építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Bővíthető ikon - Budapesti Atlétikai Stadion

A víz közelségét és a sport diadalát jelképező izzó, kék sport gyűrűt, anyaghasználati, magassági és tömegalakítási szempontból a természeti- és épített környezetéhez igazodó épületet tervezett Ferencz Marcel DLA és Détári György DLA a Budapesti Atlétikai Stadion pályázatára. Az első díjas pályamű azt a felelősségteljes megoldást is bemutatja, hogyan célszerű az erőforrások ütemezését mintegy építés stratégiai értelemben egymáshoz kapcsolni. 

Tervezési koncepció

A cél egy olyan egymásból fakadó stadion architektúra létrehozása, amely méltó módon épül a Duna-parton.


Ikon 15.000

A Duna horizontjára feszülő,
a víz közelségét és a sport diadalát jelképező izzó, kék sport gyűrű városszerkezeti jelentőségű ikonként áll a parton,
nyugalmat,
méltóságot sugározva környezetének.
Kiemelt turisztikai magaspontokról esti fényben markáns jelként határozza meg Budapest déli kapuját

--

Ikon 55.000

Az ünnepi díszbe öltözött transzlucens ideiglenes állapot az alapépület építészeti üzenetét bontja virágba


A "sportok királynője" a Duna ölelésében szeretné felépíteni emblematikus stadionját Budapest déli kapujában, a Rákóczi híd pesti hídfőjének MÜPA-val szemközti oldalán. Kivételes helyszín. A tervezendő atlétikai stadion a jövőben vezérépületeként hivatott szolgálni több, leendő nagy ívű világeseményt. Ám a jelen azonnal kiállt a stadionért, így ütemezetten szükséges megvalósítani az épület térkapacitását a fenntarthatóság érdekében. Ezen szempontok felelős elkötelezett figyelembe vétele mára már világtendencia.

A világesemény léptéke, időbeli megvalósulása kiszámíthatatlan. Jöhet olyan sebességgel is akár, ahogy a 2017-es vizes világbajnokság elnyerése. Így a létesítmény 15000 férőhelyről 55000 főre való bővítése azonnal és költséghatékonyan kell megtörténjen. A mérnöki bravúr kockázatának csökkentése érdekében olyan építészeti és műszaki alapvetéseket kell lefektetni az új épület tervezésénél, melyek lehetővé teszik a kívánt beruházási sebességet és annak pénzügyi megvalósítását. A pályázati anyag azt a felelősségteljes megoldást mutatja be, hogyan célszerű az erőforrások ütemezését mintegy építés stratégiai értelemben egymáshoz kapcsolni az alábbi szempontok bemutatásával.

Budapest Atlétikai Stadion - építész: Ferencz Marcel DLA, Détári György DLA


Főszempont I. - infrastruktúra

1. ütem (15000 fő): A városszerkezeti infrastruktúra legcsekélyebb megzavarása nélküli építés.

2. ütem (55000 fő): Az alapépület bővítésének vizsgálata. A városi infrastruktúra ésszerű középtávú fejlesztése hogyan NEM befolyásolja a bővített épület megépítését? Vagyis az első olyan megoldás preferálása, ahol nincs kiszolgáltatva az épület közlekedési és mérnöki infrastruktúrák áthelyezésének. Ebből kivételt képez a partrendezés, ami elengedhetetlen.
Megtartandó elemek:

  • HÉV nyomvonal,
  • Fővárosi jelentőségű szennyvízközmű,
  • Kvassay úti csomópont és területfeltáró út,
  • süllyesztett, HÉV alatti közúti aluljáró,
  • kialakult terepviszonyok megtartása
  • jelentős volumenű épületállomány bontásának függetlenítése



Budapest Atlétikai Stadion - építész: Ferencz Marcel DLA, Détári György DLA


Főszempont II. - területfejlesztés

A 2. ütemű terület bevonásának jelentősége a bővített állapotban szükségszerű az 55000 ember fogadására. Alap üzemmódban a 15000 ember számára elegendő a 14.7 hektáros 1. ütemű terület. A pályázati elképzelés szerint a nagyesemény megtörténte után utóhasznosításban a 2. ütemű területet "Fejlesztési területként" célszerű hasznosítani. Ekkor kell rendezni a végső geometriáját a stadion bekötőútnak, a HÉV esetleges áthelyezési koncepciójával együtt.


