| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

Csorba Zoltán – egy építész életmű a lakókörnyezet, lakásminőség javításának szolgálatában

1/2

a Fehér köpeny & rajzasztal beszélgetéssorozat harmadik estje (2017. március 29.) - fotó: Lechner Tudásközpont

lead - a Fehér köpeny & rajzasztal beszélgetéssorozat harmadik estje (2017. március 29.) - fotó: Lechner Tudásközpont

Hirdetés
?>
a Fehér köpeny & rajzasztal beszélgetéssorozat harmadik estje (2017. március 29.) - fotó: Lechner Tudásközpont
?>
lead - a Fehér köpeny & rajzasztal beszélgetéssorozat harmadik estje (2017. március 29.) - fotó: Lechner Tudásközpont
1/2

a Fehér köpeny & rajzasztal beszélgetéssorozat harmadik estje (2017. március 29.) - fotó: Lechner Tudásközpont

lead - a Fehér köpeny & rajzasztal beszélgetéssorozat harmadik estje (2017. március 29.) - fotó: Lechner Tudásközpont

Csorba Zoltán – egy építész életmű a lakókörnyezet, lakásminőség javításának szolgálatában
Nézőpontok/Vélemény

Csorba Zoltán – egy építész életmű a lakókörnyezet, lakásminőség javításának szolgálatában

2017.04.03. 08:56

Cikkinfó

Szerzők:
Mészáros Ábel

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország, _Magyarország

Cég, szervezet:
Lechner Tudásközpont

Építészek, alkotók:
Csorba Zoltán

Csorba Zoltán a VÁTI legendás, Farkas Tibor vezette balatoni csoportjának tagjaként, vagy később Tenke Tibor mellett az Újpalotai lakótelep 'H' jelű házainak építész tervezőjeként a hazai háború utáni építészet olyan fontos fejezeteinek volt a szereplője, melyek hatása máig jelentős, megvitatása aktuális. Mészáros Ábel beszámolója a Lechner Tudásközpont Fehér köpeny & rajzasztal beszélgetéssorozatának harmadik estjéről.

Az 1965-ben az UIA Sir Patrick Abercombie-díjával kitüntetett Balatoni Regionális Terv nem csak azért jelentős, mert a hazai regionális tervezés egyik első csúcsteljesítményeként a VÁTI csapata szinte új tervműfajt teremtett meg vele, hanem mert a készítését követő évtizedben mind a szervezeti, mind a személyi feltételek adottak voltak hozzá, hogy a területi fejlesztési terv absztrakt céljai konkrét építészeti minőségi változásokban ölthessenek testet a magyar tenger körül. Csorba Zoltán azon véleményének adott hangot, hogy az 1956 utáni nemzetközi karanténból épp csak kiszabaduló Kádár-rendszer bizonyítási kényszere, együtt a hazai szakemberek lelkes, jobbító szándékú tettvágyával teremtette meg azokat a körülményeket, melyek közt a Balatoni Intéző Bizottság és a Főépítészség egyedülálló munkát tudott végezni. Az 1945 előtt jobbára szűk kör számára elérhető, de viszonylag magas környezeti kultúrát képviselő balatoni nyaralóéletet a háború után felváltotta egy sokkal alacsonyabb minőségű épített környezeti igényekkel rendelkező, de széles tömegeket a tóparthoz juttató üdülő-világ, aminek következtében (és átfogó koncepció, szabályozás hiányában) markánsan romlott a tó körüli épített környezet. Ezt a tendenciát sikerült megfordítani az átfogó tervezéssel, szabályozással, és a végrehajtást szolgáló, erős kompetenciákkal bíró szervezeti háttérrel. Csorba szerint a Balaton menti későmodern építészet korukban kiemelkedő eredményei ennek a történelmi együttállásnak köszönhetők.
 
Érdekes részleteket ismerhettünk meg arról, hogy a 70-es évek elején milyen körülmények összejátszása kellett ahhoz, hogy a hazai gyakorlattól merőben eltérő, magasabb építészeti és környezeti minőségű, H jelű típusépületek jöhettek létre nem csak a TTI tervezőasztalán, hanem Újpalotán, s nyomában más magyarországi lakótelepeken is. Tenke Tibor korszerű gondolkodásmódja és az előremutató nemzetközi, candilisi városépítészeti trendekben való tájékozottsága, bizalma a fiatal építészben és Csorba kísérletező, az emberi lakhatás jobbítását célként kitűző attitűdje együtt kellett ahhoz, hogy a korabeli építőipar realitásai között is megvalósulhassanak a lakásnormákhoz nehezen illeszkedő, viszonylag nagy alapterületű lakásokat tartalmazó, változatos városképi megjelenésű paneles lakóházak a Kőrakás parkban vagy a Páskomliget parkban.

Mint a paneles lakótelepeket tervező egyik legfőbb szellemi műhely, az egykori TTI munkatársa, és mint a téma kutatója, aki a fővárosi lakásvagyon rehabilitációjának kérdéseiből készítette PhD dolgozatát, Csorba Zoltán az iparosított technológiával épült lakótelepek rehabilitációjáról is beszélt. Elmondta, hogy nem tartja jónak a társasházi formát a lakótelepi házak üzemeltetésére és megújítására, meg kellene találni azokat a megoldásokat, amelyekkel egységesen működtethetők ezek az épületek, és hatékonyan végezhető el rehabilitációjuk is. Szintén felhívta a figyelmet olyan műszaki problémákra is, melyek a megújított épületeknél új jelenségként lépnek fel: ilyen például az egyedileg szabályozható fűtés kialakításának következtében nem temperált, lakatlan lakások problémája, amely akár féltucatnyi környező lakásban is okozhat penészesedési problémát a jó hővezető képességű vasbeton lakáselválasztó-falaknál, födémeknél.

Dragonits Tamás, Magyar Géza és Csorba Zoltán elbeszélésein keresztül az elmúlt hónapokban bepillantást nyerhettünk olyan, a magyar építészetben meghatározó szellemi műhelyek egykori életébe, mint a VÁTI, a KÖZTI, a LAKÓTERV vagy a TTI. A háború utáni magyar tervezőintézeti hagyaték megőrzésére kijelölt közgyűjteményként fontosnak tartjuk, hogy ez az érdekes és sok értéket teremtő korszak a szakmai és laikus közvélemény látóterébe kerüljön, és ehhez nagyon fontosnak tartjuk a kor tanúinak, szereplőinek megszólaltatását, kutatóműhelyként az oral history eszközeinek beemelését a későmodern építészet történetének kutatásába. Reméljük, hogy a továbbiakban is egy sor olyan magyar építész, városépítész emlékeit ismerhetjük majd meg, akik személyes megvilágításba tudják helyezni Magyarország építészetének történetét 1945-től 1990-ig.

Mészáros Ábel
Lechner Tudásközpont

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.