építészet : környezet : innováció

Duna-party — Duna-parti kilátások Budapesten

Tágasság, nagyvonalúság, egységesség, a természet és épített részek harmonikus együttléte érzékelhető. Ebben a táji léptékű látványban uralkodik a Duna, térben és időben is vezeti a város alakulását. (...) A görögök a delphoi templom falára néhány figyelmeztető mondatot véstek: A legderekabb a legszebb. Tiszteld a határt! Gyűlöld a fennhéjázást! Semmit ne vigyél túlzásba! Talán mégiscsak vigyáznunk kellene ezzel a kamaszos Duna-party-val.
Benkő Melinda tanulmánya.

Budapest a Duna szülötte.
A méltóságteljesen hömpölygő, finoman ívelő folyam mentén elterülő városi táj szépsége a Gellérthegyről vagy a Hármashatár-hegyről, de akár a hidakról nézve is megkapó. Tágasság, nagyvonalúság, egységesség, a természet és épített részek harmonikus együttléte érzékelhető. Ebben a táji léptékű látványban uralkodik a Duna, térben és időben is vezeti a város alakulását.

 

Sokáig vadsága, félelmet keltő ereje, gyakori áthatolhatatlansága határozta meg partjain az életet. Az első lakosok a Gellérthegy északi lábánál lévő időszakos átkelőt ellenőrizték, a rómaiak északabbra, a szigetekkel tagolt részekre, Óbudára települtek, a középkori Buda és Pest együtt, de egymástól a Duna által határozottan elválasztva létezett. Az árvizek szinte évente feldúlták a part menti területeket, mégis mindig a Duna éltette a várost. Budapest gazdagsága, kultúrája, látványos átalakulásainak jelentős része a folyóhoz kötődik. A víz a kereskedelem egyik főútvonala, és a folyó partjai egyben a város legnagyobb piacai voltak; a víz ereje vízimalmok százait hajtotta, majd a 19. század második felétől a városba betelepülő ipar is elsősorban a Duna közelségét kereste. Az 1867 után robbanásszerűen beinduló városfejlesztés a Duna megszelídítésére törekedett: rakpartokat, hidakat építettek, és part menti feltöltött területeket hoztak létre, hogy a megújuló Budapest birtokba vehesse a partokat. Átformálódott a Duna és Budapest viszonya, a folyó már nem csak táji, hanem városi és építészeti léptékben is meghatározóvá vált. A pesti klasszicista szállodasor, az Akadémia, a Várkert Bazár, a Fővámház, a Parlament, a Műszaki Egyetem, a Szent István park és még sorolhatnánk… Mind a folyópartra épült, így az új épületek és közterek létrejöttével a város központja mintegy ráfordult a Dunára.

 

Dunaless /volt francia diákom, Gaelle ábrája – értékelés a hiány által

Nagyon sok irányban lehetne folytatni ezt a történetet. Végignézhetnénk a Duna és a Belváros sokat elemzett mai hiányos kapcsolatát, beszélhetnénk a közterületek szomorú, évtizedek óta egyre romló arculatáról, a rakpartokról, a közlekedésről, a víz minőségéről, a dunai hajózás városon belüli kérdéseiről, a hétköznapi városlakók és a Duna viszonyáról, vagy akár a turizmusról is.

De most annak áttekintésére vállalkozunk, hogy mi történik vagy történhet a Duna mentén az ipari tevékenységtől megszabadult és 1989 után privatizált közel 1000 hektárnyi part menti területtel.

Elhagyjuk az Európában egyedülállóan egységes eklektikus pesti belváros területét - a Dráva utca – Dózsa György út – Fiumei út – Orczy út – Haller utcák által rajzolt ívet -, ahol építési szempontból a legnagyobb dolgok már a múltban lezajlottak . Bár még itt is vannak lehetőségek, várt, remélt és félt változások: Közraktárak, Clark Ádám tér, hogy most csak kettőt említsek.

