építészet : környezet : innováció

Aktív egyetemi kampusz Egerben

215 darab napelem, 40 méteren elnyúló üvegfelület, környezettudatosság, energiatakarékosság, fényár és remek panoráma jellemzi a Kormos Gyula tervei által felújított Eszterházy Károly Egyetem kampuszát. A tengernyi technikai rendszer bűvöletében megújult aktívház a fenntarthatóság gyakorlati példája. 

Eszterházy Károly Egyetem - aktívház
Eger Leányka utcai kampusz C* közösségi épület

Az ipari termékek megalkotása ma az elavulás szellemében történik: eldobhatjuk és lecserélhetjük őket. Világszerte sokszor inkább leváltjuk a '60-as, '70-es években épített épületeinket, mondván, nem felelnek meg a kor technonlógiai színvonalának. Ezért különösen örvendetes, hogy az egri Eszterházy Károly Egyetem C* épülete nemcsak egy "ráncfelvarrást" kapott, hanem kívül-belül komoly átépítésen ment keresztül. Az eredmény: Magyarország első, felújított és közfunkciót ellátó aktív háza.


a felújítás előtt, Eszterházy Károly Egyetem, aktívház - építész: Kormos Gyula



Aktív ház, mert több energiát termel, mint amennyit fogyaszt. A kampusz nemcsak energetikai mutatóiban, hanem külső megjelenésében is tükrözi a felújítás szemléletmódját. Az épület visszanyerte eredeti tervezője, Brjeska István által megálmodott nagyvonalúságát, és a szétszabdaltságát megszüntetve az egyetemi kampusz találkozási pontjává válhat.

A sok átalakítást megélt épület a felújítás előtt már elvesztette eredeti nagystílűségét. A földszint alacsony belmagasságú tereiben hallgatói klub és konyha volt, míg az emelet nagy belmagasságú, egykor egybefüggő terét számítógép termek, konyha és mosdóblokk szabdalta szét. Az emeletről hiába nyílt páratlan kilátás a városra, a géptermekben inkább zavaróan hatott az állandó nappali megvilágítás. A redőnyöket sűrűre lehúzva az épület bezárkózott és elvesztette kapcsolatát a külvilággal.


a felújítás előtt, Eszterházy Károly Egyetem, aktívház - építész: Kormos Gyula



Az egyetemi vezetés - eredeti elképzelésükről lemondva - partner volt abban, hogy a közösségi teret fent az emeleten hozzák létre, és a számítógépes oktatótermek a földszintre kerüljenek. Ezzel az egyszerűnek tűnő döntéssel az épület rejtett értékei azonnal felszínre kerültek. Már a válaszfalak és a széles tokokkal rendelkező műanyag nyílászáró sáv elbontása után egyértelmű volt, hogy helyes döntés született. A két oldalon hosszú szalagablakokkal határolt tér fényárban úszott, és a város felé újra megnyílt a kilátás.

A földszinten a kisebb belmagassághoz igazodó kisebb terek – számítógéptermek és elkülönítve konyhaüzem - készültek. Az utca felé kiálló pengefalat az időközben megváltozott megközelítési feltételek miatt elbontották. A földszinten nagy felületű üvegportálok vannak, amelyek segítenek bevonzani az épület mellett elsétálókat.


Eszterházy Károly Egyetem, aktívház - építész: Kormos Gyula - fotós: Zsitva Tibor



Az emelet egységes térként való kezelése az eredeti épület koncepciójának újraélesztése. Ez a megoldás lehetőséget adott arra is, hogy a lejtős terepet kihasználva, az emeleti teret a kampusz fő gyalogos útvonalával szintben
összekötve, az emeleti közösségi tér „átjáró ház”-ként is működhessen. Így az épület magját adó közösségi tér a hozzá csatlakozó látványkonyhával hol étkezőként, kávézóként, hol előadó- vagy rendezvényteremként a kampusz igazi multifunkcionális találkozási pontja. A történelmi városi panoráma és a park felé is végig futó üvegfal nyílik.

A természet az épületbe lépve rögtön visszaköszön: a fogadó pult mellett egy majd' 20 m2-es növényfal fogadja a belépőt. Ebből az előcsarnokból érhetjük el a földszinti oktató termeket, illetve a bejárattal szemben lévő lépcsőn feljuthatunk az emeletre. Az épület felújítása során egy lift is készült, az emeleti étkezőt és látványkonyhát a földszinti 300 adagos konyha szolgálja ki.


