Közélet, hírek

Disneylanddé változhat Jeruzsálem óvárosa?

1/7

A lanovka látványterve (Fotó: Jeruzsálemi Fejlesztési Hivatal)

A lanovka látványterve (Fotó: Jeruzsálemi Fejlesztési Hivatal)
A lanovka látványterve (Fotó: Jeruzsálemi Fejlesztési Hivatal)
A lanovka látványterve (Fotó: Jeruzsálemi Fejlesztési Hivatal)
A lanovka látványterve (Fotó: Jeruzsálemi Fejlesztési Hivatal)
A medellíni lanovka (Fotó: medellin.gov.co)
Állomás látványterve Göteborgban (Fotó: UNStudio)
A lanovka látványterve (Fotó: Jeruzsálemi Fejlesztési Hivatal)
A lanovka látványterve (Fotó: Jeruzsálemi Fejlesztési Hivatal)
A lanovka látványterve (Fotó: Jeruzsálemi Fejlesztési Hivatal)
A lanovka látványterve (Fotó: Jeruzsálemi Fejlesztési Hivatal)
A medellíni lanovka (Fotó: medellin.gov.co)
Állomás látványterve Göteborgban (Fotó: UNStudio)
1/7

A lanovka látványterve (Fotó: Jeruzsálemi Fejlesztési Hivatal)

Disneylanddé változhat Jeruzsálem óvárosa?
Közélet, hírek

Disneylanddé változhat Jeruzsálem óvárosa?

2019.11.13. 11:30

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Jeruzsálem

Cég, szervezet:
UNESCO

Az izraeli hatóságok jóváhagyták a Siratófalhoz vezető drótkötélpálya tervét, amely ellen korábban neves építészek is tiltakoztak. A beruházás nem csak Jeruzsálem óvárosának UNESCO-védettséget élvező látképét veszélyezteti, hiszen a vita Kelet-Jeruzsálem jogi helyzetéről is szól. A lanovkák ugyanakkor már több nagyvárosban is részét képezik a tömegközlekedési rendszernek. 

Az izraeli kormány elfogadta a Jeruzsálem óvárosába vezető kabinos drótkötélpálya 2021-ig történő felépítésének tervét. Az indoklás szerint a lanovkára azért van szükség, hogy megoldja Jeruzsálem közlekedési nehézségeit, e mellett előmozdítaná az óváros turizmusát is. Az 1,4 kilométer hosszú drótkötélpálya, amely óránként 3 ezer embert tudna szállítani mindkét irányba, az 1948 ót izraeli fennhatóság alatt álló Nyugat-Jeruzsálemből indulna és az Izrael által az 1697-es, úgy nevezett hatnapos háborúban Jordániától elfoglalt és 1980-ban annektált Kelet-Jeruzsálemben érne véget, nem messze a Siratófaltól és mindössze 150 méterre az Al-Aksza mecsettől. A helyszínválasztás azért is kényes, mert a terület – bár az izraeli álláspont vitatja ezt – a nemzetközi jog szerint megszálltnak minősül, így a kulturális javak háború esetén való védelméről szóló 1954. évi Hágai Egyezmény hatálya alá esnek a területén található építészeti és történeti emlékek, régészeti lelőhelyek. A beruházás részeként az érintett területre 15 darab, akár 26 méter magas betonoszlopot emelnének, amely az ellenzők szerint elcsúfítaná Jeruzsálem óvárosának védett látképét. Az UNESCO, amely 1981-ben Jordánia inditványára vette fel a világörökségi helyszínek közé a jeruzsálemi óvárost, már korábban aggodalmát fejezte ki a terv miatt, és arra kérte az izraeli kormányt, hogy tekintettel a nemzetközi egyezményekre mondjon el annak megvalósításától.