Ha leegyszerűsítve a számok szintjén nézzük a ránk váró Duna menti átalakulás mértékét, meglepő értékeket kapunk: Budapest Európa egyik legnagyobb alapterületű városa, területe több mint 52 500 hektár. Az előbb említett, de a budai részekkel is kiegészített történeti Belváros körének területe kb. 2000 hektár; és ha minden Belvároson kívül eső Duna-parti fejlesztési területet figyelembe véve csupán közelítő számítást is végzünk, 1000 hektár összterületet kapunk.

Hihetetlen méretek!

város séma – Budapest – Belváros és a Duna

De nem Budapest fejleszt 1000 hektárt, hanem a kerületek gondozgatják saját „kis” foltjaikat. A számok érzékeltetése végett lássuk néhány európai nagyváros ismert fejlesztési projektjének nagyságát: Párizs: La Défense - 160 ha, Amszterdam: Haveneiland - 150 ha, Párizs: Rive Gauche /Masséna, Tolbiac, Austerlitz/ - 130 ha, Hamburg: Hafen City - 100 ha, Bécs: In der Wiesen - 63 ha, München: Theresienhöhe - 45 ha

Budapest az alulhasznosított és ipari üzemek által elfoglalt, majd a politikai, gazdasági és társadalmi struktúraváltás révén felszabaduló Duna menti területek fejlesztését minden programjában, településrendezési tervében kiemelt figyelemmel kezeli.
Az 1990-es főpolgármesteri program a belső városmag észak-déli irányú széthúzását célozta meg a Duna mentén. Az 1994-es Általános Rendezési Terv Budapestet eltérő karakterű zónákra tagolta, és így a belső, az átmeneti, a külső, a hegyvidéki és a Duna-menti zóna eltérő kezelését tűzte ki céljául. Tehát a városon belüli új egységként beszélt a Duna által összefűzött területsávról. 1997-ben a Keretszabályozás előírásként konkretizált néhány elvet: a Duna-völgy mentén az átláthatóság, a harmonikus látvány megőrzését követelte, és 30 méter széles közterületi sáv biztosítását írta elő a part mentén. Tehát meg akarta akadályozni a fejlesztések rácsúszását a vízre, hogy a vízparton kialakítható folytonos közterület zöldfelületi rendszerként összetarthassa, így mindenki számára nyilvánossá tegye a Duna-partokat.

A 2003-ban elfogadott Városfejlesztési Koncepció projekt-térségeket jelölt ki a városban. A nemzetközi gyakorlatban ezek az úgynevezett fejlesztési akcióterületek, ahol a szellemi és anyagi erők egy helyre koncentrálódnak, és ezáltal tényleges minőségi eredmény érhető el /pl. Paris Rive Gauche/. A Duna mentén két ilyen térséget definiáltak: Észak-Buda területét /Római-part, Gázgyár, Hajógyári-sziget, Mocsáros dűlő/ és Dél-Budapestet /a Petőfi és a Lágymányosi híd közötti szakaszok, Kopaszi-gát, Észak-Csepel/. Természetesen ezek a projekt-térségek a Duna-part Belvároshoz legközelebb eső, hihetetlen gazdasági, városfejlesztési potenciállal rendelkező területei.

A 2005-ös Településszerkezeti Terv feladatából is adódóan véglegesítette a szükséges városi infrastruktúra-fejlesztések helyét, melyek nélkül a világon mindenütt elképzelhetetlen a területek valódi megújulása /vízminőség javítása – az EU által támogatott csepeli szennyvíztisztító, új hidak - Aquincumi, Galvani, Albertfalvai híd - és a hozzájuk kapcsolódó úthálózat-fejlesztés, stb./ A 2006-ban nyilvánosságra hozott Podmaniczky Program pedig egyenesen „Dunaváros”-ról beszélt, ahol a Duna Budapest életének és fejlődésének központja.

Az egész Budapestet érintő hivatalos városfejlesztési koncepciók és rendezési tervek mellett Budapest mindig a Dunát, a Duna által hordozott identitást használva jelenik meg a nagy nemzetközi pályázatokon is: a tervezett 1996-os világkiállítás, a „Budapest Kulturális Főváros 2010”, és a tervezett olimpia területei is a Duna mentén vannak. Régóta készülődik egy nagy Duna-party.

A nagy nemzetközi ingatlanfejlesztő cégek 2000 körül fedezték fel a budapesti, Duna menti területekben rejlő lehetőségeket. Spanyol, izraeli, angol, portugál, holland, német és magyar tulajdonba kerültek a rendszerváltás után privatizált vagy még kerületi önkormányzati tulajdonban lévő területek. Néhány éven belül hatalmas versengés kezdődött a hazai és nemzetközi /elsősorban ír, angol, spanyol, izraeli/ befektetőkért. A Duna menti kerületek közül azok, amelyek jelentős volt iparterületekkel rendelkeztek és közel helyezkednek el a nemzetközileg is nagyon értékesnek tartott Belvároshoz – így elsősorban Óbuda (3), Ferencváros (9), Újbuda (11), Angyalföld (13) és Csepel (21) - igyekeztek a legkedvezőbb ingatlanfejlesztési feltételek/szabályozási mutatók megteremtésére. Gigaprojektek születtek, ahol mindenki kizárólag a saját érdekei mentén gondolta végig a rendelkezésére álló fejlesztési terület jövőjét. Nagy számok, egyre magasabb és sűrűbb beépítések, rengeteg eladható négyzetméter, „város a városban” koncepciók láttak napvilágot. A távolabbi Duna-parti kerületek – Újpest (4), Pesterzsébet (20), Budafok-Nagytétény (22), Soroksár (23) – sem maradtak ki a Duna-partok átértékelődése révén kialakuló új helyzet hozta lehetőségekből, de kicsit visszafogottabb módon, kicsit „provinciálisabban” jelentek meg a piacon.


