| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek

Budapesti belvárosi hidak díszvilágítása

1/13

1. kép

2. kép

3. kép

4. kép

5. kép

6. kép

7. kép

8. kép

9. kép

10. kép

11. kép

12. kép

?>
1. kép
?>
2. kép
?>
3. kép
?>
4. kép
?>
5. kép
?>
6. kép
?>
7. kép
?>
8. kép
?>
9. kép
?>
10. kép
?>
11. kép
?>
12. kép
?>
1/13

1. kép

2. kép

3. kép

4. kép

5. kép

6. kép

7. kép

8. kép

9. kép

10. kép

11. kép

12. kép

Budapesti belvárosi hidak díszvilágítása
Épületek

Budapesti belvárosi hidak díszvilágítása

2012.03.13. 09:34

Cikkinfó

Szerzők:
Deme László

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Majd négy évvel ezelőtt, 2008 nyarán jelentettem meg egy cikket Budapesti Duna-hidak díszvilágítása címmel. A cikk apropóját az adta, hogy hosszú évek várakozása után végre esély látszott arra, hogy a Lánchíd mellett újabb budapesti Duna hidak díszvilágítása is elkészülhet. - Deme László írása.

Majd négy évvel ezelőtt, 2008 nyarán jelentettem meg egy cikket Budapesti Duna-hidak díszvilágítása címmel. A cikk apropóját az adta, hogy hosszú évek várakozása után végre esély látszott arra, hogy a Lánchíd mellett újabb budapesti Duna hidak díszvilágítása is elkészülhet. Akkor három hidat is említettem, és most örömmel konstatálhatom, hogy mind a Szabadság-híd, mind az Erzsébet-híd, mind pedig a Margit-híd sötétedés utáni megjelenése is hozzájárul fővárosunk esti panorámájának teljességéhez. Az akkori cikkben jelzett 2010. évi határidőhöz képest a Margit-híd díszvilágítását ugyan egy évvel később avatták fel, de a sokak által dicsért látvány nyilván feledteti ezt a csúszást.

Most, hogy megépültek a díszvilágítások, érdemes összehasonlítani a négy évvel ezelőtti elképzeléseket az elkészült berendezésekkel. Összességében elmondhatjuk, hogy változások történtek minden esetben. A legkisebb eltérést az akkori állapothoz képest a Szabadság-hídnál tapasztalhatjuk, míg az Erzsébet-híd díszvilágítása gyökeresen más a cikkben jelzetthez képest. Ez nem is csoda, hiszen az előbbi hídnál akkor már kész kiviteli terv állt rendelkezésre, míg utóbbinál a próbavilágításoknál tartottunk.

Ahogy szinte már megszokhattuk, a díszvilágítások esetében még egy jóváhagyott kiviteli terv sem ad garanciát arra, hogy kivitelezés közben nem lesznek változások. Természetesen a Szabadság-hídnál is voltak. Ez nem volt feltétlenül szükséges, hiszen azon lehetett ugyan vitatkozni, hogy a felső és az alsó öveket egyaránt meg kell-e világítani, vagy elég-e a dominánsabb felső övek láttatása, de az minden laikus számára evidensnek tűnt, hogy az öveket teljes hosszukban érzékeltetnie kell a világításnak. Mégis egy, utólag is érthetetlennek tűnő megoldás született először. A szakhatósági jóváhagyás szerint csak a kapuzatok környéki övszakaszok világítása készülhetett el.

Ennek az volt az ideológiája, hogy a híd legimpozánsabb részei, a kapuzatok kihangsúlyozása mellett a szerkezet lényegét jelentő rácsos tartók kiemelése a fontos. Ez a kép azonban önmagában nem adta  volna vissza a nappal megszokott látványt, ezért kompromisszumként a kapuzatoktól  indulva egyre halványuló övvilágítással átmenetet kívántak képezni.  

