építészet : környezet : innováció

Az ELTE Rákóczi út 5. szám alatti épületének rekonstrukciója

A legendás Pannónia szálló épülete az 1949-es államosítása után előbb kollégiumként, majd az ELTE oktatási épületeként üzemelt tovább. Télikertjét elbontották, egyéb építészeti értékei az átalakítások következtében megkoptak vagy teljesen tönkrementek. Nem kis feladat volt tehát menteni a menthetőt, rekonstruálni amit lehet, ugyanakkor az épület mai funkciójának is eleget tenni. 2006-os felújítása a Mányi István Építész Stúdió Kft. tervei alapján történt.

Történeti áttekintés
Az 1940-es évek végéig működő híres Pannónia szálló helyén a 18. században a földszintes Griff (néhol Arany Griff) kocsma és fogadó állt, amely 1865-ben leégett. Helyére a Pán József által tervezett lakóház épült.

Pán József építész 1810-ben Prágában született, ott tanulta a mesterséget, majd Bécsben „építőmesteri diplomával felruháztatott”, onnan Pestre kerül és segédként vesz részt a gróf Károlyi család építkezésein. Több kisebb megbízatás után, később nagyobb épületekkel bizonyítja be tehetségét. (Kecskeméti utcai Hegyessy Mátyás háza, a már lebontott Krisztina városi Karácsony palota.) 1867-ben tervez Westermayer József részére új három emeletes, körfolyosós udvarú lakóházat, barokkos romantikus stílusban. Az utcai traktus földszintjén üzletek és raktárak voltak, a belső szabálytalan udvar kocsiszín és kocsmaudvar volt. Három lépcsőház szolgálta a közlekedést. A ház 1884-ben a Glück család birtokába kerül. 1891-ben építtetik át a házat Schubert építőmesterrel szállodának. Az utcai szárny változatlan marad, az oldalszárnyakat három emeletessé, a hátsó szárnyat pedig négy emeletessé építette át (itt lakott a család, a személyzet egy része, itt volt a mosoda). Az oldalszárnyak kibővítésével udvart négyzetesre alakították, ide télikertet és éttermet helyeztek el, és üvegtetős vasszerkezettel fedték be. Az utcai és udvari szárnyak földszintjét szálló- és fogyasztó vendégfogadásra teszik alkalmassá.

 

ELTE Rákóczi út 5. épülete rekonstrukció előtt
ELTE Rákóczi út 5. épülete rekonstrukció előtt
 

 

A fennmaradt alaprajzok, egy 1910 előtt kiadott szállodai prospektus szövege és képanyaga, korabeli újságok és folyóiratok beszámolói alapján hiteles képet kaptunk arról, hogy a Glück család, főleg legnevezetesebb képviselője Glück Frigyes, mily módon gondoskodott arról, hogy a „par excellence magyar gentry” és az „Erdély részi úri világ”, mely a szálloda törzsvendégségét képezi „ne rideg szállodának, de bizonyos tekintetben kedélyes otthonnak tekintse e szállót” (Magyar Szalon, 1898).

A főkapun belépő vendég a szállodai díszes előcsarnokba érkezik. Ettől balra volt a fogadóterem az érkezők részére, jobbra gyönyörű széles indítású, kovácsoltvas kandeláberrel kihangsúlyozott lépcső visz az emeletre. A falon iparos céhek címereinek egységbe foglalt ritka kovácsoltvas kompozíciója díszeleg. A lépcső mellett állt a „villanyos felhúzónak” nevezett lift, melyet a Hungária után itt alkalmaztak először és „melynek ünnepi avatására meghívták a legnagyobb urakat. Jenő főherceg lépett be elsőnek a liftbe és őt vitte fel a gépezet a második emeletre” (Világ, 1947.). Az előcsarnoktól hátrább, jobbra és balra két gyönyörű angol stílusban bebútorozott társalgó van.

