Egyéb cikkek

„Budapest Szíve – Városháza Fórum” tervpályázat 2008

1/7

makett fotó / Art Front

makett fotó / Art Front
makett fotó / Art Front
makett fotó / Art Front
makett fotó / Art Front
makett fotó / Art Front
makett fotó / Art Front
makett fotó / Art Front
makett fotó / Art Front
makett fotó / Art Front
makett fotó / Art Front
makett fotó / Art Front
makett fotó / Art Front
makett fotó / Art Front
makett fotó / Art Front
1/7

makett fotó / Art Front

„Budapest Szíve – Városháza Fórum” tervpályázat 2008
Egyéb cikkek

„Budapest Szíve – Városháza Fórum” tervpályázat 2008

2008.11.26. 13:53

a bírálatból kizárt pályamű: Art Front Kft.építészet: Kovács Csaba, Göbölyös Kristóf; munkatársak: Bakó Attila, Kelecsényi Gergely, Kovács Dénes, Madarasi-Papp Rita, Som Barnabás

a bírálatból kizárt pályamű
Art Front Kft.
építészet: Kovács Csaba, Göbölyös Kristóf
szakági tervezők:
Puskás Balázs tartószerkezet tervező
Szabó János épületgépész-mérnöki tervező
Rajkai Ferenc villamosmérnök tervező
Lévay Zoltán közlekedési építőmérnöki tervező
munkatársak:
Bakó Attila
Kelecsényi Gergely
Kovács Dénes
Madarasi-Papp Rita
Som Barnabás

 

makett fotó / Art Front
1/7
makett fotó / Art Front

makett fotó / Art Front
2/7
makett fotó / Art Front

makett fotó / Art Front
7/7
makett fotó / Art Front

makett fotó / Art Front
3/7
makett fotó / Art Front

makett fotó / Art Front
4/7
makett fotó / Art Front

makett fotó / Art Front
5/7
makett fotó / Art Front

makett fotó / Art Front
6/7
makett fotó / Art Front

 

„Műszaki leírás"
(részlet)

1. Telepítés és Építészet

A Martinelli féle befejezetlen tömb sorsa, hogy az eredeti építészeti koncepció szerint sohase valósuljon meg. A hajdani városatyák döntése, miszerint mégsem időszerű a városfal lebontása - hátha visszajön a török – végzetessé vált a gigantikus építészeti kompozícióra nézve. Több mint kétszázötven év múltán – a város és társadalomfejlődés egy teljesen más korszakában – a mi generációnknak kell ismét szembenéznie a súlyos kérdéssel: mi legyen a sorsa a monumentális épületegyüttesnek?

A mai kor értékítélete szerint az épület műemléki védettséget élvez, megőrzendő, az eredeti koncepció viszont befejezhetetlen, mind praktikus, mind mélyebb szellemi megfontolások okán. A 2006. évi ötletpályázat nyertes tervei jelölték ki azt az utat, melyen haladva létrejöhet a Város új Agórája, és a Városháza új épülete.

A programban kiírt vegyes funkció működési kompromisszumok árán képes lehet új életet lehelni a még ma is túlméretezett, környezetidegen barokk kompozícióba. Az XXL méretrend ellenére valami módon mégis részévé vált a Belvárosnak, sikeres revitalizáció ezt tartalmi szinten erősítheti.

Az új épület – melyet terveztünk – hatalmas méretével, racionálisan esztétizáló tömegképzésével első látásra jellegzetesen anti-kontextualista megoldás. Alaposabban végiggondolva azonban, mégis az illesztési szándék jelenik meg benne: a Martinelli féle monumentális épület mellett elaprózott tömegképzés kisszerű lenne, a befejezhetetlen eredeti kompozíció sajátos módon mégis befejeződik, az épület alapgesztusai a legfontosabb városi kihívásokra reagálnak (nyitás a Deák tér irányába, nagyvonalú Agóra létrehozása, dinamika a körúton haladók felé, nagy felületű tetőkert). Itt a régi épület a léptékadó, kontextust jelentő erő, nem a körút eklektikus építészete.

Másodlagos szinten viszont sajátos ornamentika jelenik meg a házon, a városszövet grafikailag átírt elemeiből komponált dinamikus–organikus mintázat, mely a tükröződéssel és transzparenciával vegyes üveghomlokzatot szelídíti, és érdekessé teszi a XXI. századi ember számára.

Talán egy ilyen Martinelli-léptékben gondolkodó új épület lenne képes véglegesen beszervezni a régi épület túlméretes mivoltát a város testébe.

A városlakó számára a földszinti terek nyitott kereskedelmi és szolgáltató funkciói, valamint a nyilvános tetőkert segítik tovább a városi életbe való szervülést.

