Budapest új találkahelye: az újjászületett Nyugati tér

Idén ősszel - Koszorú Lajos, Skorka Lajos és Neumann Zsuzsanna tervei alapján - készült el a Nyugati tér rehabilitációja, melynek köszönhetően újabb reprezentatív közösségi teret kapott a főváros. Az átadást követően Matus Istvánnal, a VI. kerület főépítészével Szabó Eszter Ágnes beszélgetett a Skála Metró tetőszintjén a tér felújításáról és a további tervekről.

A kivitelezés és átadás után 

Matus István: Ha innen lenézünk, akkor látszik igazán a tér szerkezete és innen látjuk a legjobban azokat az irányokat is, amelyek felé elindítottuk a Nyugati tér rehabilitációját.

Szabó Eszter Ágnes: A Nyugati tér olyan volt, mint egy katlan, és a túlzsúfoltság érzetét keltette. A rehabilitációval hogyan sikerült ezt a zárt érzést feloldani?

MI: Egyszerű, fenntartható térszerkezetre volt szükség, hogy a tér kommunikálhasson a környezetével, valamint átlátható és átjárható legyen. A Skála Metró nagy erkélye és a felvezető „ördöglépcső" elbontásával a tér képe is egyszerűbb lett. A tér felújításával tulajdonképpen a „Nyugati negyed" tervének megvalósítása felé indultunk, amely a Podmaniczky utca irányába folytatódhat. Ez nem pusztán kerületi projekt, hiszen állami tulajdonú ingatlanokról van szó, és a kerület támogatja ezt az elképzelést. Kevesen tudják, hogy a Városligetig kiterjedő óriási összefüggő zöldfelület van a pályaudvar és a Podmaniczky utca üres, omladozó házai között, melynek rehabilitációján is érdemes gondolkodni. Ezt is megelőlegezi a Nyugati tér felújítása, amely elindítja ezt a folyamatot. Az új térburkolat mintázata a pályaudvar vágányainak vonalában futva mutatja az irányt felé, és onnan tovább a Városliget irányába.

SZEA: A Tér_Köz projektek egyik kulcsfogalma a „nyitás". Ehhez kapcsolódva milyen főbb irányai vannak még a Nyugati tér fejlesztésének?

MI: Sikerült kijelölnünk a Nyugati tér és Jókai tér közötti tengelyt, amelyet a Nyugati tér és a Jókai utca közvetlenebb kapcsolatának megteremtésével értünk el. A Jókai utca – és a távolban a Liszt Ferenc tér – most szépen nyílik a tér felé, ebben a funkcióját vesztett első emeleti nagy erkély elbontása is szerepet játszik. Onnan indult a felüljáró évek óta használaton kívüli gyalogos útja, hiszen az aluljáró megépítése kiváltotta ezt a funkciót. Másrészt a felüljáró olyan műszaki állapotban van, amely nem is engedhetné meg a közforgalmat. A pályaudvar felőli oldalon, a buszpályaudvarnál még látható az a lépcsőkar, amely elbontását a BKK is tervezi. A Bajcsy-Zsilinszky úton át, az aluljáró alatt, a Szent István körút felé, zebrák kialakításának a lehetőségét terveztük, mivel annak ellenére, hogy a felüljáró veszélyes, a gyalogosok most is itt közlekednek. Mindez mutatja, hogy szükség lenne rá. A Bajcsy-Zsilinszky út, a Teréz körút és a Váci út is fővárosi közterület, ezért kezdeményeztük a BKK és a Főváros felé a gyalogosforgalmi kapcsolatok fejlesztését.

Egyeztetéseken vettünk részt, és vázlatterveket is küldtünk a gyorsabb megvalósítás érdekében. A felújított tér szerkezetét ezt előrevetítve, ennek kialakítását figyelembe véve alakítottuk ki.

SZEA: Egy ekkora csomópont esetében nem csak a gyalogosok számára fontos az átkelés és a különböző szintek használata, hanem a mozgássérültek számára is. A téren kialakított lépcsősor mellett milyen lehetőségek vannak az aluljáróba való lejutásra?

MI: A jogszabály pontos betartása (maximális lejtés, szintkülönbség stb.) esetén mintegy 102 méter hosszú rámpát kellene építeni, amely a tér geometriája miatt nyilvánvalóan nem lehetséges. Természetesen azok a rámpák, amelyek az aluljáró megközelítését a XIII., illetve az V. kerület felől ma is lehetővé teszik, továbbra is használhatóak, hiszen lényegesen korábban épültek, mint ahogy az idézett szabályozás hatályba lépett volna.

A beruházás kapcsán megteremtettük a térszíni gyalogosforgalom kialakításának lehetőséget azzal, hogy a Bajcsy-Zsilinszky út felőli zöldsávot egy zebra szélességben megszakítottuk. Az érintett területek fővárosi tulajdonban és kezelésben vannak, de már szorgalmazzuk a zebrák kialakítását.