Közvetlenül az előcsarnokból lehet bejutni a 300 személyt befogadó fedett, széttolható üvegtetejű télikertbe, „mely architektónikus szépségével és ízléses dekorátiójával és berendezésével Budapest látványosságát képezi és közkedvelt találkozóhellyé vált”. Zajos, víg szórakozások helye, Radics Béla, az egykori pesti bálok híres cigányprímása és zenekara húzta a muzsikát. "A város legszebb étkező terme, melynek stylussa oly meleg otthoniassággal csal magához, nyomban felfedezzük, hogy itt az ízlés szelleme dominál” (Magyar Szalon, 1898.).

 

 
ELTE Rákóczi út 5. épülete rekonstrukció előtt
ELTE Rákóczi út 5. épülete rekonstrukció előtt

 

A télikerttel szoros kapcsolatban található a jobboldali, ú.n. fehérterem, szemben külön szobák az étteremhez, balra étterem, mely mögött „tágas konyhahelyiségek vannak elhelyezve… modern berendezésűek és villamos szellőzéssel vannak ellátva”. A konyha kellős közepén dobogó volt, amelyen Glück Frigyesné ült és jegyezte a konyhából kivitt ételek és italok mennyiségét. Kiváló vendégek megtudhatták, hogy mi van a dobogó alatt. Néha Glück Frigyes bevitt a konyhába egy-egy kis kompániát. A dobogóról levették az asztalt és széket. Kiderült, hogy csapóajtó van a helyén. Ott lehetett lejutni a titkos pincébe, a legritkább borok gyűjteményébe. Mindenből kaptak egy kicsit. Senki sem csípett be. Mikor aztán feljöttek a levegőre összecsuklottak a vendégek” (Világ, 1947.). A másik borospince is „bel- és külföldi borokban túlgazdag, mindenkinek az ízlésére való”.

A főkaputól balra – „az utcai részen fekvő étterem állt rendelkezésre… a nyugalom és békesség barátjainak” – jobbra pedig a szállodai kávéház, ahol a napilapok, a bel- és külföldi irodalom mellett „a biliárdasztalok és játékszobák változatos mulatságot nyújtanak”. Az első emeleten a lépcsőházból nyílik a „pompás és kényelmes olvasóterem és könyvtár”. Glück Frigyesnek szép, világhírűvé vált gyűjteménye volt a konyha klasszikusainak írásaiból „amilyen még a British Museum könyvtárában sem volt”. Itt egy „nagy, félkör alakú, üveggel borított fülkében (…) carrarai márványból kidolgozott életnagyságú szobrászati remeket képező olasz mestermű csoport köti le műértők és műkedvelők figyelmét”.

A prospektus hirdetése szerint az első három emeletet elfoglaló 130 szoba és terem „úgy a legnagyobb, mint a legszerényebb igényű vendégeket egyaránt kielégíti”, minden szinten volt fürdőszoba zuhannyal és „elegendő számú toilette-fülkéről gondoskodva van a legnagyobb körültekintéssel”. „A jól szellőztetett, világos folyosók, előcsarnokok, a lépcsőház és a nagy télikert légfűtésre vannak berendezve …, szigorú téli hónapok alatt is az egész szálloda normális tempareturával bír”.

 

ELTE Rákóczi út 5. épülete rekonstrukció előtt
ELTE Rákóczi út 5. épülete rekonstrukció előtt
 

 

Az első budapesti szálló, ahol bevezetik a földszinti éttermi és kávéházi helyiségekbe a központi gőzfűtést és villanyvilágítást. (Ballai K., Magyar Vendéglátóipar története, 1943.) A Pannónia az I. világháború előtt és alatt élte virágkorát, amikor is Glück Frigyes, a leghíresebb szállodások egyike volt a gazdája 1931-ig, haláláig. Főleg Svájcban és Németországban szerzett szakképzettséget, tapasztalatokat hosszú angliai, olaszországi, hollandiai és amerikai utazásai alatt. 1858-ban született, 41 éves korában érdemeiért Ferenc József rend lovagjává nevezték ki, az Ipartársulat elnöke volt.