Másik kulcskérdés, hogyan lehet egy ilyen hatalmas épület hátsó fertályából főszereplőt csinálni? Itt szerencsésnek mondható a háborús pusztítás ütötte űr, amit józan ésszel sosem tennénk, azt elvégezte a tébolyult történelem. Az építészeti beavatkozás így szükségszerű, a kérdés a hogyanban van. Az adott program mellett ez a legnagyobb építészeti kérdés! Ha valaki ki akarja használni a bálterem, a többcélú kísérleti színházterem, a galéria, és a konferenciaközpont lehetséges téri közelségének szinergiáit – a „Buváti-szárny" tőidomának befejezésére vonatkozó erőteljes műemléki ajánlás mellett – akkor igen nehéz térszervezési és formálási kérdés elé állítja magát. Tervünk erre a komplex kérdésre javasol megoldást, az attraktív válasszal pedig a kulturális és társadalmi szinergiák lehetőségének megteremtése mellett, a hátsó fertály felértékelésének nehéz építészeti feladata is megoldást nyer. Nem csak formai kérdés ez, de legalább annyira tartalmi is, lényegi funkciók idetelepítése nélkül nem létezik jó építészeti megoldás sem.

Így tehát a régi épület eredeti szellemi ( és geometriai ) tengelyébe ismét tartalmi funkciókat telepítettünk: a művészet éthoszát hordozó galéria, és társadalmi élet szimbólumaként értelmezhető megújuló bálterem, amit tovább erősít a merőleges „Buváti-szárnyba" telepített szintén szellemi töltésű színházi és konferencia funkció. Így az eredeti kápolna-főbejáratból nyíló művészeti galéria, a felette elhelyezkedő bálterem és az új keresztszárnyi funkciók együttesen foglalják el az épület centrumát, ezzel – épület szinten – megalkotják Budapest Szívét, ami hívatott a város életének megújulását segíteni.

A többi funkció e köré szerveződik, a városvezetés politikai és jogi szintje, a hotel, bérirodák, kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató egységek. Itt további kívánatos szinergiák keletkezhetnek, a hotel kitűnően kiegészítheti a bálterem és a konferencia működését, a főpolgármester jelenléte tekintélyt adhat a konferenciaközpontnak, a kísérleti színház és a galéria a műértő elit szegmenseit vonzhatják, a városvezetés elitjének jelenléte presztízst jelenthet a bérirodák használói számára.

Ily módon életre kelhet ez a nagy értékű kafkai épület, és kisugározhat a szűkebb és tágasabb városi környezetére, generatív szereplővé válhat, a város megújulási potenciáljának egyik jelképévé. Az új, hivatali épülettel együtt a kafkai fővárosi hivatalból a városlakók életét szervező, transzparens, szolgáltató hivatallá válhat.

További építészeti adalékok
A színházat kimondottan kis méretű, kísérleti színháznak képzeljük, ami a műfaji határok feszegetésével, a játék térbeli aspektusainak megismerésével, a személyesség erejével operál. Nem technikai és mennyiségi téren kelne versenyre a város többi színházával, hanem kísérletező karakterével, szellemi nyitottságával.

Ennek megfelelően egy semleges dobozt terveztünk színházi térként, amiben nincs előre megszabott helye a nézőknek és a színészeknek, hanem azok a rendezői koncepció szerint darabról darabra változnak. A mobilitás jegyében a földszinten és a karzaton is, körben ajtók helyezkednek el, hogy a legnagyobb szabadságot adja a nézők bevezetésének és a színészek belépésének. A transzparens előcsarnokon keresztül akár a külső térből (Agórából is!) követhető a színészek belépése, így tulajdonképpen két előadás zajlik: egyik az igazi, a másik a színház működésének töredékes érzékelése a külvilág számára.

A semleges közeg kis koncertek, egyéb rendezvények megtartására is alkalmas.

A Merlin színház épületének részleges megtartását javasoljuk. Az épület dongával fedett része rendkívül karakteres, de mérete nem bontja meg az Agóra nagyvonalúságát. Hasonló a középkori városok baptisztériumaihoz, jellegzetes centrális karakterű, teret gazdagító elem. Kimondottan alkalmas információs épületnek, idegenek is könnyen felismerik Birbauer Virgil kiváló épületét. A hosszanti szárny lebontását azért javasoljuk, mert azzal együtt már túl nagy, megbontja az Agóra egységét, és túl nagy értékes részt takar ki az új épületből, valamint a pincei parkoló építését is túlzottan korlátozza.

Az új Agórát szinte körülvettük kávézókkal, éttermekkel, teázókkal és fagyizókkal, abban a hitben, hogy ez nagyban segíti a tér életre kelését.

A teret tovább gazdagíthatják szökőkutak, szobrok, objektek, és el kell látni eseti rendezvények tartásához szükséges rejtett közmű csatlakozó egységekkel is.

Tervünk nem tartalmazza, de javasoljuk kulturált nyilvános vécé telepítését is. A reklámok hordozóit, felirati zónákat már a tervezés kezdetétől be kell venni a projektbe, a szükséges és elégséges mértéket kiemelt tudatossággal kell keresni és a tervezés keretében szabályozni. Javasoljuk ivóvízkút telepítését az Agórára.

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk