építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Airport Debrecen, új utasforgalmi terminál

Bun Zoltán diplomaterve 2005-ben a BME Építészmérnöki Karának különdíjában részesült.


Az épület kialakítása

Az új debreceni utasforgalmi terminál szándékai szerint a XXI. századi városkapu „funkciót” fogja betölteni – ide érkezik meg az utazó, lehet, hogy itt szerzi meg az első benyomásait a „helyről”. A globális repülőútvonalak hálójának hajdúsági gócpontja jelenti a kapcsolatot a világgal – mindenféle értelemben. Ezen a köldökzsinóron keresztül biztosítható maga az élet nemcsak Debrecenben, hanem tágabb értelemben, a régióban is. A nagy (repülési) rendszer kis állomásaként ugyanakkor az új terminál megpróbál el-különbözni funkciójukban hasonszőrű társaitól: a helyben, az Alföldben genetikusan kódolt délibáb jelenségének manifesztálódásával sajátos karaktert igyekszik produkálni a raszteres-jellegtelen-nagyon gazdaságosként beállított repülőterekhez képest, a jelleg nélküli városban.

Szabadon formált, mégis szigorú rendszerű, az építészeti absztrakció „hagyományos” folyamatába illeszkedő, de a mindenkori mának megfelelően állandóan változó jelenség az épület, mely koherensen végigjátszott szabályaival szervesül bele mind a világhálóba, mind a helyivilágba. Az absztrahálás eredményeként olyan radikális tektonika jött létre, amelyben a síklemezek szabadon határolják le környezetétől az épületet, egyszersmind be is kapcsolják abba. A lemezek alkotta egységet nem törik meg oszlopok, gerendák vagy hagyományos értelemben vett ablaknyílások mindamellett, hogy a terminál megfelelőképpen kiszolgálja a beletelepített funkciókat és – az építészeti önkény korlátozása nélkül – az ökologikus követelményeket is igyekszik kielégíteni.

Az anyaghasználat és alapvetően a szerkezeti rendszer is elvonatkoztatott egyszerűségre törekszik: a külsőben megjelenő, a környezet minden finom rezdülésére azonnal reagáló üveg és titán bőr transzparens/reflexív elmosódott felületei hivatottak egységes képet mutatni kifelé, míg a belső terekben a lemezek szerelt fehér burkolata a barlang ősi, primitíven egyszerű képzetét kelti.

Az enteriőrökben a terek folytonosságát a lemezek jelentős szabdalása nélkül biztosítja a felületbe süllyesztett légtechnikai és világító pókhálórendszer, amely labirintikusságával még jobban hangsúlyozza az épület egésze által keltett bizonytalanságot. A minimalizmus a tér valódi gazdagságát eredményezi, amely a legapróbb részletekig tetten érhető: pontosság és kidolgozottság, a körülményekhez képest minimális anyagfelhasználás jelenik meg mindenütt.

És hogy mi a hiperreális délibáb? Az absztrakció és a genius loci együttes és végletekig fokozott megjelenése?
„...Ott van a délibáb / A láthatár szélén ... nem kapott egyebet, / Egy ütöttkopott vén csárdát emelt föl, azt / Tartja a föld felett”, így Petőfi.
Van fizikai-fénytörési magyarázata is a délibábnak vagy déli bábának, miszerint a fata morgana a légtükrözés azon neme, melyet hazánkban az Alföldön és másutt (például a Szaharában) olyan síkságokon észlelnek, amelyek a Nap hevítő hatása következtében erősen felmelegednek. Hiperreális tautológiaforma. Így a földön álló ember vízszintes irányban nézve víztükröt lát, bizonytalanul hullámzó tükörfelületet, a megkettőződő eget, a valós végtelenséget, melyből nemlétező földi tárgyak emelkednek ki és melyben reflektálódnak is, önmagukat másolják tovább, duplikálódnak. Vagyis egy látszólagos vízfelület az ég tükörképe lesz. Saját testének klónja. A jelenség ahhoz hasonlatos, mintha fehéres árnyképek kékes párázatban mozognának – mintha mozogna a felszín, a csillogó titánlemez a verőfényben.
Bun Zoltán 2005-ös diplomaterve


 


Délibáb
projektnév:   Airport Debrecen, új utasforgalmi terminál
összalapterület:    4.227 m2
földszint:    3.612 m2
emelet:    615 m2
beépített térfogat:    ~21.700 m3
homlokzati-/tetőfelület:    8.795 m2
tervezés ideje:    2004/2005
tartószerkezet:    acél rúdváz
konzulens:    Lázár Antal DLA

2005-ben a diplomaterv a BME Építészmérnöki Karának különdíjában részesült.

vélemény írásához jelentkezzen be »