A lanovka látványterve (Fotó: Jeruzsálemi Fejlesztési Hivatal)
3/7
A lanovka látványterve (Fotó: Jeruzsálemi Fejlesztési Hivatal)



A lanovka terve Izraelben sem élvez osztatlan támogatást. Michael Kimmelman, a New York Times építészetkritikusa idézi az elenzők táborát erősítő Ronnie Ellenblumot, a Jeruzsálemi Héber Egyetem történeti földrajz és szociológia professzorát, aki szerint a drótkötélpálya az óváros „diznifikációját” jelentené és nem több, mint Izraelnek „az ökomenikus és multikulturális óváros” ellenőrzéséért folytatott szimbolikus harcának eszköze.

Ahogy arról korábban írtunk, a tervek ellen nyílt levélben tiltakozott a világ vezető építészeinek harminc fős csoportja. Mint fogalmaztak: Athénban és Rómában sem csúfítják el drótkötélpályák az eget, így nemzetközi konszenzust élvez, hogy a tervek nem illenek olyan ősi városokba, amelyek több ezer éven át megőrizték látképüket. A levél eredeti aláírói között szerepel Thom Mayne, Pritzker-díjas amerikai építész, Peter Eisenman, a berlini holokauszt-emlékmű amerikai tervezője, Ron Arad, brit-izraeli építész, formatervező, a haifai születésű Moshe Safdie, kanadai városépítész és Santiago Calatrava, a jeruzsálemi Chords-híd tervezője. A tiltakozáshoz csatlakozott hetven izraeli építész, régész és más értelmiségi, mint írták: „Jeruzsálem nem Disneyland, téjképe és öröksége nem eladó.”

A medellíni lanovka (Fotó: medellin.gov.co)
6/7
A medellíni lanovka (Fotó: medellin.gov.co)



A lanovkák mára hozzátartoznak több dél-amerikai nagyváros látképéhez. A megoldást többnyire az Andokban található városok – így Medellín, Santiago de Chile, La Paz – választották, de a Cukorsüveg-hegyre vezető felvonó is elválaszthatlan része Rio De Janeiro látképének. A kolumbiai Medellínt 2012-ben a világ leginnovatívabb városává választotta Wall Street Journal. Korábban a legmeredekebb utcák tömegközlekedése egyáltalán nem volt megoldva, sőt a város szegényei egynapi keresetüknél többet voltak kénytelenek közlekedésre költeni. A problémát a nem csak turistalátványosságként üzemelő, hanem a város közlekedési rendszerének szerves részét képező kabinos drótkötélpályákkal és utcai mozgólépcsőkkel oldották meg. A 2004-benátadott hálózat így a világ első, tömegközlekdésre használt lanovkájává vált. A projekt sikere más, hasonló domborzati adottságokkal bíró városokat is arra ösztökélt a kontinensen, hogy ezzel a módszerrel tegyék elérhetőbbé a korábban nehezen megközelíthető városrészeket.

Állomás látványterve Göteborgban (Fotó: UNStudio)
7/7
Állomás látványterve Göteborgban (Fotó: UNStudio)

Európában Göteborg tervezi tömegközelekdési hálózata részévé tenni a lanovkát, részeként a város zöld infrastruktúra-fejelsztési ambícióinak. A Göta-folyó fölött vezető drótkötélpálya a tervek szerint óránként 4-6 ezer embert szállítana a városközpontba. A 3 km hosszú szállítórendszer megnyitását 2021-re, Göteborg alapításának 400. évfordulójára tervezik. A az állomások kialakítására kiírt pályázaton a holland UNStudio nyert a fenntarthatóságot a középpontba állító tervükkel: a világítást és a fűtést részben napelemekkel oldják meg, a tartószerkezetre pedig mohákat teleptíenek, amelyek tisztítják a levegőt, elnyelik a zajt és csökkentik a hősziget-hatást.

(Forrás, képek: cnn.com, haaretz.com, alt-arch.org, nytimes.com, Jeruzsálemi Fejlesztési Hivatal)

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk