Design/Formatervezés
Az autómentes zöld városrész
2007.01.11. 12:28
A Fekete-erdő szélén álló Vauban-telepen, amely Németország legismertebb környezetbarát városrésze, a zöld városi életmód létrehozására irányuló kísérlet sikert aratott. A telepen számos, valaha fantáziának kikiáltott ötletet valósítottak meg a zöld életmódhoz kapcsolódóan.
A Fekete-erdő szélén álló Vauban-telepen, amely Németország legismertebb környezetbarát városrésze, a zöld városi életmód létrehozására irányuló kísérlet sikert aratott. A Freiburg városközpontjától 10 percnyi bicikliútra található városrészt egy egykori katonai bázis helyén hozták létre, és mára már 2000 új otthon épült ide. A telepen számos, valaha fantáziának kikiáltott ötletet valósítottak meg a zöld életmódhoz kapcsolódóan. A telepen lakó közösség az egyre inkább aktuális nyugat-európai iránynak megfelelően az autómentességet is szem előtt tartja. (Párizsban például a közelmúltban mutatták be az elektromos villamost, amivel a városi légszennyezést és a forgalmat kívánják csökkenteni.)
Jan Scheurer ausztrál kutató szerint a Vauban-telep kisgyermekes családoknak ad lehetőséget arra, hogy a városból való kiköltözés nélkül tudják megvalósítani a jó minőségű, autómentes életmódot. A projekt pedig igazán sikeres. A telep 4700 lakóját többféle módon is motiválják: azok, akik vállalják a közösség más tagjaival egy autóban való közös utazást, ingyen éves villamosbérletet kapnak. A telep szélén, és nem magukban a házakban létesített garázsok 17.500 EUR-ba kerülnek, és bár a lakók csak 40%-a vásárolt itt helyet, ezeket is elsősorban a látogatók számára tartják fenn. Míg Freiburgban átlagosan 430 autó jut ezer főre, ez a szám a telepen mindössze 150 (Amerikában 640!).
A Németország délnyugati részén fekvő telep nagyrészt magának Freiburg városának köszönheti létét. Freiburgot sokan mint az ország ökológiai fővárosát emlegetik. A hetvenes években az egyetemi város a német antinukleáris mozgalom kezdeményezője lett azáltal, hogy a helyi aktivisták megakadályozták egy közeli atomerőmű megépítését. A 216.000 lakosú város egynegyede szavaz a Zöld Pártra. Ugyanebben az időszakban a középkori belvárost átadták a gyalogosoknak, kiépítették a bicikliúthálózatot és egységárat vezettek be a városi villamosokra és a buszokra. A környék gazdaságát a környezetvédelmi kutatások lendítették fel - itt található az ország legfontosabb napenergia-kutatóközpontja és a megújuló energiával foglalkozó nemzetközi intézete. A régió munkaerejének 3% foglalkozik olyan "zöld" szakterületekkel, mint a napelemek beszerelése vagy a víztisztítás és újrahasznosítás.
Nem csoda hát, hogy 1991-ben a francia katonai bázis felszámolásakor a városlakók egy csoportja azonnal egy újfajta városi életmód megteremtésén kezdett el gondolkozni a fiatal családok számára. "Tisztában voltunk azzal, hogy a város terveket készít majd a terület hasznosítására. Mindenképp részt akartunk ebben venni, és a város irányítói partnerként fogadtak minket", emlékszik Andreas Delleske, a telep megálmodóinak vezetője, aki akkoriban még fizikus hallgató volt.
Freiburg 1998-ban vásárolta meg a területet a német kormánytól, és a Delleske által vezetett csoporttal közösen találták ki a telep alaprajzát - a felhasználandó energia csökkentése és a jobb levegőminőség érdekében a környezetvédelmi, szociális, gazdasági és kulturális célokat mindvégig szem előtt tartva. Ahelyett, hogy a területet felkínálták volna egy ingatlanbefektetőnek, a város mindvégig a majdani tulajdonosok közösségére bízta a házak megtervezését és megépítését. "Ha visszatekintek, sokkal egyszerűbb lett volna egy nagy céget megbízni a fejlesztéssel, mondván: Öt év múlva várjuk Önöket a kész tervekkel", mondja Roland Veith, a Vauban-telepért felelős városi tisztviselő. "De a végeredmény egy holisztikai megközelítésű ökológiai város lett" - ez a véleménye Peter Hecknek, a trieri egyetem professzorának. Rámutat, hogy ez egy közösségi erőfeszítés volt, amelyben mérnökök, politikusok, várostervezők - és a lakosok egyaránt részt vettek.
Európában több hasonló projekt is létezik már: Koppenhágában például közösségi használatú kerékpárok vannak, amelyeket a vázon elhelyezett hirdetésekből finanszíroznak. De a Vauban-telep annyiban mindenképp egyedi, hogy mind a városlakók, mind a város vezetése egyformán akarta létrejöttét. A közösség, az önkormányzat és a privát szféra a projekt minden lépésében együtt dolgozott. Míg régebben az ilyen kezdeményezések egyedülállók voltak, mára szerencsére mozgalommá kezdenek válni. Az energiatakarékosság ma már a németországi várostervezés alapprogramjában is szerepel.
Forrás: csmonitor.com
fotók: Koncz Ágnes
Vélemények (0)
