építészet : környezet : innováció

Ázsia pompája az Andrássy úton – Zelnik István Délkelet-Ázsiai Aranymúzeum

Az Andrássy út 110. sz. alatti villa eredetileg eklektikus, historizáló stílusban épült, amit később Otto Wagner stílusában alakítottak át. Ebben a házban, budapesti környezetben kellett elhelyezni a Zelnik István Délkelet-Ázsiai Aranymúzeum világszinten is egyedülálló gyűjteményét – a különleges feladat építészeti tervei Orbán Csaba, belsőépítészeti kialakítása Pálffy György és Varga N. Dániel vezetésével készültek el. A cél olyan külső-belső környezet megteremtése volt, ahol a műkincsek kapják a fő hangsúlyt, az épület pedig keretet ad nekik.

részletek az építészeti műleírásból:

A Magyarországtól mind környezetében, mind kultúrájában távoli terület tárgyi kultúrájának bemutatását egy egyszerű kiállítási tér funkcióján túlmutató, több érzéket megragadó módon próbáltuk megvalósítani. Célunk az autentikus budapesti környezetben egy, a kiállított tárgyak világszinten egyedülálló jellegéhez igazodó külső-belső környezet kialakítása volt, amelyben a műkincsek kapják a fő hangsúlyt, az épület pedig keretet ad nekik. A modern, letisztult múzeumi terek igényesen, de szerényen szolgálják funkciójukat, míves részletképzésükkel a tárgyak kidolgozottságához igazodnak. Így a műtárgyak még meghatározóbb jelentőséget kapnak.  

 

 
Zelnik Aranymúzeum - Orbán Csaba, Pálffy György, Varga N. Dániel, fotó: Zsitva Tibor
Zelnik Aranymúzeum - Orbán Csaba, Pálffy György, Varga N. Dániel, fotó: Zsitva Tibor
Zelnik Aranymúzeum - Orbán Csaba, Pálffy György, Varga N. Dániel, fotó: Zsitva Tibor

 

Az Andrássy út végén, a Hősök teréhez kapcsolódóan kialakítandó múzeumi negyed egyik elemeként elképzelt múzeumnak a 19. század végén kialakított városszerkezethez alkalmazkodva kell működnie. Az épületet körülvevő zöldterület megtartásával, kihangsúlyozásával, a kiválasztott épület finom eleganciájának megőrzésével egy, a távol-keleti pavilon építészetre jellemző hangulat alakítható ki a mai kor modern belsőépítészetébe ágyazva.

Az utcai bejárattól az épületig való felvezetés már a múzeum hangulati előjátéka. Sűrű, este megvilágított bambuszligeten keresztül közelítjük meg az újonnan épülő, high-tech anyaghasználatú lépcsőházat, ami a villa épületétől függetlenül, de ahhoz kapcsolódva szolgálja a bejárati funkciót.

 

Zelnik Aranymúzeum - Orbán Csaba, Pálffy György, Varga N. Dániel, fotó: Zsitva Tibor
Zelnik Aranymúzeum - Orbán Csaba, Pálffy György, Varga N. Dániel, fotó: Zsitva Tibor
Zelnik Aranymúzeum - Orbán Csaba, Pálffy György, Varga N. Dániel, fotó: Zsitva Tibor
 

 

A belső térkialakításoknál a letisztultságot hangsúlyozzuk. Véleményünk szerint a kiállított tárgyak hangulata, eredete is egy emelkedett, nyugodt, szinte fennkölt térkapcsolatot kíván. A kiállításnál javarészt a mesterséges fényre hagyatkozunk, direkt természetes fényben kiállított tárgyakkal csak a külső kerti kiállítórészben találkozik a látogató. Az egyes termek között igyekeztünk bizonyos kontrasztot felállítani különféle színezés és megvilágítás alkalmazásával, melyben finoman köszön vissza a helyi kultúrákra jellemző sokszínűség.

A kiállított tárgyak sajnos nem tapintható, érzékelhető tárgyak. Befogadásuk, megismerésük csak vizuálisan lehetséges. Annak érdekében, hogy a délkelet-ázsiai kultúra több szinten befogadható legyen, az anyagok, textúrák mind az ottani környezetet idézik tapintható, szagolható, hallható módon. Faanyagok használata, textilek és helyi gránit burkolatok jellemzik a belső tereket.