Mikor II. Rákóczi Ferenc hamvait hazahozták, az akkor városatya Glück Frigyes részt vett a vitában, hogy merre haladjon a menet, amely így aztán elhaladt a szálloda előtt, melynek főbejárata fölé egy ma is meglévő emléktáblát tétetett „Rákóczi domborművű képmásával” (1927. – Havai János műve). Nevéhez fűződik az 1902-es év első nemzetközi szállodai kongresszus sikeres megrendezése, a Jánoshegyi és a volt Gugger (ma Látó) hegyi Árpád kilátótornyok megépítésének gondolata és megvalósítása, „hézagpótló munkája – Az inyes mesterség – a magyar irodalomban jóformán egyedülálló”, de írt szakmai szótárat, lexikont és egyéb cikkeket.

Mindezeken kívül maradt ideje a művészetekre is, ismert műgyűjtő és mecénás volt. Gyűjteményében 12. századi arany evőeszközök, 13 – 17. századi serlegek, könyvritkaságok, értékes festmények, rézkarcok, fegyverek voltak. Mindez egy vendéglátóipari múzeum alapja lehetett volna, de ezek szétszóródva vannak más közgyűjteményekben. (Az Iparművészeti Múzeumban van a kulcs és evőeszközök gyűjteménye.)

A Hét egyik zsurnalisztája 1898-ban így írja le a vendéglői berendezést: „mely a maga műtárgyaknak bevált bútoraival, szőnyegeivel és gobelinjeivel túltesz minden eddig látottakon…, maroguin pamlagok, székpárnák gyönyörű hímzései, a mennyezet nemes színlendülete, a buffet tükrében megduplázódó remekművű fayence óra és villámos lámpatartók, a drága kancsók, művészi faragásokkal és az egész karaktere mintha egy-egy nagy úri háznak egyéni ízlés szerint berendezett ebédlőjében volnának. Kínai vázák, bronzszobrok, festmények, tálcák, muzeális értékű pompás függönyök háza volt ez. Minden kályha külön műremeknek számított”.

 

Az ELTE Rákóczi út 5. szám alatti épülete rekonstrukció után - tervező: Mányi István
Az ELTE Rákóczi út 5. szám alatti épülete rekonstrukció után - tervező: Mányi István
 

 

A Pannónia élete szorosan összefüggött a múlt század második felének majdnem minden politikai és színházi eseményével, mivel a szomszédjában volt az 1913-ban lebontott Nemzeti Színház. Mellette az Írók és Művészek Társasága székelt, melynek tagjai a parlamenti ülések után betértek vacsorázni és tovább vitázni. A közelben sehol vetélytárs! „A Pannóniában találkozunk” – ez volt egykor – a Kárpátoktól az Adriáig a színjátszás apostolainak jelszava.

Mindennapos vendég volt Latabár Endre a híres színészdinasztia megalapítója, Szigeti József színész és drámaíró, Nagy Imre, Madách Tragédiájának első Ádámja, Szigligeti Ede drámaíró, Paulay Ede, aki itt alakította színpadra Az ember tragédiáját, Odry Lehel az első nagy magyar operabariton. Gyakori vendég volt Csiky Gergely és Bródy Sándor is, aki havi folyóiratának kefevonatait javítgatta. A költőnemzedék két tehetsége Vajda János és Reviczky Gyula is gyakran dolgozgatott a kerek márványasztal mellett. A Pannóniában volt Móricz Zsigmond törzsasztala is, ahová később a Centrál Kávéházból vonultak át a népiesek asztalánál vitázó Féja Géza, Illyés Gyula, Kodolányi János, Tamási Áron és Veres Péter. A törzsvendégek társaságában tartoztak még színinövendékek, hetes huszártisztek, neves politikusok, üzletemberek, lókupecek, alkuszok. vidéki családok. Felvonult itt vendégeivel együtt a kor legendás regényfigurája, Szemere Miklós, akiről Krúdy Gyula megmintázta a Vörös postakocsi híres főszereplőjét Alvinczi Eduárdot. 1913-ban volt olvasható „A híres gentry vigalmaknak az egész városra kiterjedő mulatságoknak a Pannónia volt főhadiszállása …. Ha a mulatozás művészet, a Pannónia is egy templom akárcsak a szomszédságban levő Nemzeti Színház. A tizedik múzsának, a mulatság múzsájának temploma.” A báli szezon és a lóversenyek idején a Pannónia előtt állottak a legszebb magyar fogatok.