Szeretnénk, ha mindenki tudná, hogy van a közforgalom számára használható mozgólépcső, amely ugyan a Skála Metró épületén belül található, de az üzletek érintése nélkül is elérhető. Míg utca szinten a Bajcsy-Zsilinszky út felől, addig az aluljáróban az üzlet mellett lehet megtalálni.

SZEA: Milyen közösségi funkcióval bővül a tér?

MI: A Kővári György által tervezett eredeti elemeket megtartva maradt a téren az emblematikus óra és mellette a szökőkút, amelyek „landmark"-ként városi tájékozódási és találkozási pontokként működnek. Korábban az aluljáró nagy lejárati gödre miatt állandósult a zsúfoltság. A térszerkezet újragondolásával és átalakításával 400 nm-rel nőtt a tér alapterülete. Az aluljáróból a földszintre vezető lépcsősor leszűkült és rövidebb is lett, átláthatóvá téve így a teret, miközben lehetőséget adott egy közösségi funkciót erősítő ülőlépcsősor kialakítására is. Szeretnénk, ha tavasztól őszig igazi belvárosi pihenőhelyként működne a lépcső, a turisták és budapestiek számára egyaránt. És egyszer majd a fák is árnyékot adnak a pihenőknek.

SZEA: A Nyugati téren a zöldfelület is megnövekedett, ládákba ültetett növények fokozzák a látványt. A városban egyre több helyen találkozhatunk ezzel a megoldással, itt miért épp erre esett a választás?

MI: A Nyugati tér alatt található a Skála Metró teljes gépészete, valamint az óra és a szökőkút gépészete is, ezért gyakorlatilag nincs föld a tér burkolata alatt. A növények planténerekben vannak, és ez abból a szempontból praktikus, hogy a fák szükségszerűen áthelyezhetők, amikor az ide tervezett lámpaoszlopok a helyükre kerülnek.

SZEA: Már megvannak a kijelölt nyitási irányok és tervek a tér és környezete további fejlesztésére. Látványos, ahogyan a tervezőknek sikerül kibontani, esztétikussá és komfortossá tenni egy zárt és kényelmetlen teret. De mi a következő lépés?

MI: A Tér_Köz pályázat folytatásaként kiírt 2014-es Városrehabilitációs pályázat keretében az ülőlépcsősor komfortérzetének és zöldítésének fejlesztését tervezzük megvalósítani. Egy tér folyamatosan fejlődik, és a Tér_Köznek hála már nem az a kérdés, hogy legyen-e egyáltalán felújítás, hanem az, hogy milyen legyen, és ez nagy különbség.

Szabó Eszter Ágnes

Adatlap

A projekt címe: Nyugati tér, a Skála Metróelőtti terület megújítása
Projektgazda: Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata 
Projektmenedzser: Matus István főépítész, Sarkar Nirmal
Támogató: Budapest Főváros Önkormányzata
Projektkoordinátor: Főpolgármesteri Hivatal, Városépítési Főosztály, Városmegújító Csoport

Tervezők: Város-Teampannon Kft. – Vezetőtervezők: Koszorú Lajos okl. építészmérnök, Skorka Lajos okl. építészmérnök; DUNAPARK Zöldterületi Tervező, Építő, Fenntartó és Kereskedelmi Kft. – Vezetőtervező: Neumann Zsuzsanna
Partnerek: Skála Metro Ingatlanhasznosító Kft.

Elnyert fővárosi támogatás: 295,5 M Ft
A támogatás intenzitása: 80% kerületi tulajdonra és 100% fővárosi tulajdonra
Teljes projektköltség: 486,791 M Ft

A projekt tartalma:
A Skála Metró előtti terület megújítására került sor, amely az eredeti kedvezőtlen térstruktúrájával, leromlott fizikai állapotával nem felelt meg a kiemelt városi- és közlekedési szerepének. A beavatkozás célja az volt, hogy a tér ma is működő „találkozási hely" funkcióját erősítse, és a nagyvárosi terektől elvárt, differenciáltan használható helyszínt hozzon létre.

Projektelemek:

• A Skála épületéhez csatlakozó gyalogoshíd és első emeleti teraszrész bontása
• A teraszos lépcsőrendszerre települt bazársor felszámolása
• A nagyméretű teraszos lépcsőrendszer racionalizálása – födém bontása és építése
• Az élelmiszerüzlet bejáratának felszabadítása: az aluljáróból a felszínre vezető kétkarú lépcső bontása és helyette egykarú lépcső kialakítása
• Az elavult, rossz állapotú és rosszul pozícionált utcabútorok cseréje a mai igényeket jobban kiszolgáló új padokra, hulladékgyűjtőkre, kerékpártárolókra és pollerekre
• Az ikonikus óra, mint találkozási pont megtartása
• Új felszíni gyalogos kapcsolatok kialakítása