Citadella a MÉSZ-ben: a díjazott pályaművek

Rendhagyó és mégis hagyományos rendezvényen mutatták be a Magyar Építőművészek Szövetsége Kós Károly termében a Citadella Ötletpályázat díjazott pályaműveit. A Gellért-hegy kiemelt városképi, turisztikai, történelmi és szakrális jelentőségű hely, átalakítása érzékeny és sok kérdést megbolygató feladat.

A megjelenteket Krizsán András DLA, a Magyar Építőművészek Szövetségének (MÉSZ) elnöke köszöntötte. Bevezetőjében felhívta a figyelmet arra, hogy az országos jelentőségű tervpályázatok szakmai fórumainak megrendezése mindig is a MÉSZ kiemelt feladatai közé tartozott. A Szövetség ezzel a rendezvénnyel tehát egy száz éves hagyományt szeretne újból feleleveníteni, és akár a szűkebb szakmán túlmutató építészeti-társadalmi párbeszédet kezdeményezni.

A rendezvény házigazdája és moderátora, Somogyi Krisztina vizuális intelligencia kutató köszöntőjében örömét fejezte ki afelett, hogy az ötletpályázat kapcsán újra lehet beszélgetni Budapest egy turisztikai és városképi szempontból kiemelt jelentőségű pontjáról, amelynek átalakításával sokszor és sokan próbálkoztak már.

Az ötletpályázatok ismertetését a kiemelt megvételben részesülő három pályamű alkotói kezdték. Boda István és Iszak Bálint, a Tima Stúdió munkatársai a hely adottságainak erősítésére, a turisták és a helyiek ott tartását ösztönző megoldásokra tették a hangsúlyt.

A For-ma Kft. (Palotai Tamás, Varga-Ötvös Béla, Kotsis István, Gőczey András, Csuport Györgyné, Éltető Zsófia) pályamunkájának hangsúlyos vizuális eleme a Citadella felett ívelő fényhíd. Tervük a Gellért-hegy nemzeti zarándokhellyé alakítását emeli középpontba.

A Szent István Egyetem Táj- és Településrendezési Tanszékének végzős hallgatói Hubayné dr. Horváth Nóra vezetésével készítették pályamunkájukat. A terv központi elemeit a tájtörténeti elemzések alapján kialakított kertek, parkok és a Világörökségi terület gondolata adják.

Az este második felében további tíz, elismerésben részesült pályamű mutatkozott be.

A zsűri két megjelent tagja, Perényi Tamás DLA, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Lakóépülettervezési Tanszékének vezetője és Turi Attila akadémikus, építész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja étékelésükben rámutattak arra a kettősségre, hogy miközben a Gellért-hegy kiemelt státusza, történelmi jelentősége nehéz súlyként telepedett a pályázókra, az ötletpályázat megkötések nélküli, teljes szabadságot biztosított.

A zsűritagok kiemelték, hogy az értékelés legfőbb szempontja a megtermékenyítő gondolatok megtalálása volt. Reményüket fejezték ki, hogy a folyamat itt nem zárul le, hiszen a kiválasztott munkák alkalmasak arra, hogy alapot nyújtsanak egy második forduló szűkebb perspektívájú programpályázatához.

Mindketten üdvözölték, hogy a pályázatok túlnyomó többsége megtartotta a vitatott történelmi örökségű Citadellát és a Szabadság-szobrot, ezt a zsűri egyöntetűen pozitívnak értékelte. Reményüket fejezték ki, hogy ezzel talán megszakad a gyűlölt vagy vitatott épületek és szimbólumok eltüntetésének folyamata. A közönség soraiban erről kialakult vitát Turi Attila azzal a gondolattal vezette le, hogy az amnézia és a történelmi megnyugvás közti mezsgye igen keskeny, rátalálni csak nagyon lassan és megfelelő, felemelő gondolatok segítségével lehet. Egy ötletpályázatban felmerülő elemek ehhez is nyújtanak kapaszkodókat.

A résztvevők közt többekben felmerült, hogy az ötletpályázat egészét megismerhetővé kellene tenni. Krizsán András MÉSZ elnök támogatta és üdvözölte ezt a kezdeményezést. Hangsúlyozta, hogy a MÉSZ fontosnak tartja és rendszeressé szeretné tenni azokat az alkalmakat, mikor a tervezők saját maguk mutathatják be pályamunkáikat. Ígéretet tett arra, hogy a közeljövőben a többi pályázó számára is lehetőséget biztosítanak önkéntes alapon terveik ismertetésére.

Az ötletpályázat díjazott pályaműveiről bővebben az alábbi honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.