Borkötő manufaktúra - Gál Bence diplomaterve

Népi iparostevékenység és borkultúra találkozik Gál Bence (SZIE Ybl Miklós Építéstudományi kar) mester szakos diplomatervében. Az erdőbényei kádárműhely célja a helyi bortermelők kiszolgálása mellett a falu régi "ipari" területének revitalizációja.

Diplomatervem egy kádárműhely Erdőbénye településen. A témám keresésekor egy olyan helyszínt szerettem volna választani, ami közel áll hozzám, így esett a választás Erdőbényére, ahol többször megfordultam már. Ez a település bír egyfajta varázzsal, amit az oda látogatók azonnal átéreznek: valósággal rabul ejti őket a térség aurája. Épp ezért nehéz kézzel fogható dolgokkal, tárgyilagosan megmagyarázni, hogy mitől ilyen különleges Erdőbénye, egyszerűen el kell fogadnunk, hogy léteznek ilyen csodás helyek. A helyszín megtalálásával a téma is adta magát. A település történetéhez szinte
a kezdetektől hozzátartozik a kádárság, ez az ősi szakma, amely szorosan összefügg a szőlőműveléssel.

A telek kiválasztásakor két lehetséges út állt előttem. Az egyik, hogy külterületre tervezem az épületem, a másik, hogy a falu központjához közelebb. A külterület mellett szólt, hogy a funkció ipari jellegű, ellene szól viszont, hogy az Erdőbényére látogató turistáknak nehezen elérhető. Ennek
épp fordítottja igaz a belterületre. Mégis a központi elhelyezés mellett döntöttem, ugyanis sikerült egy olyan telket találnom, ahol a környezeti adottságok lehetővé teszik a zajhatások mérséklését. Kutatásom során az is kiderült, hogy a falu általam választott részén működtek régen az ipari
jellegű építmények, köszönhetően a Mély-patak közelségének. Itt a telekosztás is ennek megfelelően alakult eltérően a település egyéb részeitől.

A választott helyszín a község főutcájával (Kossuth Lajos utca) párhuzamosan futó Rákóczi Ferenc utca kettéválásánál helyezkedik el. A két induló utca a Jázmin köz és a Serház utca. A telkemet továbbá a Mély-patak határolja. A Rákóczi utca mélyebben fekszik, mint a róla nyíló telkek és ez a lejtés a patak felé nő. Így a tervezési terület a szomszédos házakhoz képest lentebb helyezkedik el, illetve a vele egy szintben lévő dél-keletre eső házaktól a patak választja el.

A diplomatéma kiválasztása és az ahhoz kapcsolódó kutatás után a következő lépés a programalkotás volt,a téma kutatásakor megismert elveket szem előtt tartva. Magam is megtekintettem több kádárműhelyt, hogy lássam milyen és mekkora helyiségeket igényel ez a funkció. A pár fővel működő
kézműves jellegű műhelytől a nagyobb, 10-20 szakembert alkalmazó, ipari termelést folytató csarnokokig több alternatívát is megvizsgáltam. Végül az előbbi verzió mellett döntöttem. Az ilyen ősi szakmához számomra hozzátartozik a kézműves jelleg. Erdőbénye méretei és hangulata nem
is tűrné meg a nagyobb léptéket. A tervezési programot úgy alkottam meg, mintha az egyik helyi kádármesternek készítenék műhelyt, ami családi vállalkozásként 1-2 embert foglalkoztatva üzemel.

Fontos továbbá, hogy manufaktúraként hangsúlyozzam a kézműves technológiát. Az épület kialakítása, a benne található helyiségek a hordókészítés folyamatát szolgálják. Az épületet úgy képzeltem el, mint egy fedett-nyitott színt, körbezárt területet. Itt folyna a műhelymunka. A hordó égetése, pörkölése a jobb hatásfok végett zárt helyen történik. Ezen felül
szükség van egy kiszolgáló blokkra is, amely tartalmaz egy irodát, teakonyhát és egy mosdóval, zuhannyal rendelkező öltözőt.

A külső vasbeton falak strukturált látszóbetonból készülnek. A zsaluzatba a helyszínen zsalumatricát helyeznek el. Ez a zsalumatrica jellemzően valamilyen műgyantából készül. Én a nagy múltra visszatekintő Reckli cég matricái közül választottam ki a Miramas fantázia elnevezésűt. Egyébként óriási választékkal rendelkeznek, több mint 250 zsalumatricájuk mellett előregyártott strukturált beton paneleket is gyártanak, valamint lehetőség van egyedi mintázat készítésére is.

A tervezés során fontos szempont volt a kor energetikai követelményeinek való minél jobb és minél többszintű megfelelés. A szerkezethez felhasznált faanyag a közelből származik. A hőhidakat igyekeztem minimalizálni, megfelelő vastagságú hőszigetelést alkalmaztam, hogy minél jobb U értéket érhessek el a szerkezeteimnél. Kiemelném itt a befúvásos cellulóz hőszigetelést. Újrahasznosított papírhulladékból készítik, így igen környezetbarát, továbbá nagyon jó műszaki paraméterekkel rendelkezik, amely a terv energetikai szempontjainak, törekvéseinek tökéletesen megfelel.