1927-ben Glück Frigyes a szállót a ma igényeinek megfelelően átalakíttatta. Az összes szobákba, mellékhelyiségekbe, folyosókra is bevezettette a központi melegvíz fűtést, a hideg-meleg folyóvizet, új fürdőszobákat létesített, stb. 1941-ben az új tulajdonos (Glück Frigyes lánya) 12 új fürdőszobát létesít, a telefonos szobák számát megszaporítja, a berendezéseket felújítja, stb. „Könyvet lehetne írni a Pannóniáról, mert pontosan olyan híres és érdekes volt, mint Bécsben a Hotel Sacher”. (Búcsú a Pannóniától – Hírlap 1947.)

Az itt változatosan leírt, kultúrtörténetileg is oly fontos értékek bemutatásával szeretnénk hozzájárulni a hely szellemének, a genius loci-nak újjáélesztéséhez, és így megalapozni az épület értékesítését és rekonstrukcióját.

A Pannónia 1949-től állami tulajdonba került, egyetemi kollégiumi hasznosítással. Ebben a fázisban eredeti értékei nagyrészt megmaradtak, de az étterem – télikert 1974. évi kibontását követően ezek az értékek túlnyomó részben elpusztultak. Tovább romlott az épület állapota az oktatási célú átépítések következtében. A jelenleg lakatlan, használaton kívüli épület rekonstrukciója igyekezett legalább részlegesen lehetőséget biztosítani az eredeti értékek újrateremtésére.

 

Az ELTE Rákóczi út 5. szám alatti épülete rekonstrukció után - tervező: Mányi István
Az ELTE Rákóczi út 5. szám alatti épülete rekonstrukció után - tervező: Mányi István
Az ELTE Rákóczi út 5. szám alatti épülete rekonstrukció után - tervező: Mányi István
Az ELTE Rákóczi út 5. szám alatti épülete rekonstrukció után - tervező: Mányi István
 

 

Az  épület tervezett funkciójának ismertetése
Az elérendő cél az épület eredeti funkciójának részleges rehabilitálása volt korszerű eszközökkel a pince és földszinten, valamint az egyetemi oktatási térprogram kialakítása az I. – IV. emeleti szinteken. Épületgépészeti terek a pincében és a tetőtérben készültek a párkánymagasságok megváltoztatása nélkül. Az 1970-es években kibontott étterem – télikert visszaállításával a belső udvar üvegtetővel történő lefedésével helyre kellett állítani az eredeti szerkezeti és térstruktúrát. A vendéglátási funkciók főbejárata a Rákóczi útról nyílik az eredeti kialakításnak megfelelően. Az egyetemi területek megközelítése főképpen a Trefort kert felől történik. Ez nem zárja ki a Rákóczi út felől az oktatási célú használatot. A Trefort kertben alakítottuk ki a használati igények szerint differenciált gazdasági bejáratokat is: az Egyetem főbejáratát és gazdasági bejáratát, konyhabejáratot.)

A szintenként telepített funkciók a tervlapokról egyértelműen leolvashatók, itt azok tételes felsorolásától eltekintünk, de rögzítettük, hogy a többcélú használat mellett ésszerű követelmény a földszinti vendéglátási funkciók és az egyetemi területek forgalmának lehetőség szerinti szétválasztása. A bejáratokat – kijáratokat – mindkét irányban a biztonságos kiürítés követelményei szerint méreteztük. Az épület közlekedésre szolgáló részei (közlekedők, lépcsőházak, kijáratok, felvonók) megfelelnek az általános érvényű és szakhatósági előírásoknak.

