építészet : környezet : innováció

Budapesti Olimpiai Központ (Puskás Ferenc Stadion és Létesítményei) – Károlyi István pályázata

Negyedik helyezést elért pályamű
Felelős tervező: Károlyi István

Negyedik helyezett megosztva a 10. bírálati sorszámú pályamű:
Felelős tervező: Károlyi István
Társtervezők: Sári István, Szlancsik László, Lelkes Mihályné, Kocsárdi László



Részletes bírálat:

A terület szerkezetének belső rendszerének kialakítása során a pályázók bevallottan a korábbi előzményekkel szakítva az Istvánmezei út koordináta rendszeréhez alkalmazkodtak. A korábban kialakult rendszer megőrzése nem kötelező mégis nagyon sok pozitívumot hordoz, amit a pályaműben követett megoldás nem tudott egyértelműen kiváltani. A terület jelenlegi és a tömegközlekedés fejlesztését követően várható adottságai miatt a fő gyalogos tengely mindenképpen kelet-nyugati irányú, az M2-es és az M4-es metróállomások összekötése, hiszen a legnagyobb tömeg ebből az irányból érkezik.

Éppen ezért az észak-dél irányú gyalogos tengelyek kijelölése erőltetett, még akkor is ha az M4-es metrónak a Stefánia úton létesülne megállója. A tervezett gyalogos kapcsolat helye a lakóházak közé beszorítva elhibázott és kialakítása sem méltó a stadionhoz.
Fontos eleme a terület feltárásának egy a vasúti területen – alatta, fölötte – átvezetett közlekedési elem, nem csupán a gyalogos, hanem gépjármű közlekedés számára is. A pályamű jelzi egy felüljáró létesítésének javaslatát a megoldás részleteire nem tér ki.
A stadion alatt elhelyezett 6.000 parkoló a reális igényeket kielégíti, ötletes megoldás a parkolóhelyek szektorokhoz rendelése, ami megfelelő tájékoztatás mellett lényegesen megkönnyíti a töltést és a kiürítést.
A terület belső struktúrájának alapvető átszerkesztése nem hozta meg a várt eredményt a funkcionális rendszer kialakításában sem. A Papp László Budapest Sportaréna és a Puskás Ferenc Stadion közötti Dromosz területen koncentrálódik a sportlétesítmények többsége, túlzsúfolt beépítés alakul ki és megszűnik a szabadtéri programok számára nagyon kedvező feltételeket nyújtó tér. A beépítés jellegében megőrzi a tengely vonalát, de minden nagyvonalúságát, értékét elveszítette. Ezzel szemben a Thököly út térségében, ahol a sűrűbb városi szövethez való illeszkedés logikus és elvárható viselkedés lenne a lazább beépítés és szabadtéri pályák jelentek meg. A „Média” torony rossz helyre került, a hely nem igényli egy hangsúly megjelenését, ami egyébként a fő gyalogos tengelyt zárja el és takarja a stadion egyik fő látványát.
A terv új szerkesztésű útvonal hálózatot javasol, szakítva a terület korábbi hagyományaival. E szerkesztés lényege, hogy a Stefánia és Dózsa György út között két helyen észak-déli átkötést javasol, ebből a nyugati oldalon tervezett meglehetősen öncélú, nem érthetők az előnyei, ugyanis a Stefánia út nagyobb keresztmetszete miatt is jobban decentralizálja a forgalmat. A déli átkötést egy jövőbeli józsefvárosi olimpiai faluhoz tervezi, kérdéses, annak áteresztőképessége.
A Dózsa György és Thököly út felőli felvezetést a Dromosz tengelyének fordítópontját médiatoronnyal zárja, amely azonban éppen, hogy a stadion feltárulkozását takarja le.
A terv erénye, hogy a meglévő értékes épületek részbeni megtartásával számol. A Rimanóczy-féle nemzeti sportcsarnok esetében annak felújítását, a Millenáris és a Puskás Ferenc Stadion egyes vasbeton szerkezeteinek felhasználását javasolja.
A stadion épületének szerkesztése: az alsó karéj föld lelátóinak megtartása, illetve a bele illesztett kúpszerű felső karéj új épülete a tiszta szerkesztése, a könnyű feltölthetőség mellett, jelentős költségmegtakarítást jelent. A négy irányból megközelíthető parkolókat e gyűrűn kívülre helyezi, sajnos elég mély szintszámban.
A pillérekre állított alsó karéj fölött lebegő felső új épületszerkezet könnyed, diszkoszszerű forma, alsó felső feltöltése jó megoldás a stadionhoz.
Az épület futurisztikus karakterét erősen megtöri a fölötte átívelő íves tartószerkezet, amely nem illeszkedik az épület egyébként tiszta szerkesztéséhez. Ez a nem tiszta erőjátékú szerkezet, bonyolult, a javasolt rácsostartó állékonysága pedig kérdéses.
Az ívre helyezett mozgatható sátorszerű lefedéssel a játéktér időszakos lefedése is megoldott.
A játéktér átalakítása labdarúgó stadionná, mobil lelátó rendszer mozgatásával történik, amellyel jól, de nem ideálisan közelíti meg a labdarúgó arénák szerkesztését. Mozgatható játéktérre is javaslatot tesz, de ezek műszaki és anyagi következményei nem alátámasztottak. Pozitívum, hogy a felső lelátó a mainál lényegesen közelebb van a játéktérhez. Az első sor a pályaszintről indul, annak felemelése 1,5-2,0 méter magasra indokolt. A bemelegítő edzőpálya elhelyezése jó, közel van az öltözőkhöz. A torony-épület megőrzése, bővítése jelentős átgondolást kíván, hiszen itt kell megoldani a VIP, sajtó és a hivatalos emberek elhelyezését is.
Kevésbé szerencsés megoldása a tervnek, hogy a Dromosz két oldalán a Papp László Budapest Sportaréna épület anyagait és szerkesztését kívánja folytatni, amellyel azonban nem sikerült az egységességet biztosítani, sőt az aréna hangsúlyosságát kérdőjelezte így meg. Ugyancsak vitatható a Dromosz térlefedése, heterogén építészeti megjelenése. A körcsarnok elbontása nem indokolt a tervben.
A stadion nyugati oldalán elhelyezett vendéglátó-, szórakoztató-, mozi- és konferencia központok ív mentén történő elhelyezése ezzel a zöld területek felszabdalása, a stadion rávezetését rontja, csakúgy mint a médiaközpont virtuális tengelyközpontba való elhelyezése.
A Dózsa György út felőli térfal szabdaltsága zavaró. A Stefánia út felől az utcakép kialakítása már egységesebb.
A terv nagy erénye, hogy képletszerű elrendezésével, gazdaságos érdekes épületet hoz létre, jól megközelíti az átrendezhető játéktér rendszerét, a régi épületelemeket jól integrálja az új stadionba, döntöttségével utal az eredeti népstadion szerkesztésre, hangsúlyt ad a Dromosz térsornak. Az aránytalan tartóív azonban megtöri ezt az egységet és a területrendezés sem követi az egyébként nagyvonalú alapszerkesztést.
A beruházás reális költségekkel számol (26 milliárd forint).
A pályamű sportszakmai és az olimpiai központokról szóló kormányzati követelményeknek megfelel.
A Puskás Ferenc Stadion sportszakmai szempontból részben megfelel. Az atlétika pálya elhelyezése nem teszi lehetővé a jelenlegihez hasonló igénybevételt.
A sportfunkciók vonatkozásában a pályamű a Stefánia út, Dromosz közti területre létesítendő sportági csarnokkal oldja meg az igénybevételt, figyelemmel az elbontandó sportlétesítmények jelenlegi szolgáltatásaira. A sportági csarnokkal szemben, a Dromosz másik oldalán kap helyet a sportegészségügyi és elméleti képzés központ.
A Gyakorló Jégcsarnok és a felújított Nemzeti Sportcsarnok marad, így a jelenlegi funkciójuk is megtartható.
A jelenlegi KSI pálya elforgatva szintén megtartandó.
Összességében a pályamű a sportfunkciókat a megfelelő, kapcsolódó szolgáltatásokkal megfelelő módon biztosítja.

vélemény írásához jelentkezzen be »