A múzeum kialakításakor létrehoztunk olyan funkciójú tereket, melyek a kiállított tárgyakkal, azok kulturális hátterével szorosabb kapcsolatot képes teremteni. Ilyen például a múzeumi üzlet (könyvek, tárgyak) és a multifunkcionális teremként működő alagsori teázó helyiségcsoport, mely az teázáson túl kisebb rendezvények megtartására is alkalmas. A kert is ugyanezt a célt szolgálja, igaz, egy más érzéki szinten. Az egész épület anyaghasználatában, színvilágában és autentikus dekorációiban visszaköszön Délkelet-Ázsia bujasága, sokszínűsége, mely finom kontrasztot ad a terek puritán és logikus vonalvezetésének.

Az épület tetőterében továbbá helyet kapott egy modern igényeket kielégítő, reprezentatív irodatér, mely a célterülettel foglalkozó Magyar Indokína Társaság székhelyéül szolgál a múzeum adminisztratív feladatainak elvégzése mellett.

Varga N. Dániel
belsőépítész tervező

 


A villa története
Az akkor még Sugár út nevet viselő Andrássy utat teljes hossza mentén 39 csoportra osztották fel. A mai Andrássy út 110. az akkori XXX. csoport, 113. számú telkének felel meg, melyet 1876 augusztusában vett meg a Rausch család. Az építési engedély kérelmét, Petsch Ede építész által készített tervek alapján, még 1876. augusztus 18-án benyújtották, majd az építkezést 1877. áprilisában fejezték be. Az először április 3-án benyújtott lakhatási engedélyt visszautasították, mivel a falak az építés befejezése után még annyira nedvesek voltak, hogy azt az orvosi ellenőrző vizsgálatok lakhatásra alkalmatlannak találták. Végül 1877 júniusában a Rausch család beköltözhetett az építkezés közben hozzávásárolt résszel együtt 1374 m2 alapterületű telken álló, közel 300 m2–es Sugár úti villaépültbe.

 

Eredeti állapot
Eredeti állapot
Eredeti állapot
 

 

A villa egy szuterén, egy földszinti és egy emeleti szintből állt. A szuterénbe kerültek elhelyezésre a kiszolgáló funkciók, úgy mint: a konyha és a hozzátartozó kamra, a bor-, szén és fapincék, a cselédek és a kertész különálló lakása, a mosókonyha és a téli kert. A szuterént és a földszintet egy kényelmes lépcsővel kötötték össze. A földszinten volt elhelyezve a család összes lakószobája és a fürdő, valamint ezen a szinten volt megtalálható a nappali, a hall és szalonból nyíló veranda is. Az épületet telegráffal és étellifttel is felszerelték.

A villát 1888 májusában Csukássy József és felesége, Zmeskál Aranka vásárolja meg, majd 1897. december 6-án a villa Pucher István és felesége, Pfeiffer Irma tulajdonába került. Pucher István a századforduló nagy építőmestere volt, aki a Rausch-villa mellett még számos Andrássy úti villa átépítésére is készített tervet. Az Andrássy út 110. átalakításra 1913-ban készítette el a terveket. Az átépítés során a szélső traktusokhoz több helyiséget is hozzátoldott, a főlépcsőházat elfordítva, az északkeleti szárny toldalékaként helyezte el, és cselédlépcsővel látta el a nyugati szárnyat. Az eredetileg csak a középrizalit felett található emeletet teljes szélességében beépítette. Az apszisban található nyílásokat mindenütt szögletesre alakította át. Az új épület teljes egészében Otto Wagner hatásának jegyeit viseli magán, ellentétben az eredeti eklektikus, historizáló stílussal. Az épületet összesen 135 m2-rel toldotta meg, melyből 27 m2 a pince, 54-54 m2 a földszint és az emelet megnagyobbításaként valósult meg. Egyes források szerint később irodáját is az átépített villaépület alagsorában helyezte el.

