, de vajon létezett-e valaha olyan építészet, amely képes volt ön­magát látni? A szubjektum, amely látja az építészetet, mindig is kívül volt. Hogyan változtatja meg ezt az épí­tészeti paradigmát a CiS-ben létrejött gondolat?


CiS kiállítás a Yamaguchi Művészet és Média Központban (YCAM) forrás: YCAM, dNA
1/7
CiS kiállítás a Yamaguchi Művészet és Média Központban (YCAM) forrás: YCAM, dNA

CiS kiállítás a Yamaguchi Művészet és Média Központban (YCAM) forrás: YCAM, dNA
2/7
CiS kiállítás a Yamaguchi Művészet és Média Központban (YCAM) forrás: YCAM, dNA


A CiS vezérgondolata, hogy hogyan közelítsünk az információs technológiákhoz, mint az építészet lényegi eleméhez, és ebben a tekintetben azt gondolom, hogy ez az építészet legalább három aspektusában alapvetően különbözik a hagyományos építészettől. Először is ez az építészet önállóan generálja magát a környezetből érkező impulzusok hatására, másodszor struktúrájában új téri jelölőrendszert alkalmaz, harmadszor pedig, önmagára és a környezetére is képes – önmagából kiindulva – reflektálni. A CiS-ben létrejövő látványt mind a környezet, mind saját téri ábrázolástechnikai rendszere határozza meg, s ez utóbbi funkciója, hogy létrehozza saját információs autonómiáját. Ez az alkalmazott rendszer a poláris koor­dináták és egyfajta belső megfigyelési eljárás által történő jelölés, amely a doubleNegatives Architecture (röviden: dNA) saját fejlesztése. A dNA körülbelül tíz évvel ezelőtt kezdte meg ezzel kapcsolatos kuta­tásait, és utóbb kidolgozta az építészet=corpora elképzelést a generatív információkezelés felhasz­ ná­ lásával. Ez a két elem először ebben a projektben került egyesítésre: folyamatos generálást és változást tudtak létrehozni valósidejű információfeldolgozással. Ezt a célt/végeredményt a dNA kutatói, a Yamaguchi Center for Arts and Media [YCAM] és jómagam, mint kurátor közötti, az információfeldolgozó rendszer szerkezetét érintő folyamatos konzultációk során értük el. Így jött létre végül a CiS.

A világ leírására többféle téri jelölőrendszert lehet alkalmazni, legtöbbjük azonban olyan rendszer, amely­ben a megfigyelő szeme egy univerzális és fix pontban rögzített, és a tárgyra egy külső nézőpontból tekint. Az emberi létezést már sokszor és sokan hasonlították ennek a szemnek a helyzetéhez. Ez a szem alkalomadtán istennel vagy a tudattal helyettesíthető. Nevezzük ezt a szituációt a szem és tudat modelljének. Ezzel a modellel a világ többféle nézőpontból leírható (pl. transzcendentális idealizmus, a létező világ fenomenológiája stb.), de a szem pozíciója változatlan marad. Ez leginkább a filozófia modellje, de a tárgyalkotó művészetek, a festészet, a szobrászat és az építészet is ezzel élnek. Bár a tárgyak formái és módozatai roppant sokfélék lehetnek, létrehozásuk során mindegyikükben ugyanaz a szem és tudat modell működik.


CiS kiállítás a Yamaguchi Művészet és Média Központban (YCAM) forrás: YCAM, dNA
3/7
CiS kiállítás a Yamaguchi Művészet és Média Központban (YCAM) forrás: YCAM, dNA


