BME Alkotóhét 2013 - az első éves hallgatók munkája

Az elmúlt évekhez hasonlóan a BME Építészmérnöki karán megrendezett Alkotóhét programját az első éves hallgatók számára a Rajzi és Formaismereti Tanszék állította össze. Idén az egyes tankörök a Bábelhez kapcsolható különböző történeti, mitológiai, filozófiai, vagy éppen formai jelentésrétegekből merített inspirációkat próbálták meg a vizualitás nyelvére átültetni, újrafogalmazni a tankörvezetők segítségével. 

A felbomló egyensúly, a viszonyítási rendszer kibillenése, a befejezetlenség, az jelentésmódosulás, a nyelvi sokszínűség, az ég felé való törekvés egészen eltérő megközelítésben, változatos anyaghasználattal került megfogalmazásra az egyes csoportokon belül. Ami az elkészült alkotásokat mégis egységessé tette: a vertikális forma, a torony. Az elkészült munkák a tanszék Rajzi Galériájában kerültek kiállításra.

A hallgatók a hét első napján a tankörvezetőkkel közösen kidolgozták a vezér-gondolatra épülő koncepciót, majd három napon keresztül egyesével, vagy kisebb csoportokban elkészítették a modellek alkotóelemeit. Az ezekből felépített tornyok a tanszék Rajzi Galériájában kerültek kiállításra.

Ifj. Madarassy Walter tankörének makettje kötött külső és belső geometriai rendszerre épült, melynek szekciói lentről felfelé haladva jelképezik az egységes, könnyen értelmezhető, ugyanakkor "fekete-fehér" rendszerből való eljutást, a nehezebben átlátható, összetettebb, de árnyaltabb sokszínűség felé.

Molnár Csaba csapata szintén szigorú geometriai rendbe foglalt építészeti elem, a lépcső segítségével fogalmazta meg az emberi törekvést és elbizakodottságot. Azonban az égbe törő szerkezetet a modern korra reflektálva nem a klasszikus, hanem Escher térbeli geometriai játékához hasonló módon alkották meg, áttételes formai utalással a leírásokban szereplő zikkuratra. A szerkezet belsejében elhelyezett tükrök megzavarják a képet, így a nézelődő egyszerre látja a rendet, és a fregmentált tükörképek által okozott rendetlenséget, a zűrzavart is.

Nemes Gábor hallgatói az ismeretlen meghódításának jelen kor szerinti interpretációját vették alapul, mely a spirituális világ helyett inkább a tudomány mindmáig ismeretlen területeire koncentrál. Ezt jelképezi a sci-fi filmeket megidéző lebegő szerkezet, a rajta megjelenő relief-ek pedig a nanostruktúrákra történő utalások.

Portschy Szabolcs csapatában alkotó diákok a jelentésvesztés folyamatát értelmezték újra. Hétköznapi, egyszerű tárgyakat ragadtak ki kontextusukból. Mint építőelemek, a tárgyak eredeti jelentésüktől megfosztva, együttesen alkotják a zűrzavar textúráját. Az égbe törekvő forma egyensúlyból való kibillentése egyúttal jelképezi a metafizika világának meghódítására tett törekvés szükségszerű bukását.

Répás Ferenc hallgatói nevük betűit rendezték mátrixba, melyet soronként szétbontva több, közös tengely körül forgó kisebb elliptikus makettben építettek meg. Ezek az elemek bármilyen köztes pozícióban értelmetlen szöveget eredményeznek, egymáshoz rendezve viszont a szöveg értelmessé válik.

Sebestény Ferenc tankörében egy közös fa szerkezetű alapmodellre fűzte fel minden hallgató az által készített kisebb modellt, melyekben számukra fontos egyéni tartalmat, filozófiai gondolatot, vagy érzelmet ültettek át absztrakt módon a forma nyelvére.

Tari Gábor hallgatói a rajztermekben megtalálható geometrikus formákat használták fel egy olyan kompozícióban ami már magán viseli azokat a történéseket, amik a formákkal napjainkban bekövetkeznek - a mutációt, önreprodukciót, burjánzást, torzítást, deformálást, deheroizálást, önmagából való kifordulást, lemeztelenedést.

Üveges Gábor tankörének munkája a felbomló egyensúly, a viszonyítási rendszer kibillentése, a racionálisan átlátható struktúra felbomlása. Az egyes építőelemeken különböző nyelveken megjelenő szövegek egyaránt megfogalmazzák a nyelvi különbözőségből fakadó, de még az azonos nyelven belül is megjelenő kommunikációs zavart de a kulturális sokszínűséget is.

Zalakovács József csoportjában a hallgatók a hagyományos bábeli formavilág mellett Brancusa egyik alkotására is támaszkodtak. A háromfős kisebb csapatok egy-egy szekcióban saját elgondolásuk szerint dolgoztak, néhány közösen lefektetett formai vezérelv figyelembe vételével. A különböző formákon belül megjelenő színek a színkör egy-egy meghatározó eleme, és annak kiegészítő színpárja.

Több tankör munkáját a komolyabb asztalosmunkát igénylő szerkezetek elkészítésével a Czeglédi Lajos vezette tanköri műhely segítette. A kiállítást Balogh Balázs tanszékvezető nyitotta meg.

Résztvevő oktatók:

• Balogh Balázs tanszékvezető
• Czeglédi Lajos
• ifj. Madarassy Walter
• Molnár Csaba
• Nemes Gábor
• Portschy Szabolcs
• Répás Ferenc
• Sebestény Ferenc
• Tari Gábor
• Üveges Gábor
• Zalakovács József

Portschy Szabolcs