 

Eredeti állapot
Eredeti állapot
Eredeti állapot
 

 

Az utolsó telekkönyvi kivonatban szereplő tulajdonos 1914 júniusától Galgóczi Heteés Mór és neje, Zeller Kamilla volt. Ezt követően a tulajdonosokról választási névjegyzékekből, népszámlálási lakásívekből következtethetünk. Ezen időszakban nem készült az épületre átfogó átalakítási koncepció, hanem a változtatások az idő haladtával rakódtak rá a már megváltozott lakásigényeknek egyre nehezebben megfelelő villaépületre. Egy 1935-ben készült választási névjegyzék szerint a valószínűleg további kisebb lakásokra osztott villában 3-4 család lakhatott. Az épületet 1945-től az orosz katonák szállták meg. Ebből az időből nincs ismert feljegyzés.

A villa jelenlegi tulajdonosa egy, az egész tömböt átfogó múzeumfalu megvalósítását tűzte ki célul, melynek második elemeként valósulhat meg a Zelnik István Délkelet-Ázsiai Aranymúzeum.

A TERVEZÉSI PROGRAM
A létesítendő múzeum a Bp. VI. kerület Andrássy út 110. sz. alatti, kb. 1200 m2-es, századfordulón épült, négyszintes nagypolgári villa épületben helyezkedik el. Az épület teljes külső felújításra kerül, az eredeti állapot lehető legnagyobb mértékű visszaállításával. A belső térben és a kertben a Bérlő igényeinek megfelelően a „Zelnik István Délkelet-Ázsiai Aranymúzeum” kerül kialakításra. Az épületben továbbá még egy, a múzeum hangulatához és koncepciójához igazodó teázó (alagsor) és egy, a múzeum célterületével foglalkozó kutató irodahelyiség-csoport kap helyet (tetőtér).

A kialakítandó épület külső és belső megvalósítási igényszintje is egységesen a „kiemelten magas” kategóriába tartozik, mely méltó a benne bemutatott magángyűjtemény egyedülállóságához és kimagasló kulturális jelentőségéhez. A múzeum tervezése és megvalósítása minimum 50 éves változatlan funkcióban történő üzemeltetésre történik. Kiindulási paraméterként tekintjük az akadálymentes megvalósítást.

 

Zelnik Aranymúzeum - Orbán Csaba, Pálffy György, Varga N. Dániel, fotó: Zsitva Tibor
Zelnik Aranymúzeum - Orbán Csaba, Pálffy György, Varga N. Dániel, fotó: Zsitva Tibor
Zelnik Aranymúzeum - Orbán Csaba, Pálffy György, Varga N. Dániel, fotó: Zsitva Tibor
 

 

A kialakításra kerülő múzeum alapvetően 2 fő egységre osztható, mely területileg 3 szinten helyezkedik el. Az állandó kiállítás teréül a földszint, az emelet (valamint a kert) szolgál, míg az alagsorban egy teázó kapott helyet. A kiállítás aktív részét képezi a kert is.

 

 
Zelnik Aranymúzeum - Orbán Csaba, Pálffy György, Varga N. Dániel, fotó: Zsitva Tibor
Zelnik Aranymúzeum - Orbán Csaba, Pálffy György, Varga N. Dániel, fotó: Zsitva Tibor
Zelnik Aranymúzeum - Orbán Csaba, Pálffy György, Varga N. Dániel, fotó: Zsitva Tibor

 

A kiállítási tárgyak természetéből adódóan a kiállítóterek ablakai elsötétítésre kerülnek, míg a közlekedősávban található recepciónak és lépcsőháznak aktív vizuális kapcsolata van a kiállítás részeként szolgáló hátsó kerttel.

 

Zelnik Aranymúzeum - Orbán Csaba, Pálffy György, Varga N. Dániel, fotó: Zsitva Tibor
Zelnik Aranymúzeum - Orbán Csaba, Pálffy György, Varga N. Dániel, fotó: Zsitva Tibor
Zelnik Aranymúzeum - Orbán Csaba, Pálffy György, Varga N. Dániel, fotó: Zsitva Tibor
 

 

Kert
A teljes szabadon maradó kertfelület hasznosításra kerül a múzeumhoz szükséges parkolóhelyek telken kívül történő megváltásával. A kert teljes területéről az autóforgalom kizárásra kerül. A kert hangulatában, növényhasználatában igazodik a múzeum délkelet-ázsiai jellegéhez, melyet a szabadtéren kiállított műtárgyak tovább erősítenek. A gyalogos beközlekedő útként szolgáló szélesebb oldalkert sűrű bambuszerdője az Andrássy út hangulatától gyökeresen eltérő múzeum világára való ráhangolódást segíti elő.

