építészet : környezet : innováció

Budaörsi Városi Uszoda és Sportcsarnok

Péntek délután került sor a létesítmény ünnepélyes megnyitójára. Ez alkalomból mutatjuk be Keller Ferenc, Fialovszky Tamás, Sajtos Gábor vezető tervezők épületét.

Előzmények
Budaörs Város Önkormányzata 2005 áprilisában hirdetett országos, nyilvános, titkos építészeti tervpályázatot a Városi Uszoda és Sportcsarnok tervezésére. A tervpályázat eredményeképpen 2005 júliusában az Építész Stúdió Kft. kapta a megbízást az építési engedélyezési tervek elkészítésére.

 

 
Budaörsi Uszoda és Sportcsarnok - Építész Stúdió Kft, fotó: cerbenkoc
Budaörsi Uszoda és Sportcsarnok - Építész Stúdió Kft, fotó: cerbenkoc
Budaörsi Uszoda és Sportcsarnok - Építész Stúdió Kft, fotó: cerbenkoc

 

A tervdokumentáció a tervpályázat elsődíjas tervének, a tervpályázati zárójelentés észrevételei, és az azóta történt egyeztetések alapján továbbfejlesztett, pontosított változata. Mivel a terv alapkoncepciója nem változott, a műleírás gerincét is az aktualizált tervpályázati anyag képezi.

Építészeti koncepció
A koncepció alapkérdése, hogy az épület pontosan hová tartozik, mely közeg elemévé akar, ill. tud válni. A környező meglévő beépítés (lakóterület) léptékében eltérő, heterogén. Ha egy kicsit még távolabbra tekintünk, főleg az autópálya irányából érkezve, az áruházak, bevásárlóközpontok stb. épületei méreteikben közel állnak, de nem lehetnek irányadóak, hisz más megfontolások vezérelték ezek építését. Nagy a felelősség, miután ez az épület lesz a fejlesztési terület első eleme.

 

 
Budaörsi Uszoda és Sportcsarnok - Építész Stúdió Kft, fotó: cerbenkoc
Budaörsi Uszoda és Sportcsarnok - Építész Stúdió Kft, fotó: cerbenkoc
Budaörsi Uszoda és Sportcsarnok - Építész Stúdió Kft, fotó: cerbenkoc
Budaörsi Uszoda és Sportcsarnok - Építész Stúdió Kft, fotó: cerbenkoc
 

 

A területfejlesztési koncepció is jól mutatja, hogy az új beépítés, valamint az Uszoda-Sportcsarnok épülete között léptéktörés lesz, tehát ideális esetben sem tud a sportlétesítmény a közvetlen szomszédokkal (fordítva is igaz) harmonikus kapcsolatot teremteni.

Összefoglalva: sem a szűk sem a tágabb környezet, építészeti közege nem alkalmas, hogy bármiféle támpontot adjon.

 

Budaörsi Uszoda és Sportcsarnok - Építész Stúdió Kft, fotó: cerbenkoc
Budaörsi Uszoda és Sportcsarnok - Építész Stúdió Kft, fotó: cerbenkoc
 
Budaörsi Uszoda és Sportcsarnok - Építész Stúdió Kft, fotó: cerbenkoc
Budaörsi Uszoda és Sportcsarnok - Építész Stúdió Kft, fotó: cerbenkoc
Budaörsi Uszoda és Sportcsarnok - Építész Stúdió Kft, fotó: cerbenkoc
Budaörsi Uszoda és Sportcsarnok - Építész Stúdió Kft, fotó: cerbenkoc

 

Éppen ezért, ill. a funkcióból adódóan is, a „köz” számára épülő ház, a „köz” számára készülő park részévé kell, hogy váljon. Túl a szójátékon, házunk nem a parkot akarja lezárni keleti irányba, hanem csak befejezni kívánja azt. Célunk egy olyan épület volt, amely nem szuverén szoborként viselkedik, nem a park mellé telepszik, hanem hagyja, hogy az magába foglalja, annak következményeivel együtt. Ennek a célnak felel meg, az épület kétirányú megközelíthetősége (átjárhatósága) úgy az épület előcsarnoki terén, mint magán az épületen át.


Budaörsi Uszoda és Sportcsarnok

vezető tervezők: Keller Ferenc, Fialovszky Tamás, Sajtos Gábor - Építész Stúdió Kft.
építész tervező: Láris Barnabás - Építész Stúdió Kft.
építész munkatárs: Dörnyei Eszter, Szabó Tibor, Szendrei Zsolt, Szlovicsák István
szakági tervezők:
statika: Pongor László - Pond Mérnöki Iroda
acélszerkezet: Tóth László - Eco-Plan 2001 Kft.
épületgépészet: Oltvai András, Oltvai Tamás - Oltvai Gépész Stúdió
elektromos tervezés: Kovács György, Ivanics Zoltán - Provill Kft.
uszodatechnológia: Tuzson Balázs - Tuzson Mérnöki Iroda Kft.
környezetrendezés: Steffler István, Kontra Dániel - Garten Stúdió
sporttechnológia: Judik Zolktán

vélemény írásához jelentkezzen be »