A műemléki helyreállítás
A gyakori funkcióváltás és a teljes elhasználódás következményeként az eredeti szerkezetek, részletek túlnyomó részben megsemmisültek.
A helyreállítás tartalmát az alábbi értékrend szerint kellett végrehajtani:

  • minden megmaradt műemléki értéket helyreállítani
  • pótlásokat készíteni az eredeti minták másolataként,
  • a megsemmisült értékeket az eredeti tervek alapulvételével, azok szellemisége szerint újraértelmezni vagy újraképezni

A három célkitűzés az alábbi területekre terjedt ki:

  • Teljeskörű homlokzatrekonstrukció készül eredeti és felmérési tervek alapján.
  • Teljes belső rekonstrukció készül a földszint Rákóczi út felőli traktusában (kávéház, kapualj, kutató csoport helyiségei).
  • A megmaradt nyílászárók teljes felújítása és pótlása minták szerinti újragyártással (ajtók, ablakok, nyílásbélletek, vasalatok).
  • A belső udvarból az 1970-es években kibontott télikert – étterem strukturális visszaállítása korszerű eszközökkel.
  • Kő-, gipsz és kovácsoltvas szerkezetek megújítása a rekonstrukció és restaurálás követelményei szerint.
  • Falkutatások a földszint és az I. emelet területén a lehetséges díszítések, díszítő festések feltárása érdekében, a teljes helyreállítás szándékával.
  • Az átalakított lépcsőház lehetséges rekonstrukciója a megmaradt részletek segítségével.
  • A meglévő pincei boltozatszerkezetek megóvása a funkcionális rend kialakítása és a kivitelezés teljes folyamatában.
  • A rejtett, a kivitelezés során előkerülő műemléki szerkezetek megvédése és helyreállítása.

A pinceszinten a mértékadó talajvízszint magasságáig talajvíznyomás, egyéb helyeken normál talajpára és felszívódó nedvesség elleni szigetelés készült. A tetők átfedése, kiegészítő fémlemezszerkezetekkel együtt, hódfarkú cseréppel a már megtörtént, a cserépanyagot az újraszerkesztett tetőknél fel lehetett használni. A gépészeti tereket valamint a Rákóczi úti tetőtér beépítést acélszerkezettel terveztük.

 

Az ELTE Rákóczi út 5. szám alatti épülete rekonstrukció után - tervező: Mányi István
Az ELTE Rákóczi út 5. szám alatti épülete rekonstrukció után - tervező: Mányi István
Az ELTE Rákóczi út 5. szám alatti épülete rekonstrukció után - tervező: Mányi István
 

 

Az udvarlefedés szerkesztésében és részleteiben az eredetivel azonos módon nem volt rekonstruálható. A télikert acélszerkezete egyedi, az eredeti kialakításból származtatott acél – alumínium szerkezet.

A párkányok, tagozatok, profilok és keretezések kőből és gipszből, kovácsoltvasból, meglévő minta szerint, magas minőségi igényszinttel lettek helyreállítva. A munka alapjául az eredeti tervek és a meglévő állapot szerkezetei és felmérései szolgáltak. Az eredeti terv szerint újjáépült a főhomlokzat főpárkány feletti pártázata is. A kávéház nyolcszögletű kőpillérei a feltárást követően pótlásos javítást és teljes felületi megújítást igényeltek. A homlokzatok színezését a kivitelezési fázisban falkutatásokkal határoztuk meg és a Műemlékvédelmi Hatóság bevonásával és hozzájárulásával véglegesítettük. Az előirányzott magas igényszinthez igazodó minőségű berendezés és mobília készült, korabeli és új elemek ötvözetével. A belső terek kialakításánál az eredeti belsők hangulatának életre keltése volt a követendő cél, főképpen a vendéglátó funkciók tekintetében. Az épületben egyedi kialakítású információs rendszer készült.

Mányi István
felelős tervező


ELTE Trefort kerti oktatási épületek - Rákóczi út 5.

vezető tervező: Mányi István
építész munkatársak: Pantó Áron, Tarki Réka, Kardos Gábor
szakági tervezők:
belsőépítészet: Magyari Éva
tartószerkezetek: Bartók Miklósné
épületgépészet: Németh István
közmű: Bogár Péterné, Szalkai Béláné
generáltervező: Mányi István Építész Stúdió Kft.

tervezés éve: 2005
kivitelezés éve: 2006
bruttó szintterület: 13.660 m2

építtető: Eötvös Lóránd Tudományegyetem
generálkivitelező: KIPSZER Fővállalkozási és Tervező Zrt.

vélemény írásához jelentkezzen be »