A hátsókert aktív része a kiállításnak, ezért a látogató az első perctől kezdve betekintést kap ide, mely az épület ablakain keresztül végigkíséri a múzeumlátogatás folyamatát. Az adottságként zárt falakkal körülvett kertben elhelyezkedő lesüllyesztett teázó-terasz és a nagyméretű vízfelületen „úszó” szobrok a nyugalom, az elmélkedés, az elmélyülés, egyszóval a szemlélődés helyszínét biztosítják.

 

Zelnik Aranymúzeum - Orbán Csaba, Pálffy György, Varga N. Dániel, fotó: Zsitva Tibor
Zelnik Aranymúzeum - Orbán Csaba, Pálffy György, Varga N. Dániel, fotó: Zsitva Tibor
Zelnik Aranymúzeum - Orbán Csaba, Pálffy György, Varga N. Dániel, fotó: Zsitva Tibor
 

 
Az alagsorban lévő, közvetlen kertkapcsolattal rendelkező teázó kiemelt esztétikai minőségben kerül megvalósításra, illeszkedve a múzeum „ékszerdoboz” jellegéhez. Szerepe kettős, mint ahogy a használata is. Egyrészt szolgál a múzeumlátogatók megpihenésére, a bemutatott távoli kultúra gasztronómiájában való részleges betekintésre. Ugyanakkor alkalmas ún. külsős látogatók fogadására is, akik csak a teázó miatt térnek be ide. A vendéglátóhelyiség megközelítése történhet a főlépcsőházon, a liften és közvetlenül a kerten keresztül is. Továbbá a teázó területe szolgál a nagyobb létszámot befogadó rendezvények színteréül is a hozzá kapcsolódó multifunkcionális teremmel kiegészülve (megnyitók, állófogadás, stb).

 

Zelnik Aranymúzeum - Orbán Csaba, Pálffy György, Varga N. Dániel, fotó: Zsitva Tibor
Zelnik Aranymúzeum - Orbán Csaba, Pálffy György, Varga N. Dániel, fotó: Zsitva Tibor
Zelnik Aranymúzeum - Orbán Csaba, Pálffy György, Varga N. Dániel, fotó: Zsitva Tibor
 

 

Iroda
Az épület tetőterében kap helyet az önálló egységként működő irodaegyüttes. Megközelítése akár a főlépcsőn, akár a liften keresztül történhet, de a közösségi területtől egy mágneskártyával vagy kaputelefonnal működő ajtó választja el, így biztosítva nyugalmát, önállóságát. A helyiségcsoport recepcióval, önálló teakonyhával és vizesblokkal, összesen 7+1 fő számára alkalmas irodákkal, egy vezetői irodával, könyvtárral és egy reprezentatív nagyméretű tárgyalóval rendelkezik. Az irodatér szükséges megvilágításáról nagyméretű felülvilágítók gondoskodnak.

Egyéb
A múzeum nyitvatartási ideje tekintetében heti hét napban, napi 10 (esetleg 8) órás idővel számolunk, 10:00-20:00 (-18:00). A teázó a múzeumtól függetlenül, és kibővített nyitvatartási idővel is működhet. Az egyidejű látogatói létszámot 10-15 látogató/teremben maximáljuk.

A múzeumban kiállított anyag magas értékére tekintettel kiemelkedő jelentőséggel bír a mechanikus, az elektronikus és a személyi vagyonvédelem.

Az épület gyengeáramú központi vezérlésének kialakítása EIB rendszerű, melyhez kapcsolódnak a hűtő-fűtő gépészet, a légtechnika, a világítás és installációs világítás eszközei is.
[...]