Buda - 3. kerület
  • Nánási Kert, Római Wellness Otthon /össz. 250 lakás – árvízvédelmi problémák ellenére is véghezvitt magánberuházások
  • Óbudai Gázgyár – egy részét 1996-ban eladták, ezen a területen elkezdődött a Graphisoft-park fejlesztése, jelenleg „csonka” PPP rendszer, mely a terület további részeinek értékesítéseire törekszik – komoly talajszennyezettségi problémák, ill. a városi infrastruktúra-fejlesztések /Aquincumi híd, utak/ elmaradása gátolja a megújulást
  • Buszesz – már eladott terület még jövőkép nélkül
  • Álomsziget – 32 ha – konferencia, szórakoztatás, hotelek a Hajógyári-sziget közel egy harmadán
  • Sun Palace /550 lakás a Nagyszombat utcánál
Buda - 2. kerület
  • nincs jelentős part menti piaci fejlesztési területe - elsősorban épület felújítások zajlanak; a Bem téren jelentős ingatlanfejlesztést terveznek
Buda - 1. kerület
  • nincs jelentős part menti piaci fejlesztési területe; pontszerű beavatkozások, épület és köztér felújítások vannak; a Clark Ádám téri foghíj helyzete több évtizede megoldatlan, a Lánchíd19 Hotel pedig példaértékűnek tekinthető (magánbefektető meghívásos tervpályázattal)
Buda - 11. kerület
  • Lágymányosi Egyetem Város
    Lágymányosi Egyetem Város – Dunától elszakadó terület, lassan 20 éve alakulóban, jelenleg PPP fejlesztések vannak /pl. Q épület
  • Infopark – irodapark a Lágymányosi híd budai hídfőjénél
  • Öböl XI avagy a Kopaszi gát – 45 ha /önkörmányzati, magyar, spanyol, ill. 2008 óta többségében portugál tulajdon/ - a Duna-partot, a Kopaszi-gát területét is értékesítették, ahol közterület rehabilitációt, zöldterületi „épületfelújításokat” végeztek, majd a magánterületet az építészetileg értékes, de funkció nélküli fantomházakkal közcélú használatra megnyitották – a nagyméretű építkezések még nem indultak el
Buda – 22. kerület
  • a 6-os út és a Duna között hatalmas alulhasznosított, ill. volt ipari területek vannak
  • Furnér Művek, laktanya - értékesített, ill. még értékesítésre váró hatalmas fejlesztési területek a természetvédelem alatt álló Háros-szigetnél
  • Duna Spirit – lakóterület terve Nagytétény eddig beépítetlen Duna-partján
Pest – 4. kerület
  • a Váci út és a Duna között hatalmas alulhasznosított, ill. volt ipari területek vannak
  • a bőrgyári terület átalakulása megindult, Újpest ezen a helyen keresi a kapcsolatot a Dunával
Pest – 13. kerület
  • 360º Budapest – 13 ha /2000 lakás – a jelentős marketing tevékenység ellenére már kétszer is leállt nagyberuházás
  • Prestige City /126 lakás – lakótornyok és yachtkikötő
  • Marina Part /1500 lakás – nagy része már átadva, de alapfokú ellátási intézmények /pl. iskola/ nem készültek hozzá
  • volt Danubio – 11 ha /2000 lakás - jelenleg a tulajdonosváltás miatt Duna Terasz néven futó lakópark-fejlesztés a Foka öbölnél
  • RiverloftRiverside /175 lakás – ipari épület átalakítása és új építésű 10 szintes lakóházak
Pest – 5. kerület
  • nincs jelentős part menti piaci fejlesztési területe
Pest – 9. kerület
  • Castrum-ház fotó: vm
    Millenium Városközpont – Duna-Pest Rezidencia, Castrum-ház, Nemzeti Színház, Müpa /PPP, Kongresszusi Központ, irodaházak - a pesti Belváros dél felé húzása itt kezdődött
  • Duna City – 33 ha /2300 lakás + irodák, a MIPIM-en, a cannes-i ingatlanpiaci szakkiállításon Európa 10 legígéretesebb projektje között díjazták – még nem épült semmi
  • Közraktárak - a bontás és az építkezés idén megkezdődött
Pest – 20. kerület
  • Mediterrán lakópark /650 lakás
  • Dunagyöngye lakópark /132 lakás
Pest – 23. kerület
  • a Soroksári út és a Duna között hatalmas vízparti, alulhasznosított területek vannak
  • a Molnár-sziget beépítését is tervezik
Csepel – 21. kerület
  • a terület régóta mint Budapest lehetséges „Défense” negyede szerepel a szakmában – tervpályázatok voltak a beépítési koncepciók kidolgozására, de minden változatlan, így továbbra is fizikailag érintetlen a hatalmas tartalékterület a Dunánál a belváros közelében

Ez a rövid áttekintés érzékelteti, hogy a budapesti Duna-part szinte minden belvároson kívül eső szakasza a mozgásban van. Több 10 000 luxus kategóriájú lakás és értékesíthető irodaterület fejlesztését tervezik. Néhány projekt még a gazdasági válságtól független megtorpanása /pl. 360º Budapest, Csepel-Észak, stb./ mutatja, hogy valami itt nem stimmel. Utópisztikusnak tekinthető a 21. század elejének városfejlesztő, ill. inkább kerületfejlesztő víziója. Nem voltak koordinálva az építési lehetőségek és szándékok, és elfelejtették koncentrálni az erőket. Az önkormányzati rendszernek köszönhetően önálló városként működő kerületek a telhetetlenség csapdájába estek. Tervek szintjén úgy tettünk, mintha a 29 km hosszan – a Belvároson kívül 10 km északra, 10 km délre és 9 km a Soroksári Duna-ág mentén – még fejleszthető Duna-partok mögött egy életerős, kb. 10 milliós metropolisz lüktetne…

De már tudjuk, hogy nem ez a valóság. Ezért gondolatban játszunk el azzal, hogy milyen irányban léphet tovább Budapest ebből a jelenlegi, a Duna mentére álmodott helyzetből.