A laikus vélemény azonban értetlenkedve fogadta az esti képet. A kritika annyira felerősödött, hogy korrekcióra volt szükség.  Az övek világítását középen kiegészítették, a világítást így itt folyamatossá tették, a hídfőknél azonban továbbra sem egészítették ki a rendszert. Azóta a Szabadság-híd esti megjelenése elfogadott, sőt a díszes kandeláberek világításával együtt igen színvonalas, mondhatni „mesebeli" látványt nyújt.

 

1. kép
1/13
1. kép

2. kép
2/13
2. kép

3. kép
3/13
3. kép


 

A folyamatot három képpel szemléltetem. Az 1. felvételen a tervezés időszakában elfogadott látványkép szerepel, a 2. képen a terv szerint elkészült berendezést látjuk, míg a 3. kép a korrigált díszvilágítást mutatja. Ez utóbbi felépítését a 4. rajzos összeállításon is lehet követni. A rajzon a világításban szereplő lámpatestek listája is látható.

 

4. kép
4/13
4. kép

 

 

Az Erzsébet-híd díszvilágítási megoldását sokáig homály fedte. Amikor az említett cikk született, úgy nézett ki, megvan a döntés. Most megállapíthatjuk, hogy nem volt meg. Pontosabban a későbbiekben, a feltételek és a követelmények változása miatt egészen másmilyen megoldás született. Így az Erzsébet-híd díszvilágításánál az a különleges eset fordulhatott elő, hogy nincs igazi látványképe annak a megoldásnak, ami végül is megépült.

A díszvilágítás egyediségét a járdába süllyesztett lámpatestsorok hatása adja. Ezek alulról világítják meg a tartósodrony-kötegeket, vagyis a három felépítménnyel rendelkező belvárosi hidunk nemcsak szerkezeti kialakításban tér el egymástól, hanem a díszvilágítás kiépítése is különböző. Amíg ugyanis a Lánchíd vonalát a szerkezeten elhelyezett lámpatestsorok rajzolják meg, a Szabadság-híd öveit pedig a rájuk szerelt lámpatestek világítják meg, addig az Erzsébet-híd kábeleire nem került fel semmilyen világító test sem, ezeket kívülről, alulról derítik.

 

5. kép
5/13
5. kép

6. kép
6/13
6. kép

 

 

Az Erzsébet-híd esti képe így nehezen vethető össze a másik két hídéval, ahol oldalról erőteljesen meghúzott kontúrokat láthatunk, míg itt a sejtelmes fény-árnyék játékban gyönyörködhetünk (5. kép). Úgy is fogalmazhatunk, hogy távolabbról a híd látványa kevésbé érvényesül.  Ha mégis ezt várjuk, úgy a rakpartokra kell lesétálnunk, hisz a világítás is ebből az aspektusból készült (6. kép).

A világítás felépítését a 7. kép szemlélteti. Ugyancsak erről a felvételről olvashatjuk le a világításban résztvevő anyagok listáját. A felsorolásból kimaradt az alkalomszerűen bekapcsolható színes ünnepi világítás, melynek kialakítása a meglévő világítási anyagokból megoldható.

 

7. kép
7/13
7. kép

 

 

Furcsa, hogy a mai Led-es világban az Erzsébet-híd díszvilágításánál ezeket a modern fényforrásokat nem vették számításba.  Persze, a különleges világítási feladatok miatt valójában csak a hídtest világításánál kaphattak volna szerepet, ahová fénycsöves lámpatestek kerültek (8. kép) bár a fénycsövek gazdaságosságával ma még nehéz a Led-eknek felvenni a versenyt.

 

8. kép
8/13
8. kép

 

 

A Margit-híd díszvilágításában viszont döntő súllyal szerepelnek a Led-es lámpatestek. Míg a Szabadság-hídnál arányuk 73 %, itt 81 %. Ez az ide illő vonalas jellegű ívvilágítási, illetve az andráskeresztek kis teljesítményű lámpatesteinek köszönhető. A tradicionális világítási feladatokat fémhalogénlámpás lámpatestekkel oldották meg.