Zelnik István Délkelet-Ázsiai Arany Múzeum

megrendelő:
dr. Zelnik István, ifj. Zelnik István, dr. Zelnik Péter - Magyar Indokína Társaság Kft.
főigazgató: Kuszinger Róbert - Magyar Indokína Társaság Kft.
tervezők:
Varga N. Dániel
belsőépítész tervező:
Pálffy György, Hagiwara Kenichiro - Pálffyarchitects
Varga N. Dániel - ex Pálffyarchitects
munkatársak: Lovák István, Horváth Tamás, Gulyás Bence, Farkas Anita, Kabdebó Zoltán, Görbicz Máté, Virág Péter - Pálffyarchitects
Kertész tervező:
Hlatky Katalin, Szakács Barnabás - Lépték Terv Kft.
Világítás tervező: Farkas János - ERCO
Vagyonvédelmi tervező: László Árpád - B Consulting Kft.
Vízgépészeti tervező: Karlócai Péter - Technoconsult Kft.
Építész műsz.ell.: Oroszlány Ferenc - OR-M Mérnöki Kft.
Projekt vezető műsz.ell.: Pipoly András - OR-M Mérnöki Kft.
Elektromos műsz.ell.: Marjay Zoltán - OR-M Mérnöki Kft.
Gépész műsz.ell.: Czékrus Miklós - OR-M Mérnöki Kft.
Automatika műsz.ell.: Kálló György - OR-M Mérnöki Kft.
Asztalos - bútorok:
Jakab Gábor - Kemabo Kft.
Aszalos Csaba, Németh Gábor - Na-Ratio Kft.
Asztalos - belső ajtók:
Ördög István, Setényi Gyula - VIFA Kft.
Üveg, tükör, üvegajtó: Musitz Lajos - Blue Glas Kft.
Parketta: Hidi József - MAX Parketta Kft.
Bambusz parketta: Weng Fei Hui - Bamboo Depot Kft
Kő burkolatok: Chrenkó Attila - Reneszánsz Zrt.
Vitrinek: Koltai György - Novastore Kft.
Kertészet: Dezsényi Péter - Deep Forest Kft.
Audió-vizuális technika: Járfás Zoltán - AV-Control Kft.
Konyhagépek: Jobaházi Krisztina - Miele Magyarország Kft.
Szaniterek: Szundy Eszter - Svábbau Kft.
Mobiliák, irodai bútorok: Őri Adrienn - Europa Design Kft.
Látszóbeton: Ivánka András - Ivánka Ir-Comp Bt.
Vízgépészet: Karlócai Péter - Technoconsult.hu
Biztonsági ajtó: Borsós István - Mercurius-Plusz Kft.
Görgeteg kavics: Hajnal Sándor - Hung-Art Kft
Vagyonvédelem, tűzvédelem: László Árpád - B Consulting Kft.
Aranyozás: Déri János - ORO-DECO Művészeti Kft.
Ablak fóliázás: Lovász Ferenc - Kvazár Kft.
Beruházó képviselője:
Vető Mária, Kránicz András - Kogart Park Kft.

Építész tervező
Orbán Csaba, Tölgyesi-Morvai Krisztina - Artonic Design Kft.
Gépész tervező: Györky Attila
Eelektromos tervező: Czeglédi Marianna - Elcontrol Bt.
Gyengeáram, tűzjelzés: Szelei Norbert
Statikus tervező: Stágel László - ST Plusz Kft.
Építész műsz.ell.: Bonifert Zoltán - MESELIA BL Kft.
Gépész műsz.ell.: Makovsky Miklós - VL Mérnökiroda Kft.
Elektromos műsz.ell.: Szabó László - Szunvill Kft.
Statikus műsz.ell.: Jordanov Tódor
Építésvezető: Bónis József
Elektromos projekt vezető: Kathi Márton - Nyírépszer Kft.
Gépész projekt vezető: Kiss Sándor - Nivo Generál Kft.
EIB, épületautomatika: Erdősi Dávid - BERKER, Elektro-Kamleitner Kft.
Lift: Sándor Pál - Thyssenkrupp Kft.
Kő burkolatok: Chrenko Attila - Reneszánsz Zrt.
Lakatos: Kálozi István - Fémépszer Kft.
Lámpatest beszállító: Jónás Edina - Lisys Kft.
Elektromos szerelés: Orsó Tamás - Elektroprofi Kft.

 

6 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »