Nézőpontok/Vélemény

Az anyag nem vész el, csak látványosan átalakul – Noszvaj népi műemlékei

1/16

A mintegy két kilométer hosszan elnyúló, 1900 fős Noszvajnak több régi központja és pincesora is van, amiről leglátványosabban az újabb házak közt megőrzött műemlék épületek mesélnek.  

A jellegzetes, falazott mellvédes, de faoszlopos tornáccal épült hagyományos hosszú házak egyik jellegzetes példája a település 20. századi, zárt sorú beépítéssel is megjelölt központjában, a Kossuth Lajos utca 78-ban áll.

Az épülő házak anyagát gyakran helyben, a kialakítandó pincéből, vagy a közeli mini kőbányából nyerték ki, csupán a különleges díszítő– és zárókövek származtak a kerítésen kívülről. A falazási mód jelenleg több felújítás alatt álló lakóházon is kiválóan megfigyelhető.

A hegyvidéki falvakra kevésbé jellemző nádfedeles tetők ritka fennmaradt szép példája az Alkotmány utca 10 alatti műemlék lakóház, a 19. század közepe óta áll szinte változatlan formában.  

A hegyoldal tövében elterülő telken a hagyományos ház mellett egy tufába vájt pincelakás is megtalálható.

A faluközpont különleges épülete az 1780-ban épült magtár és grófi pince, ami egészen a 20. század közepéig látta el az eredeti funkcióját.

Az épület 2018-as felújítása után étteremként és rendezvénytérként folytatta pályafutását. A földszint hatalmas boltozatainak tövéből több mély pince is nyílik.

Az alsó szint tíz méter mély kútját eredetileg nagyobb csordák egyidejű itatásához vájták a kőzetbe különösen nagy, mintegy 2x2 méteres keresztmetszettel. Ma járható üvegpadlóval lefedve, a terem egyik látványossága.

A falu két pontján is kialakult kisebb pincefalu, amiket mára körbenőtt a település. Közülük a Mátyás téren egy nyilvános skanzen kialakítása kezdődött meg, aminek első eleme a rekonstruált présház, ma helytörténeti kiállítás és foglalkozások helyszíne.  

A tér szemközti épülete egy jómódú gazda portájából kialakított Gazdaház, oromfalán a vidékre jellemző három ablakkal.

A település más részei alatt is több kilométer összhosszúságú pincerendszerek húzódnak. A legtöbbjük kiterjedése nem éri el az ötven négyzetmétert, de helyenként majdnem olyan sűrűn sorakoznak egymás mellet, mint egy nagy társasház lakásai.

A lefedés nélkül maradó falak andezites tufa anyaga viszonylag jól bírja a víz és a fagy erózióját, a köztük lévő hagyományos kötőanyag viszont jóval kevésbé ellenálló, a gazdátlanná váló épületek állapota tehát rövid idő alatt rosszra fordulhat.

Szerencsére szép számban akad műemléki védelem nélkül is gondozott, régi ház. Az Arany János Utca 52 alatti nyaralóként, a Kékablakos Vendégházként újult meg.

A közeli telek két műemlék lakóháza a 2010-es évek elejére kritikus állapotba került, hiányzó cserepekkel, és vészjósló repedésekkel. Ma Csendülő néven Noszvaj egyik közismert étterme és kulturális találkozóhelye.

A borászat nem csak a vendéglátó létesítmények, de itt-ott még otthoni gazdálkodás formájában is jelen van. A Deák Ferenc úti műemlék pincesor olyan időkre emlékeztet, amikor ez utóbbi tevékenység a mainál jóval elterjedtebb volt.

A falu legnagyobb, részben szintén helyben bányászott tufából emelt épülete, az 1778-ban, valószínűleg Povolni János tervei szerint épült De la Motte-kastély.

?>
A mintegy két kilométer hosszan elnyúló, 1900 fős Noszvajnak több régi központja és pincesora is van, amiről leglátványosabban az újabb házak közt megőrzött műemlék épületek mesélnek.

 
?>
A jellegzetes, falazott mellvédes, de faoszlopos tornáccal épült hagyományos hosszú házak egyik jellegzetes példája a település 20. századi, zárt sorú beépítéssel is megjelölt központjában, a Kossuth Lajos utca 78-ban áll.
?>
Az épülő házak anyagát gyakran helyben, a kialakítandó pincéből, vagy a közeli mini kőbányából nyerték ki, csupán a különleges díszítő– és zárókövek származtak a kerítésen kívülről. A falazási mód jelenleg több felújítás alatt álló lakóházon is kiválóan megfigyelhető.
?>
A hegyvidéki falvakra kevésbé jellemző nádfedeles tetők ritka fennmaradt szép példája az Alkotmány utca 10 alatti műemlék lakóház, a 19. század közepe óta áll szinte változatlan formában.

 
?>
A hegyoldal tövében elterülő telken a hagyományos ház mellett egy tufába vájt pincelakás is megtalálható.
?>
A faluközpont különleges épülete az 1780-ban épült magtár és grófi pince, ami egészen a 20. század közepéig látta el az eredeti funkcióját.
?>
Az épület 2018-as felújítása után étteremként és rendezvénytérként folytatta pályafutását. A földszint hatalmas boltozatainak tövéből több mély pince is nyílik.
?>
Az alsó szint tíz méter mély kútját eredetileg nagyobb csordák egyidejű itatásához vájták a kőzetbe különösen nagy, mintegy 2x2 méteres keresztmetszettel. Ma járható üvegpadlóval lefedve, a terem egyik látványossága.
?>
A falu két pontján is kialakult kisebb pincefalu, amiket mára körbenőtt a település. Közülük a Mátyás téren egy nyilvános skanzen kialakítása kezdődött meg, aminek első eleme a rekonstruált présház, ma helytörténeti kiállítás és foglalkozások helyszíne.

 
?>
A tér szemközti épülete egy jómódú gazda portájából kialakított Gazdaház, oromfalán a vidékre jellemző három ablakkal.
?>
A település más részei alatt is több kilométer összhosszúságú pincerendszerek húzódnak. A legtöbbjük kiterjedése nem éri el az ötven négyzetmétert, de helyenként majdnem olyan sűrűn sorakoznak egymás mellet, mint egy nagy társasház lakásai.
?>
A lefedés nélkül maradó falak andezites tufa anyaga viszonylag jól bírja a víz és a fagy erózióját, a köztük lévő hagyományos kötőanyag viszont jóval kevésbé ellenálló, a gazdátlanná váló épületek állapota tehát rövid idő alatt rosszra fordulhat.
?>
Szerencsére szép számban akad műemléki védelem nélkül is gondozott, régi ház. Az Arany János Utca 52 alatti nyaralóként, a Kékablakos Vendégházként újult meg.
?>
A közeli telek két műemlék lakóháza a 2010-es évek elejére kritikus állapotba került, hiányzó cserepekkel, és vészjósló repedésekkel. Ma Csendülő néven Noszvaj egyik közismert étterme és kulturális találkozóhelye.
?>
A borászat nem csak a vendéglátó létesítmények, de itt-ott még otthoni gazdálkodás formájában is jelen van. A Deák Ferenc úti műemlék pincesor olyan időkre emlékeztet, amikor ez utóbbi tevékenység a mainál jóval elterjedtebb volt.
?>
A falu legnagyobb, részben szintén helyben bányászott tufából emelt épülete, az 1778-ban, valószínűleg Povolni János tervei szerint épült De la Motte-kastély.
1/16

A mintegy két kilométer hosszan elnyúló, 1900 fős Noszvajnak több régi központja és pincesora is van, amiről leglátványosabban az újabb házak közt megőrzött műemlék épületek mesélnek.  

A jellegzetes, falazott mellvédes, de faoszlopos tornáccal épült hagyományos hosszú házak egyik jellegzetes példája a település 20. századi, zárt sorú beépítéssel is megjelölt központjában, a Kossuth Lajos utca 78-ban áll.

Az épülő házak anyagát gyakran helyben, a kialakítandó pincéből, vagy a közeli mini kőbányából nyerték ki, csupán a különleges díszítő– és zárókövek származtak a kerítésen kívülről. A falazási mód jelenleg több felújítás alatt álló lakóházon is kiválóan megfigyelhető.

A hegyvidéki falvakra kevésbé jellemző nádfedeles tetők ritka fennmaradt szép példája az Alkotmány utca 10 alatti műemlék lakóház, a 19. század közepe óta áll szinte változatlan formában.  

A hegyoldal tövében elterülő telken a hagyományos ház mellett egy tufába vájt pincelakás is megtalálható.

A faluközpont különleges épülete az 1780-ban épült magtár és grófi pince, ami egészen a 20. század közepéig látta el az eredeti funkcióját.

Az épület 2018-as felújítása után étteremként és rendezvénytérként folytatta pályafutását. A földszint hatalmas boltozatainak tövéből több mély pince is nyílik.

Az alsó szint tíz méter mély kútját eredetileg nagyobb csordák egyidejű itatásához vájták a kőzetbe különösen nagy, mintegy 2x2 méteres keresztmetszettel. Ma járható üvegpadlóval lefedve, a terem egyik látványossága.

A falu két pontján is kialakult kisebb pincefalu, amiket mára körbenőtt a település. Közülük a Mátyás téren egy nyilvános skanzen kialakítása kezdődött meg, aminek első eleme a rekonstruált présház, ma helytörténeti kiállítás és foglalkozások helyszíne.  

A tér szemközti épülete egy jómódú gazda portájából kialakított Gazdaház, oromfalán a vidékre jellemző három ablakkal.

A település más részei alatt is több kilométer összhosszúságú pincerendszerek húzódnak. A legtöbbjük kiterjedése nem éri el az ötven négyzetmétert, de helyenként majdnem olyan sűrűn sorakoznak egymás mellet, mint egy nagy társasház lakásai.

A lefedés nélkül maradó falak andezites tufa anyaga viszonylag jól bírja a víz és a fagy erózióját, a köztük lévő hagyományos kötőanyag viszont jóval kevésbé ellenálló, a gazdátlanná váló épületek állapota tehát rövid idő alatt rosszra fordulhat.

Szerencsére szép számban akad műemléki védelem nélkül is gondozott, régi ház. Az Arany János Utca 52 alatti nyaralóként, a Kékablakos Vendégházként újult meg.

A közeli telek két műemlék lakóháza a 2010-es évek elejére kritikus állapotba került, hiányzó cserepekkel, és vészjósló repedésekkel. Ma Csendülő néven Noszvaj egyik közismert étterme és kulturális találkozóhelye.

A borászat nem csak a vendéglátó létesítmények, de itt-ott még otthoni gazdálkodás formájában is jelen van. A Deák Ferenc úti műemlék pincesor olyan időkre emlékeztet, amikor ez utóbbi tevékenység a mainál jóval elterjedtebb volt.

A falu legnagyobb, részben szintén helyben bányászott tufából emelt épülete, az 1778-ban, valószínűleg Povolni János tervei szerint épült De la Motte-kastély.

Nézőpontok/Vélemény

Az anyag nem vész el, csak látványosan átalakul – Noszvaj népi műemlékei

2024.02.18. 09:17
1/16

A mintegy két kilométer hosszan elnyúló, 1900 fős Noszvajnak több régi központja és pincesora is van, amiről leglátványosabban az újabb házak közt megőrzött műemlék épületek mesélnek.  

A jellegzetes, falazott mellvédes, de faoszlopos tornáccal épült hagyományos hosszú házak egyik jellegzetes példája a település 20. századi, zárt sorú beépítéssel is megjelölt központjában, a Kossuth Lajos utca 78-ban áll.

Az épülő házak anyagát gyakran helyben, a kialakítandó pincéből, vagy a közeli mini kőbányából nyerték ki, csupán a különleges díszítő– és zárókövek származtak a kerítésen kívülről. A falazási mód jelenleg több felújítás alatt álló lakóházon is kiválóan megfigyelhető.

A hegyvidéki falvakra kevésbé jellemző nádfedeles tetők ritka fennmaradt szép példája az Alkotmány utca 10 alatti műemlék lakóház, a 19. század közepe óta áll szinte változatlan formában.  

A hegyoldal tövében elterülő telken a hagyományos ház mellett egy tufába vájt pincelakás is megtalálható.

A faluközpont különleges épülete az 1780-ban épült magtár és grófi pince, ami egészen a 20. század közepéig látta el az eredeti funkcióját.

Az épület 2018-as felújítása után étteremként és rendezvénytérként folytatta pályafutását. A földszint hatalmas boltozatainak tövéből több mély pince is nyílik.

Az alsó szint tíz méter mély kútját eredetileg nagyobb csordák egyidejű itatásához vájták a kőzetbe különösen nagy, mintegy 2x2 méteres keresztmetszettel. Ma járható üvegpadlóval lefedve, a terem egyik látványossága.

A falu két pontján is kialakult kisebb pincefalu, amiket mára körbenőtt a település. Közülük a Mátyás téren egy nyilvános skanzen kialakítása kezdődött meg, aminek első eleme a rekonstruált présház, ma helytörténeti kiállítás és foglalkozások helyszíne.  

A tér szemközti épülete egy jómódú gazda portájából kialakított Gazdaház, oromfalán a vidékre jellemző három ablakkal.

A település más részei alatt is több kilométer összhosszúságú pincerendszerek húzódnak. A legtöbbjük kiterjedése nem éri el az ötven négyzetmétert, de helyenként majdnem olyan sűrűn sorakoznak egymás mellet, mint egy nagy társasház lakásai.

A lefedés nélkül maradó falak andezites tufa anyaga viszonylag jól bírja a víz és a fagy erózióját, a köztük lévő hagyományos kötőanyag viszont jóval kevésbé ellenálló, a gazdátlanná váló épületek állapota tehát rövid idő alatt rosszra fordulhat.

Szerencsére szép számban akad műemléki védelem nélkül is gondozott, régi ház. Az Arany János Utca 52 alatti nyaralóként, a Kékablakos Vendégházként újult meg.

A közeli telek két műemlék lakóháza a 2010-es évek elejére kritikus állapotba került, hiányzó cserepekkel, és vészjósló repedésekkel. Ma Csendülő néven Noszvaj egyik közismert étterme és kulturális találkozóhelye.

A borászat nem csak a vendéglátó létesítmények, de itt-ott még otthoni gazdálkodás formájában is jelen van. A Deák Ferenc úti műemlék pincesor olyan időkre emlékeztet, amikor ez utóbbi tevékenység a mainál jóval elterjedtebb volt.

A falu legnagyobb, részben szintén helyben bányászott tufából emelt épülete, az 1778-ban, valószínűleg Povolni János tervei szerint épült De la Motte-kastély.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Noszvaj

Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.