építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Bruegeltől a Graphisoftig, avagy mit hozott nekünk a TAK?

Budapestről Budapesten. Túlmutatva a fővárosi fejlesztések és az értékvédelem témakörén, a Budapest Építész Kamara komplex, a város különböző rétegeire fókuszáló konferenciája megtöltötte a Budapest Music Center előadótermét. Mi volt az indító gondolat? “A Településképi Arculati Kézikönyvek (TAK) elfogadása óta eltelt egy év szakmai és gyakorlati tapasztalatainak összegzése, valamint a Budapest 2030 fejlesztési stratégia szakmai egyeztetésének előkészítése”. Az alkotó és elmélkedő építészek eszmecseréje nem csupán a gondolat szintjén valósult meg, ezt a konferenciát ugyanis egy konstruktívabb párbeszéd követheti. 

Az esemény fővédnöke dr. Fürjes Balázs volt, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésért felelős államtitkára, akinek távollétében dr. Schneller Domonkos, helyettes államtitkár nyitotta meg a konferenciát.

A Bécsben kiállított Bruegel és Monet tárlat tájképeinek kapcsán tette fel azt a gondolatébresztő kérdést, hogy vajon Magyarországnak lesz-e olyan építészete, amely kiemeli és megkülönbözteti a környező országoktól? Ezért is jelentős a TAK, mely összefogja az építészetet és helytörténetet, és körvonalazhatja a Budapest 2020-2030 fejlesztési terv fontosabb elveit.

 

A településkép védelme és alakítása Budapesten -konferencia, 2018.12.10.

 

Amellett, hogy a fejlesztési tervet egy széleskörű társadalmi párbeszéd alapozná meg, amelyben helyet kapnak civilek, a tudományos és szakmai közeg, a főváros történetét, szabályozási és fejlődési trendjeit, valamint a közelmúlt eseményeit is olyan konstruktív módon dolgozná fel, hogy annak eredménye 2019. decemberére egy naprakész és maga nemében teljes fejlesztési terv legyen.

Kolossa József DLA, a Településtervezési és Területrendezési Főosztályának vezetője konkrét tapasztalapok alapján vonta le a következtetéseket a 2016-ban indult szabályozásra, amely szerinte a zöldterületek koncepcióját tekintve hiányosságokat mutat.

Az általános tanulságok közül kiemelte, hogy a vidéki települések szaktudás, szakember deficittel küzdenek és csak megyei szinten garantálható komplexitás. A mai településtervezés átalakulását a Hild-féle tervvel állította párhuzamba. Ez a terv eredetileg integrálhatóságot és holisztikus megoldásokat kínált, ma viszont a defenzív és kompromisszumra törekvő megoldások élveznek előnyt.


A településkép védelme és alakítása Budapesten -konferencia, 2018.12.10.

 

Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója a főváros legnagyobb barnamezős, ingatlan beruházási potenciáljáról, a vasúti területekről beszélt a Közlekedési Múzeum tervezésének kontextusában. A kőbányai dízelcsarnok és fejépület annak a modern múzeum-komplexumnak lesznek a részei, amelynek koncepcióját a nemzetközi tervpályázat 15 meghívott alkotója véglegesít. (eredmények 2019. februárjában). A múzeum koncepciója arra törekszik, hogy családbarát kiállítóteret és életteli városrészt hozzon létre, amely a pályaudvar megnyitásával új forgalmi igényeket is kiszolgál.

Mártonffy Miklós, Budapest főépítésze összefoglalta a fővárosi és a kerületi TAK alkalmazásának tanulságait, jó és rossz vizuális példákkal támasztva alá a kritikus pontokat. Ilyen az egységes utcakép, a reklámok, üzleti portálok, kioszkok és teraszok, közterületi kisarchitektúra és a közművek kérdése, amelyek tudatos tervezése jelenthet megoldást.


A településkép védelme és alakítása Budapesten -konferencia, 2018.12.10.

 

Matus István, Terézváros főépítésze a TAK készítésének és háttértanulmányainak összetettségét és innovációit vázolta. Ebben az esetben két könyv készült, egyik a hagyományos értelemben vett TAK volt, a második a “hogyan tudunk segíteni?” kérdésre adott válaszokat. A kezdeti játékos ötletektől (Játsz6/Hat6 - véleményeztető társasjáték) az adat -TÉKA feldolgozását kísérhettük végig egy hármas tematika mentén: értékek felismerése, visszaállítása/megőrzése, és a hozzáépítések kérdése.

A konferencia záróakkordjaként Kocsány János, a Graphisoft Park Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezetője ismertette a volt Óbudai Gázgyár területének értékőrző rehabilitációját, amelynek kapuépítménye idén elnyerte Budapest Építészeti Nívódíját is.

 Lovra Éva

vélemény írásához jelentkezzen be »