Főszempont III. - építéstechnológia

Az építéstechnológiánál figyelembe vettük az aktuális munkaerőpiaci helyzetet, így olyan folyamatok alkalmazását javasoljuk, amely kevés helyszíni munkát igényel. Az alapépület szerkezetei ennél fogva részlegesen vagy teljesen előregyártott vasbeton szerkezetek kell legyenek. Emellett kerülni kell a kockázatos és költséges víztelenítési és szigetelési feladatokat. A felvonulási terület célszerűen a jelenlegi terepszint, a telepítésnek lehetőség szerint biztosítani kell a bontási és építési munkák időbeli függetleníthetőségét.

Budapest Atlétikai Stadion - építész: Ferencz Marcel DLA, Détári György DLA


Főszempont IV. - közösségteremtő építészeti eszközök

Az alapépület visszafogott, kiegyensúlyozott, a tágabb természeti- és épített környezethez valamint a közlekedési műtárgyak (Rákóczi híd hídpálya magasság) igazodik magassági, anyaghasználati és tömegalakítási szempontból. Az Aréna a meglévő fák törzs - lombkorona magassági határán olvad a Duna-parti tájba. Ez a magával ragadó varázslatos környezet idecsalogatja a városlakókat.

Közösségi sport-gyűrű

Az Aréna a közösség számára is többlettartalommal kell szolgáljon. A bővítés lehetőségét szem előtt tartva az alapépület gyűrű alakú zárófödémmel fedi a lelátóhoz kapcsolódó közönségforgalmi tereit. Ezen zárófödém alkalmas arra, hogy tetején egy soha vissza nem térő lehetőségként magába integráljon egy városi rekreációs futópályát: közösségi sport-gyűrűt. A területet a Duna-partról lehet akadálymentesen megközelíteni.

Dunai sétány - szolgáltatással egybekötött városi találkozási pont

A nyugati oldalon az alapépület dunai sétányhoz kapcsolódó közönségforgalmi szintjén a főbejárat területének kétoldali kiterjedésében találhatóak a beléptetőkapuk és az előttük lévő közönségelosztó kiteresedések. A hétköznapokon ezek a terek élettel kell telítődjenek, ezért elképzelés szerint az esemény idejére fenntartott büfék és vizesblokkok egy részének állandó nyitvatartása szolgáltatással egybekötött városi találkozási ponttá képes varázsolni környezetét. A találkozási terület - ligetes, fás, hűs, árnyas kertépítészettel megfogalmazott land-art - megjárható pihenésre, leülésre alkalmas, ívesen futó lépcsőszobor kompozícióval olvad a Duna-parti képbe.


Budapest Atlétikai Stadion - építész: Ferencz Marcel DLA, Détári György DLA


Főszempont V. - utóhasznosítás

Az alapépület programjában meghatároztuk annak valós, hosszútávú használati igényét. Jelenleg nem látható olyan indok, ami az 55 000 fős létesítmény hosszútávú fenntartását lehetségessé, illetve szükségessé tenné. Ennek megfelelően a bővített épület lehető legtöbb szerkezetét bérelhető, újrahasznosítható elemekből kell megépíteni. Az újrahasznosítás vagy más célra, más helyszínen történhet, vagy az épület struktúrájából adódóan lehetséges mind a 15 000 férőhely fedése a héjazat anyagának, illetve tartószerkezeti elemeinek felhasználásával.

Ferencz Marcel DLA , Détári György DLA

 

vélemény írásához jelentkezzen be »