Corvin Irodák I. - semmi hamis ígéret

Sokat és vehemensen kritizált terepre küldtük érzékeny művész barátunkat: a Corvin sétányra nyíló bérirodaházban és környékén bóklászott, s azt figyelte, hogyan hat rá ez a budapesti viszonylatban Brave New World belváros. Nemes András írása a Stúdió 100 által tervezett, másfél éve átadott irodaházról és közvetlen környékéről.

A Corvin-sétány még félkész, formálódik és várja a jobb időket. Egyik meghatározó elemét, a Vajdahunyad utca - Futó utca által határolt területen elhelyezkedő Corvin Irodák I. épületét másfél éve átadták (tervező: Stúdió 100 Építészeti Kft.). A környező épületeken folyamatosan dolgoznak, a központi bevásárló-passzázs átadása októberre várható, de itt már beleszagolhatunk egy kicsit az új negyed hangulatába.

 

 

A Corvin-projekt fejlesztői egy új, multifunkcionális negyed létrehozására törekedtek. A-kategóriás irodaházaknál az egyik legfontosabb szempont a lokáció, vagyis az ideális fekvés, a jó közlekedési lehetőségek. Ide az irodai dolgozó – korunk tisztességesen megfizetett munkása – metróval vagy villamossal könnyen eljut, és itt kulturált körülmények között dolgozhat. Munka után pedig még marad, mivel csábító szolgáltatások széles választéka várja (bevásárlóközpont, kávéházak, fitnesz, uszoda és mozi). Miután így ideszokott, előbb-utóbb beköltözik egy szomszédos új lakásba. Az első pionírok most érkeznek. Ők már elhiszik, hogy a Józsefváros tényleg nem olyan, mint ahogy azt a Nyócker-ből vagy a Roncsfilm-ből ismerjük.

A fedett sétány fedőnevű „bevásárközpont" biztosan idevonzza a kényszeres vásárlókat-fogyasztókat. De hogy milyen identitású lesz ez az új városrész, hogyan illeszkedik be a város életébe – erről korai még határozott véleményt formálni.

 

 

Az elmúlt évtizedben a Futó utca északi részén épült, öt-hat emeletes, színesre vakolt új lakóházak németországi kisvárosok hangulatát árasztják. Ha innen közelítjük meg az irodaházakat, a Práter utcát átlépve új világba érkezünk. Downtown bank-negyed hangulata fogad, a keskeny utcát meredek üveg- és mészkőfalak uralják, a házak jó tíz méterrel emelkednek a környék fölé. A beruházó – érthetően - olyan magas házat épít, amilyet a városi hatóságok még megengednek. Az építészek a Corvin Irodák I. esetében úgy enyhítettek valamit a helyzeten, hogy a legfelső két emeletet hátrébb húzták. A homlokzat így alulról, a járókelő perspektívájából nézve hamarabb ér véget. Ez a megoldás kielégíti a helyi párkánymagasság előírásokat, meg a járókelő se érzi magát agyonnyomva a házak tömegétől.

Nem is a ház magas, az utca túl keskeny. Titokban abban bízunk: valahol a másik oldalon biztos van egy levegősebb rész, egy felemelőbb látvány. De persze nincs: az épülő passzázs által félbevágott, és a garázsok megközelítését biztosító Vajdahunyad utcában a hátsó homlokzatok árválkodnak.

 

 

A Corvin Irodák I. homlokzatának anyagválasztása, ablakosztásainak ritmusa, visszafogott színkezelése korrekt, visszafogott. Mindez azonban alig észrevehető a nem szakmai szemmel nézelődő számára az utcáról. A járókelő figyelmét az oszlopokkal tagolt, kissé túlméretezett bejárat látványa ragadja meg. Kerülték a reprezentatív elemeket, semmi hivalkodás, semmi hamis ígéret, itt nem szórták a pénzt. A tűzfalak közé ékelt foghíjbeépítések funkcionális szemléletmódja ez. Az épülő sétányról nézve már most látható, hogy a szomszédos Corvin Irodák II. tornyának feltűnő, trapézformákkal és diagonálisokkal megtört homlokzata háttérbe szorítja az első épületet. Ezek ketten - bár két különböző tervasztalon születtek - szomszédokká nőttek össze. Ez a szomszédság viszont összhatásában olyan, mintha a Corvin Irodák I. épülete - a hátrahúzott felső két szint miatt - a Corvin Irodák II. „alsó harmada" lenne.

 

 

Az irodaházba belépve egyedi tervezésű, üvegfalú hallba, majd innen emberi léptékű folyosókra érünk. A földszinten kantin és kávézó működik, az igényesen kialakított belső térben ismétlődő kockaformák - lámpák, bútorok  - vezetik a szemet. Az udvaron a pesti gangos bérházak kissé ásító nyugalma köszön vissza. Ezt a részt csak az itt dolgozók látják, ezért dicséretes, hogy a homlokzat igényes mészkőborítása a udvari lépcsőházak felületén is visszaköszön.

A hatodik emeleten a Futureal ingatlanfejlesztő irodái találhatók. A legfelső két szint hátratolásával itt hosszú, faborítású terasz jött létre – az alkalmazottak örülnek is neki. Az irodatér több oldalról kapja a fényt, a központi folyosóról nyíló szobák funkciójuktól függően hol zárt, hol transzparens munkateret biztosítanak. A kilépők, erkélyek és az onnan feltáruló nagyvárosi tetőterek látványa tovább növelheti az itt dolgozók jó-helyen-vagyok érzését.

 

 

A Futureal mellett egészségügyi termékforgalmazó cégek, biztosítók, pénzügyi tanácsadók, szoftverfejlesztők a bérlők a Corvin Irodák I-ben, de másfél évvel az átadás után még csaknem félig üres a ház. A fejlesztők szerint, figyelembe véve a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági környezetet, a 65%-os  bérbeadottsági szint a versenytársakhoz képest viszont nem is olyan rossz. A Corvin-Sétány Projekt 1998-ban született, amikor a kerületnek tragikusan rossz volt az imázsa. Belvárosi gettónak, a bűnözés és az utcai prostitúció helyszínének tartották. Félő volt, hogy a lakásvásárlási boom teljesen elkerüli. Aztán a program keretében több, mint 1100 leromlott állapotú bérlakásból költöztették át a lakókat jobb minőségű önkormányzati lakásokba. A városrehabilitáció első fele, a gazdasági fellendüléshez elengedhetetlen arculatváltás kétségkívül megvalósult. A projekt azonban most a pénzügyi válság miatt lelassult. Abban az esetben teljesedhet ki, ha sikerült kiadni az irodákat versenyképes áron a jelenleg még pangó piacon. A lakásvásárlások is a korábbi ütem 5-10%-ára estek vissza. A fejlesztések akkor vehetnek majd új lendületet igazán, ha ez a tendencia megfordul. A kizárólagos magyar tulajdonban lévő fejlesztő cég, a Futureal a városrehabilitáció jelenlegi fázisában - a versenyszférában oly jellemzően - a „leg"-ek hangsúlyozásával hirdeti új, komplex város-termékét: „Szélesebb, mint az Andrássy út", „a legnagyobb fitnesz-wellness központ", „a legsikeresebb ingatlanfejlesztés". Bízzunk a hosszú távú kibontakozásban.

Nemes András