Összevetve a hajdani látványképet (9. kép) és a megvalósult berendezés fényképét (10. kép) megállapíthatjuk, hogy jellegében megmaradt a világítási elképzelés. A régi képen nem látszanak ugyan a kereszttartók, amelyeket tudomásom szerint, menet közben „csempésztek vissza", de a korábbi ideiglenes függőleges tartókat a világítás kezelte. A fő különbséget a világítás megoldásában találjuk.

 

9. kép
9/13
9. kép

10. kép
10/13
10. kép

 

 

A látványképen az íveket alulról úgy világították meg az ide felszerelt vonalas lámpatestek, hogy egyúttal a felettük lévő azonos síkban elhelyezkedő acélszerkezeti elemeket is derítették. A világítás mellékhatásaként az útpálya vonala is enyhén látszott volna. A kivitelezésnél, az előzetes próbavilágítások eredményeként e lámpatesteket az ív felső széléhez erősítették, tehát lefelé világítanak. Így a kereszttartók világítását külön lámpatestek felszerelésével kellett megoldani. Ettől kétségkívül dinamikusabb lett a világítási hatás. Ez egyben azt is eredményezte, hogy az x tartók sávjában erőteljesen, az ívek közepénél viszont egyáltalán nem vehető ki a járószint kontúrja.

 

11. kép
11/13
11. kép

 

 

A Margit-híd díszvilágítási felépítésére is tudok jellemző rajzot mutatni (11. kép).

Mindhárom hídnál a díszvilágítási lámpatestek típusa, mennyisége is leolvasható ami kis összegzésre is lehetőséget ad. Ha csak a lámpatest-mennyiségeket tekintjük, a Margit-hídra 1108 db, a Szabadság-hídra 894 db, míg az Erzsébet-hídra 380 db lámpatestet szereltek fel. A teljesítményeket tekintve nem ugyanaz a sorrend. A Margit-híd világításához 35 kW, az Erzsébet hídéhoz 38 kW, míg a Szabadság-hídéhoz 40 kW teljesítmény beépítésére volt szükség.

Ez a 40 kW körüli teljesítmény igény – úgy tűnik – a hidaknál irányadó lehet, hiszen a Lánchíd díszvilágítási teljesítménye jelenleg ennél nagyobb ugyan (56 kW), de könnyen a szint közelébe kerülhet. A nyolcvanas években a Lánchíd Budapest legnagyobb díszvilágítási berendezésének minősült 130 kW teljesítménnyel, de később 7 W kompakt fénycsövek kerültek a girlandot adó hajólámpákba, illetve a halogénizzólámpás lámpatesteket a nagyságrenddel kisebb teljesítményű fémhalogénlámpás fényvetőkre cserélték le.

Miután a Led-eknek nem lehet gátat vetni a díszvilágításban sem, várható, hogy a további teljesítménycsökkentés érdekében ez a hidunk előbb-utóbb komplett Led-es világítást kap.  Egy díszvilágítás életkorát húsz-huszonöt évre tehetjük, és a mai lánchídi világítás már a „húszas éveit tapossa".

Miközben végigsétálunk esténként a Duna-parton, felmerülhet bennünk a kérdés, vajon ilyennek képzeltük-e el négy évvel ezelőtt este a hídjainkat, elégedettek lehetünk-e az elért eredménnyel, tetszik-e a látvány, vagy lenne-e még javítani való?

Bármennyire büszkék is vagyunk fővárosunk esti képére, a kritikus látásmód mindig felfedez javítanivalókat. Miért nem világították meg a Szabadság-híd alsó öveit, miért nem Led-es az Erzsébet-híd alsó traktusa és miért nem frekventáltabban emeli ki a világítás a Margit-híd szobrait? Szóval van még teendő.

 

12. kép
12/13
12. kép

 

 

De aki először látja este a dunai panorámát, vagy olyan szerencséje van, hogy repülőről pillanthatja meg, úgy gondolom, örök emlékként őrzi meg. És, ugye, a látvány fókuszában a kivilágított Duna-hidakat találjuk (12. kép).

Deme László

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.