Eszterházy Károly Egyetem, aktívház - építész: Kormos Gyula - fotós: Zsitva Tibor



Kiemelt cél volt, hogy a tervezésnél a fenntarthatóság, környezettudatosság és energiatakarékosság szempontjait jövőbe mutató módon vegye figyelembe. Az épület adottságainak részletes vizsgálatakor kiderült, hogy építészeti (nem szerkezeti) adottságai ideálisak lehetnek még egy aktív ház kialakításához is.
Az energetikai tervezés egyik fontos eszköze, hogy az épület térfogatához a lehető legkisebb lehűlő felület tartozzon. A meglévő épület magasságának és szélességének aránya ideális, viszont ezt az értéket rontja, hogy hosszan elnyúlik az utca mentén. Ugyanakkor ez a forma azt is eredményezte, hogy a kedvező DNy-i tájolás irányában az épület méreteihez képest nagy tetőfelülettel rendelkezik. Erre a tetőfelületre került a 350 m2-nyi napelem, mely nemcsak, hogy biztosítja az épület energia ellátását, de többletet is termel. Ez is jól mutatja, hogy a tervezés során a házat, mint komplex egészet kell kezelni. Nem egyszerűen a - egyébként nagyon rossz - határoló szerkezetek - tulajdonságának tökéletesítésével érhetünk el eredményt, hanem azzal, ha megtaláljuk azokat az adottságokat és rendszereket, melyek összehangolásából megszületik az optimális műszaki megoldás.


Eszterházy Károly Egyetem, aktívház - építész: Kormos Gyula - fotós: Zsitva Tibor



Az épületszerkezeteken át távozó energia minimalizálására passzív eszközként vastag – 30-45 cm - hőszigetelés készül, a szellőztetésből származó hőveszteséget minimalizálásra - aktív eszközként - 7, külön is szabályozható hővisszanyerős szellőzési rendszer épült. A belső és külső légállapotot az épületautomatika folyamatosan figyeli, és ennek megfelelően gondoskodik a megfelelő hőmérsékletről és páratartalomról a fűtési-hűtési rendszerek beállításával. Az automatika figyeli a CO szintet, a napsugárzást és a megvilágítási szintet is. Ezek függvényében is működteti az árnyékolórendszert, világítást, szellőzési, fűtési-hűtési rendszereket. Az épületgépészeti és elektromos rendszerek távolról is vezérelhetők. Az épület éppen aktuális energetikai adatait a beltérben elhelyezett monitorokon és tetszőleges elemeit kiválasztva a világhálón is biztosítható a folyamatos nyomon követés.


Eszterházy Károly Egyetem, aktívház - építész: Kormos Gyula - fotós: Zsitva Tibor



Ahhoz, hogy az épület aktívház legyen, azaz több energiát termeljen, mint amit elfogyasztott, a szükséges aktív energiatermelő rendszert a teljes DNY-i tetőfelületet beborító 215 db napelem biztosítja. Szintén többlet energiaként jelenik meg az épületet használók által leadott hő, valamint a DNY-i tájolású, emeleti 40 méter hosszan elnyúló üvegfelület, mely az üvegházhatás elvén passzívan hasznosítja a nap energiáját. Ez a kiváló hőszigetelés miatt nemcsak a nyári, de még az átmeneti időszakban is az épület túlmelegedését okozhatná.

Ezért volt fontos, hogy egy hatékony és automatikusan működő zsaluzia árnyékoló rendszer épüljön ki. A számítások szerint nagyobb létszámú bent tartózkodó esetén még a hivatalos fűtési időszakban is lehetne túlmelegedés, melyet a szellőzési rendszer a külső hidegebb levegő bekeverésével akadályoz meg.


Eszterházy Károly Egyetem, aktívház - építész: Kormos Gyula - fotós: Zsitva Tibor



A különböző technikai rendszerek bűvöletében fontos, hogy ne feledkezzünk meg az épületet használókról sem, az ő közérzetük a perdöntő az épület használhatóságát illetően. Ebből kifolyólag meghagytuk az emeleti ÉK-i tájolású ablakfelületeket, melyek a hegyoldal beépítetlen zöldfelületére néznek. A fix üvegezés mellett nyíló szárnyak is készültek, így jó idő esetén azokat is ki lehet nyitni, így az épület nem veszíti el a külvilággal való kapcsolatát.

A tervezéskor az intézmény még főiskola volt, ám mire átadták, egyetem lett belőle; és ez a szintváltás történt az épületettel is. A megújult kampusz, az Eszterházy Károly Egyetem a hagyományaira és innovációjára építve, a fenntarthatóság gyakorlati példája, sőt, a hallgatók és érdeklődők számára elérhetővé, bemutathatóvá és vizsgálhatóvá teszi mindazt, ami az aktívházakat jellemzi. 

Kormos Gyula
építész, energetikai szakértő

 

 

 

1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »