Aktuális településfejlesztési és rendezési kérdések Németországban

Brenner János előadásának prezentációja arról, hogy Németország milyen problémákkal néz szembe és hogyan kívánja azokat a Lipcsei Charta szellemében megoldani.

A napokban több cikkben foglalkoztunk a soros német EU elnökség kezdeményezéseivel a városfejlesztés és az építési kultúra terén, nevezetesen a hamburgi EFAP-kongesszussal és a Lipcsei Chartával.

Háttéranyagként közöljük Brenner János május 2-i, a Magyar Urbanisztikai Társaság és az Építéstudományi Egyesület közös rendezésében tartott előadásának prezentációját arról, hogy Németország milyen problémákkal néz szembe és hogyan kívánja azokat a Lipcsei Charta szellemében megoldani.

 

részlet a prezentációból (a csatolt anyagból letölthető a teljes előadás)

 

Aktuális településfejlesztési és rendezési kérdések Németországban

 

Területi trendek Németországban

• Virágzó déli, részben nyugati területek, lakáshiánnyal (München, Stuttgart, Frankfurt, részben Köln, Düsseldorf, Hamburg és térségük)
• Szociális és szerkezeti válságtünetek a Ruhr-vidék egyes részein, valamint monostruktúrájú városokban (Pirmasens, Selb, stb.)
• Keleti, északkeleti válságos területek (ex-NDK), óriási lakástöbblettel, néhány pozitív kivétellel (Drezda, Lipcse)
• Aktív, fiatal népesség kelet-nyugati vándorlása
• Kissé fékeződő szuburbanizáció

A településfejlesztés politikai alapjai
2005. évi koalíciós szerződés – „a városfejlesztés mint a jövőt biztosító feladat“
„A városfejlesztés modern strukturális és gazdasági politika. A német városokat az urbanitás, a funkciók sokszínűsége és az életteliség jellemzi. Továbbra is támogatni fogjuk a városokat és községeket – a vidéki térségekben is – a demográfiai és gazdasági szerkezetváltásnál, valamint a történelmi épületállomány megőrzésénél.“

Településfejlesztési és rendezési eszközök

• Jogalkotás - aktuális: törvény a városok belső fejlesztésének könnyítésére
• Támogatás:

1. nemzeti: városfejlesztési támogatás („Städtebauförderung")
2. európai: strukturális alapok
   

Városfejlesztési programok

Az Alaptörvény (Grundgesetz) 104/b. cikkely értelmében „a szövetség a tartományoknak a községek (községtársulások) olyan, különösen jelentős beruházásaihoz nyújthat pénzügyi támogatást, amelyek

• az összgazdasági egyensúly zavarának elhárításához, vagy
• a szövetségi területen fennálló eltérő gazdasági erő kiegyenlítéséhez, vagy
• a gazdasági növekedés támogatásához szükségesek.

A részleteket, különösen a támogatandó beruházások fajtáját, a szövetségi tanács hozzájárulásával létrejövő szövetségi törvény, vagy a szövetségi államháztartási törvény alapján kötött közigazgatási egyezmény szabályozza".

---

 

A 2006. évi alkotmánymódosítás három új követelményt vezet be:

• a szövetségi kormány az adott (rész-)programokat időtartamukban korlátozza és az évi támogatási összeget csökkentse, vagyis tűzze ki a célt, hogy meddig óhajtja az adott problémakomplexumot, melynek kezelésére a programot létrehozták, megoldani (a „Stadtumbau Ost" részprogram esetén már az alkotmányos reform életbelépte előtt a kormány 2009-et határozta meg a program záróéveként);
• a programokat evaluációnak kell alávetni (a „szociális város" program esetén a szövetségi kormány már ennek is eleget tett);
• rendszeres időközökben be kell számolni a szövetségi parlamentnek a programok alakulásáról (értelem szerint a szövetségi kormány már 2004-ben első alkalommal ennek is eleget tett, a „Städtebaulicher Bericht" c. jelentéssel).
  

A támogatási rendszer jövője biztosított:

A kormánypártok 2005-ben a koalíciós egyezményben egyértelműen letették a voksot a településfejlesztési támogatás – mint a települési politika fontos eszköze – hosszú távú fenntartása mellett.

Jelenleg öt programot valósítunk meg
(zárójelben a szövetség : tartomány : önkormányzat finanszírozási arány és a 2007. évi szövetségi támogatás összege):
Rehabilitáció és fejlesztés (Sanierung und Entwicklung): egészségtelen állapotok felszámolása, „barnamezős" területek rehabilitálása, új beépítési
területek feltárása – azaz szűkebb, bővítés értelmében vett fejlesztése –
(egyharmad : egyharmad : egyharmad arányban; régi tartományok: 80 millió euró; új tartományok: 80 millió euró).

Példa a „rehabilitáció és fejlesztés" részprogramra:
Plauen, Klostermarkt – közterületek attraktív kialakításának, a térfalat alkotó épületek rehabilitációjának és a léptéket betartó foghíjbeépítéseknek együttes hatása.