A kültéri burkolatok jó része - alkalmazkodva az ipari funkcióhoz - csiszolt felületű beton. Ennek rétegrendje igen egyszerű, kavicságyon elkészítik a beton lemezt, melyet utána alaposan megtisztítanak és felcsiszolják.
A kiszolgáló épületrész külső burkolatának Finnforest Thermowood Thermo-D típusú kültéri vízszintes faléceket képzeltem el. A jó hőszigetelési tulajdonságai mellett igen tartós is, és az előállítási folyamatnál vegyi adalékanyagokat nem használnak, így környezetbarát építőanyagnak tekinthető.

Az építmény energetikai koncepciójának fő pillérét a fűtés és a használati melegvíz előállítás kialakítása jelenti. Szerettem volna a műhelymunka során keletkező fahulladékot felhasználni, így a hulladékkal kapcsolatos elszállítási, tárolási problémák is megoldódnak és a fűtés szinte önellátóan képes működni. A fahulladék mennyisége egy hordó előállítása során nem csekély. A feldolgozástól függően egy köbméter fűrészelt rönk kihozatala 35-40%, míg egy hasított dongáé 15-18%! A fennmaradó része, hulladék, amiből a helyszínen pellet készül, BP2000 mechanikus brikettálót alkalmazva. Ez egy kis teljesítményű, kis helyigényű változat, 1000 tonna éves fahulladék alatti felhasználáshoz. A fűtés és HMV előállítását Edilkamin Basic 18 kW-os pelletkazán végzi. Ennek helyigénye 60x56x126 cm, és kb. 400 légköbméter fűtését képes ellátni. A pellet előállítása és a a pelletkazán a
szociális blokk mellett kialakított raktárból nyíló helyiségben kapna helyet. A kifűtendő helyiségek mérete nem nevezhető nagynak, így elegendőek kis teljesítményű készülékek. Ezek helyigénye mérsékelt, az elkülönített részen elférnek.

Mivel a funkció nem követel meg komolyabb elektromos áram igényt, így ezt a közműhálózat látja el. Amennyiben később mégis szeretnének megújuló energiaforrást alkalmazni elektromos energia előállításához, úgy a tetőkön lehetséges napelem vagy PV fólia elhelyezése.
Az épület nem igényel mesterséges szellőzést, ezt a beépített nyílászárók általi keresztszellőzés biztosítja a szociális blokkban, míg az égetőben a kürtőhatás végzi a légcserét.

OPPONENCIA
Gál Bence
Borkötő manufaktúra, Erdőbénye
MSc diplomatervéhez

A személyes élmények alapján választott zempléni település helytörténeti bemutatása és a kádárszakma hagyományainak ismertetése után a tervező a néhány fős kézműves műhely mellett teszi le a voksot. A helyszín kiválasztásakor fontos szempont, hogy a helyi borfesztivál újabb állomással gazdagodjon.

A központi fekvésű telkek közül jó érzékkel olyat talál, ahol a terepviszonyok miatt az ipari funkció nem zavarja a környezetét, és valószínűleg emiatt korábban is hasonló funkciók működtek. A szigetszerű telek a délnyugati oldalon a patak felé nyitott, míg a többi oldalon a terepemelkedés miatt egyre inkább a környező telkek terepszintje alá kerül. A beépítési lehetőségeket bemutató makettfotók alapján egyértelműen a választott tömör beépítés a jó irány.

Három oldalról betonfalas épületkontúrral a tervező tovább fokozza a zárt jelleget, míg a patak felé áttört faszerkezettel teremt vizuális kapcsolatot. A betonkontúr válaszol az utca túloldalára, kanyonszerű hatást idézve elő. A betonfalat felül áttört faszerkezet koronázza, ezzel utal az ipari épületek felülvilágítóira, és egyben kicsit lazít a tömör megjelenésen.

A bemutatott tetőváltozatok közül jól választ, az egységes fedés szépen összefogja szabálytalan alaprajzú tömeget. Az átriumos lyukasztás megfelelően tagolja a formát, az átriumudvar ügyesen szervezi a működést. A funkcióelemzés eredményeként a tervező nagyon helyesen főként fedett-nyitott terekben gondolkozik. A szabálytalan kontúron belül az egyszerű geometrikus szerkesztés megnyugtató rendezettséget biztosít.

Az áttört homlokzat egymásra fésűsen épülő faszerkezete szép vízszintes struktúrát rajzol. Hogy a lehajlások ne legyenek zavarók, valószínűleg a valóságban kell majd közbenső megfogás is, pl. a struktúrát nem sűrítő acél távtartó tüskékkel vagy huzallal.

A tervet környezetbarát és racionális anyaghasználat jellemzi. Ugyanakkor a betonfal zsaluzásánál a realisztikus bambuszmintát szerkezetileg kicsit idegennek és túl konkrétnak érzem. Szerencsésebb lett volna egy kevésbé felismerhető, felületi jellegű struktúra. Vagy olyan horizontális minta, ami a délnyugati faszerkezet sávozását vitte volna körbe a betonfalon, még jobban összefogva a megjelenést.

Egészséges környezettudatosság jellemzi a gépészeti megoldást. Hűtés nélkül, természetes szellőzéssel jó munkakörülményeket teremt, a megtermelt fahulladékkal fűt. Helyes felismerés, hogy az alacsony energiaigény egyelőre nem teszi reálissá a napenergia felhasználását.

A diplomatervet elfogadásra javaslom.

2013. június 25.

Hőnich Richárd DLA