1. vízió
1. vízió
Minden eddig tervezett és még további Duna-parti területek is beépülnek, és létrejön egy több mint 25 km hosszú vízparti lineáris város. Budapest Európa egyik legfontosabb geopolitikai központjává válik, melyben együtt él az eklektikus belváros és a kortárs láncváros /nem mint Zalotay Elemér csak 3 km hosszú 1965-ben elképzelt szalagvárosa az Óbudai Duna-part mentén és nem is a klasszikus lineáris város koncepció, hanem egy szakaszokból összeépülő heterogén láncolat/. Nyüzsgő, kozmopolita városi élet van a Duna-partján, sűrűn épített magas- és sávházakkal, rendezett közterületekkel, panoráma-villamosokkal. Ez egy ellenőrzött és szegregált új világ a körülötte egyre jobban burjánzó végtelen urbanizált falusias tájjal…

2. vízió
2. vízió
Minden befektető néhány torzót hagy maga után. Amilyen magasat csak lehet, mert az összes tervezett épület közül azok érik meg a legjobban. Aztán a fejlesztő továbbmegy Keletnek, ahol még több hely és ember várja az új jövőt. A város megszokja ezeket az új magányos tornyokat és foltozgatja a köztük lévő tájsebeket. Az ott élők furcsálják, hogy ennyire más lett az élet, mint ahogy a látványtervek, makettek alapján képzelték. Messze a bolt, az iskola és nincs megfelelő közösségi közlekedés… de legalább közel a Duna.

3. vízió
3. vízió
A beruházások többsége megáll. A Duna-partján ott történnek csak változások, ahol igazán szükség van rájuk. Megújulnak és bővülnek egy kicsit a régi ipari és egyéb part menti épületek /Gázgyár, Buszesz, Furnér, stb/. És nemcsak a Dunánál, hanem egyenletesen a város más részein is hasonló változások tapasztalhatók. Nem töröljük el mindenáron a régit, és helyettesítjük valami néhány évig újnak tűnővel, hanem beillesztjük a meglévő térbe és tájba, ill. az idő folyamába. A Duna mentén hatalmas zöldterületek jönnek létre, kiépül Pesten a zöldgyűrű az eklektikus Belváros határán, Csepel-Észak parkká válik, és mindenki egy csendes, kiegyensúlyozott, a Dunával együtt hömpölygő nagyváros lakójának érzi magát. A rakpartok megtelnek élettel, a vízben fürdeni, evezni lehet és az autók helyett kerékpárosok lepik el a várost.

 

Csepel-Észak fotó: Benkő Melinda

 

A város élete más léptékű, mint a városlakó emberé. Változásai szemünk előtt zajlanak, de valós átformálódása csak megfelelő időtávlatból szemlélhető. Ahogy a budapesti táj lenyűgöző látványához mindenképp hozzájárul az építészeti részleteinek szépsége is, úgy a városfejlődés minőségét is meghatározzák a pillanatnyi döntések és beavatkozások.

A görögök a delphoi templom falára néhány figyelmeztető mondatot véstek: A legderekabb a legszebb. Tiszteld a határt! Gyűlöld a fennhéjázást! Semmit ne vigyél túlzásba!
Talán mégiscsak vigyáznunk kellene ezzel a kamaszos Duna-party-val.

A cikk rövidebb változata megjelent a Magyar Építőművészet 2009/2. számának Utóirat/Post Scriptum mellékletében.

7 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »