Az anyag nem vész el, csak látványosan átalakul – Noszvaj népi műemlékei

A mintegy két kilométer hosszan elnyúló, 1900 fős Noszvajnak több régi központja és pincesora is van, amiről leglátványosabban az újabb házak közt megőrzött műemlék épületek mesélnek.  

A jellegzetes, falazott mellvédes, de faoszlopos tornáccal épült hagyományos hosszú házak egyik jellegzetes példája a település 20. századi, zárt sorú beépítéssel is megjelölt központjában, a Kossuth Lajos utca 78-ban áll.

Az épülő házak anyagát gyakran helyben, a kialakítandó pincéből, vagy a közeli mini kőbányából nyerték ki, csupán a különleges díszítő– és zárókövek származtak a kerítésen kívülről. A falazási mód jelenleg több felújítás alatt álló lakóházon is kiválóan megfigyelhető.

A hegyvidéki falvakra kevésbé jellemző nádfedeles tetők ritka fennmaradt szép példája az Alkotmány utca 10 alatti műemlék lakóház, a 19. század közepe óta áll szinte változatlan formában.  

A hegyoldal tövében elterülő telken a hagyományos ház mellett egy tufába vájt pincelakás is megtalálható.

A faluközpont különleges épülete az 1780-ban épült magtár és grófi pince, ami egészen a 20. század közepéig látta el az eredeti funkcióját.

Az épület 2018-as felújítása után étteremként és rendezvénytérként folytatta pályafutását. A földszint hatalmas boltozatainak tövéből több mély pince is nyílik.

Az alsó szint tíz méter mély kútját eredetileg nagyobb csordák egyidejű itatásához vájták a kőzetbe különösen nagy, mintegy 2x2 méteres keresztmetszettel. Ma járható üvegpadlóval lefedve, a terem egyik látványossága.

A falu két pontján is kialakult kisebb pincefalu, amiket mára körbenőtt a település. Közülük a Mátyás téren egy nyilvános skanzen kialakítása kezdődött meg, aminek első eleme a rekonstruált présház, ma helytörténeti kiállítás és foglalkozások helyszíne.  

A tér szemközti épülete egy jómódú gazda portájából kialakított Gazdaház, oromfalán a vidékre jellemző három ablakkal.

A település más részei alatt is több kilométer összhosszúságú pincerendszerek húzódnak. A legtöbbjük kiterjedése nem éri el az ötven négyzetmétert, de helyenként majdnem olyan sűrűn sorakoznak egymás mellet, mint egy nagy társasház lakásai.

A lefedés nélkül maradó falak andezites tufa anyaga viszonylag jól bírja a víz és a fagy erózióját, a köztük lévő hagyományos kötőanyag viszont jóval kevésbé ellenálló, a gazdátlanná váló épületek állapota tehát rövid idő alatt rosszra fordulhat.

Szerencsére szép számban akad műemléki védelem nélkül is gondozott, régi ház. Az Arany János Utca 52 alatti nyaralóként, a Kékablakos Vendégházként újult meg.

A közeli telek két műemlék lakóháza a 2010-es évek elejére kritikus állapotba került, hiányzó cserepekkel, és vészjósló repedésekkel. Ma Csendülő néven Noszvaj egyik közismert étterme és kulturális találkozóhelye.

A borászat nem csak a vendéglátó létesítmények, de itt-ott még otthoni gazdálkodás formájában is jelen van. A Deák Ferenc úti műemlék pincesor olyan időkre emlékeztet, amikor ez utóbbi tevékenység a mainál jóval elterjedtebb volt.

A falu legnagyobb, részben szintén helyben bányászott tufából emelt épülete, az 1778-ban, valószínűleg Povolni János tervei szerint épült De la Motte-kastély.