Az információs társadalomnak az 1990-es években tapasztalt robbanásszerű fejlődése azonban ennek a modellnek a visszahívására kényszeríthet bennünket. Az információ alapú világ leginkább egy központ nélküli, végtelen szövedékre emlékeztet. Ezt akár a második természet új környezetének is nevezhetjük. Gregory Bates elővigyázatlanul a “tudat a természetben" kifejezést használta a “természet és tudat" helyett. Ez a radikális félrefogalmazás tulajdonképpen az információs társadalom és a hálózati rendszerek alapja. Bateson azt állítja, hogy “ahhoz, hogy az ember létre tudjon hozni egy térképet, először egyértel­ mű­ sítenie kell 'terület' és 'térkép' határait". A ma is folyamatosan generálódó hálózatra alapuló információs társa­dalom lényegében új ’terület’ és nem ’térkép’. Jól nem akkor kérdezünk, amikor aprólékosan bizonyítani próbáljuk, hogy a természeti és az információs környezet egyaránt ’terület’, hanem amikor belátjuk, hogy ennek a környezetnek a határait felnyitva esetleg a tradicionális szem és tudat modell elvetésére kény­szerülünk. Mert távol tartva a szem és tudat modellt, gyakorlatilag a művészet és az építészet tárgyainak létezését kérdőjelezzük meg.

Mivel a CiS a sejtautomaták elvén alapuló, öngeneráló megújulás folyamatos állapotában van, benne a létrehozás és az elhalás szimultán játszódik le. (Hasonlóan Piranesi barokk börtön-capriccióihoz, ame­lyek­ ben a folytathatóság a generatív létrehozást és elhalást jelenti.) Továbbá a szerkezet minden élének kapcsolódási pontja csuklópontként, és ezzel együtt az önmagára irányuló belső megfigyelés számtalan szemeként működik. Az ön-képek, amelyek száma megegyezik csuklópontok számával, egyidejűleg folyamatosan újrarajzolódnak. (Korunk információfeldolgozási technikái ezt már lehetővé teszik.) Ebben a szemben nincs tudat; mint elrendezett látvány működik. A gondolat, hogy minden létező dolog dina­mikus létezőként egyenlő a környezetben nagyon közel áll a James J. Gibson affordanciaelméletének értelmében vett ökológiai optikához. Akár info-ökológiai optikának is nevezhetnénk. A tudat nem a szem­ben létezik, hanem a környezet egészében. Ha az építészet nem a környezetre támaszkodik, hanem annak inherens része, akkor – ahogy a CiS-ben is – megvalósul a tudat nélküli szem víziója. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a projekt kezdeti stádiumában a dNA ennek a térjelző rendszernek az “egyenletes összetett szem" nevet adta. A szem összetett szem, egy rovar szeme. Nincs tudat, csak a “mechanikus rizóma", ahogy Deleuze és Guattari megfogalmazta.

CiS kiállítás a Yamaguchi Művészet és Média Központban (YCAM) forrás: YCAM, dNA
4/7
CiS kiállítás a Yamaguchi Művészet és Média Központban (YCAM) forrás: YCAM, dNA

CiS kiállítás a Yamaguchi Művészet és Média Központban (YCAM) forrás: YCAM, dNA
5/7
CiS kiállítás a Yamaguchi Művészet és Média Központban (YCAM) forrás: YCAM, dNA


Ami a CiS feladatát illeti a jelen szakaszban: az eredeti információfeldolgozó program által generált anyag­talan építészetet egy, csak pontokból és vonalakból álló struktúra hozza létre. Ha egyszer a felület=térkép láthatósága létrejött, a való világban egy másik láthatósága és funkciója is lehet. Azt gondolom, hogy az élek által létrehozott struktúraszerveződés egyelőre a részek szintjén valósul meg és még nem válik funkcionálissá, ami a környezeti ekvivalencia hangsúlya miatt van így. Változatlanul kérdés, hogy a funk­ciókreálás, amely az információfeldolgozáson keresztül közölt kód vagy algoritmus segítségével történik, vajon képes-e olyan designt létrehozni, amely a szem és tudat modell által létrehozott konvencionális vizuális formákkal telített világ mögé hatol. Kérdés továbbá az is, hogy a funkciók közötti kölcsönös súrlódás eredményezhet-e új elrendeződést. Ha a részek úgy lennének képesek részleges funkciókat kifejlesz­ teni, hogy a részlet, mint egész módszere nem sérülne, egészen új helyzet állna elő. A CiS-nek ezen felül megkülönböztetett érdeme, hogy képes az élekben beállítani a skálák közötti különbségeket. Így képes lenne olyan különböző léptékű Fuller kupolák benyomását kelteni, amelyek dinamikus formákként mű­ködnek egy Fuller kupolán belül. A velencei építészeti biennáléra készülő projekt a harmadik-fázisú Corpora, melynek három szintje van: az első a Giardiniben a magyar pavilon körül, a második Velence körül, a har­madik pedig egész Olaszországot befedi. Lehetséges – a megfelelő környezeti adatok elemzése révén – három korpusz generálása és egyidejű kapcsolattartásuk. Ilyen körülmények között megvalósul a kom­munikáció kommunikációját leíró építészeti forma.

Bár tisztában vagyunk azzal, hogy az élővilág kommunikációs szövedéke rendezett, átható és determináns, egészen odáig menően, hogy azt mondhatjuk: íme, ezt jelenti az emberiség számára Isten"1, mi mégis egy lépéssel tovább merészkedünk és megpróbáljuk leírni a rendezettséget, számba venni a szövedék mintázatát és az abban található hiányokat.

Kazunao Abe
a szöveget japánból angolra fordította:
Miki Nishizawa
angolból magyarra fordította:
Szigethy Gabriella


1 Gregory és Mary Catherine Bateson: Angels Fear: Towards an Epistemology of the Sacred, 1987


Abe Kazunao
6/7
Abe Kazunao

Abe Kazunao (J)
a Yamaguchi Center for Arts and Media (YCAM – Yamaguchi Művészet és Média Központ) művészeti vezetője és vezető kurátora. Esztétikát és művészettörténetet tanult a tokiói Művészeti Egyetemen. 1990-től 2001-ig Tokióban a Canon Művészeti Laborjának társkurátoraként több innovatív médiaművészeti projekten is dolgozott, mint pl. Teiji Furuhashi "LOVERS", a Knowbotic Research "IO_DENCIES" illetve Carsten Nicolai és Marko Peljhan "polar" c. munkája. Részt vett az YCAM, mint intézmény felállításában, ahol 2003-tól dolgozik jelenlegi pozíciójában. Itt többek között Ryoji Ikeda "C4I" és "datamatics" című, Seiko Mikami és Sota Ichikawa "gravicelles – gravity and resistance" című, exonemo "WORLD B" című, Ryuichi Sakamoto and Shiro Takatani "LIFE - fluid, invisible, inaudible..." című, valamint Otomo Yoshihide "ENSEMBLES" című kiállításának volt a producere. 2005-ben tagja volt a berlini Transmediale 06 nemzetközi médiaművészeti fesztivál zsűrijének.

Vélemények (6)
M_András
2008.09.11.
13:05

valószínüleg nagyobb volna az érdeklődés, ha a MAGYAR pavilonnal kapcsolatban legalább 1 (pl. magyar) építész is közreműködött volna.

Már bocs, de ennek semmi köze az építészethez. 

escuincle baboso
2008.09.05.
22:21

fantasztikus, hogy az idei magyar pavilon ekkora érdeklődést vált ki a fórum olvasóiból. tessék fikázni. vagy örülni. de mi ez a csend? nem értem se ezt sem ezt a fakabátos esszét fenntebb. bár lehet, hogy csak a fordítás hanyag. na jó hogy építészet épület  nélkül, de magyar pavilon japánokkal... ennyire rosszul állunk. (pont) tessék belehúzni.

escuincle baboso
2008.09.08.
12:57

@escuincle baboso: én meg azt nem értem, miért kell ezt ennyire nyomni?

Másutt már irtam, ez egy olyan un. "építészet", amely ha kihúzzuk a dugót a falból megszűnik létezni. Diplomatervnek, doktori disszertációnak kiváló téma volna.

tewe
2008.09.08.
13:30

@escuincle baboso: a modern építészet(i tervezés) egy jó része megszűnik, ha kihúzod a dugót a konnektorból...

olvasó
2008.09.09.
09:45

@tewe: a régi is, ha például vízbe áztatod a tervlapokat

M_András
2008.09.11.
11:51

@escuincle baboso: Szerintem inkább örülni kéne, hogy legalább szakmai fórumokon megpróbálják fenntartani az érdeklődést a biennálé iránt és megpróbálják elmagyarázni a koncepciót is egy rakás (ilyen-olyan) esszével.

A kőből épült épületek is olyanok, hogyha felrobbantjuk őket, akkor megszűnik létezni:).

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.