Egy jubileum margójára. 15/20 A Pécsi Építész Iskola jubileumi programsorozata

A pécsi építészképzés múltját, illetve a közelmúlt jubileumi ünnepségeit dr. Rétfalvi Donát, az Építész Szakmai Intézet igazgatója foglalta össze az Építészfórumnak, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola alapításának ötvenedik évfordulóján.

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Műszaki és Informatikai Karának (MIK) Építész Szakmai Intézete a 2018-2019-es akadémiai évben több fontos mérföldkőhöz érkezett. Az Intézet 2019. május 9-10. között, kétnapos szakmai rendezvénysorozattal tisztelgett iskolaalapító elődei munkássága előtt, hallgatóikkal, oktatóikkal, szakmabeli barátaikkal pedig közösen ünnepelték a pécsi építész iskola múltját, jelenét és jövőjét, az építész egyetemi szintű képzés indításának 20., a Breuer Marcell nevével fémjelzett Doktori Iskola alapításának 15. évfordulóját. 

E két képzési szint megjelenése tette lehetővé a Pécsi Tudományegyetemen a Műszaki Kar számára az egyetemi karrá válást, és biztosította az érintett tudományterületek, szakmacsoportok számára az oktatói utánpótlást. A Kar jelenlegi státuszának, jövőjének szempontjából felbecsülhetetlen e korszak értéke, mely a hazai építész közösség számára is mára jól ismert karaktereket adott – mind az építésben, tervezésben, beruházásban, mind az oktatásban. 

Habár az említett évfordulók óta még ötven év nem telt el, ünneplésre további okok is adódnak. 2020-ban fél évszázada, hogy a MIK jogelőd intézménye, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola megkezdte működését, és 10 év telt el azóta, hogy a Bolognai rendszer nyomán az építészmérnök és építőművész osztott képzések (Ba/Bsc/Ma/Msc) bevezetésre kerültek.

Ma a pécsi Műszaki és Informatikai Kar 3000 magyar és külföldi hallgatójával, több évtizedes tapasztalatával, megújított, kibővített egyetemi campusával hazánk műszaki felsőoktatásának egyik legszínesebb intézménye, a magyar műszaki élet egyik fontos központja. Ebben a folyamatban az immár felnőtt korba lépett építészképzés hosszú, rögökkel kivert útja kezdetektől fogva meghatározó volt, sikerei és mérföldkövei pedig minden alkalommal predesztinálták a Műszaki Kar jövőjét. 

A margó

1965-ben az Építésügyi- és Városfejlesztési Minisztérium felhatalmazta Juhász Jenőt,¹ a budapesti Felsőfokú Építő- és Építőanyagipari Gépészeti Technikum igazgatóját, hogy keressen az állandó helyhiánnyal és a korszerűtlenségi problémájával küzdő iskola számára megfelelő helyet, ahol további szakok nyitására is lehetőség nyílhat. A szóba jött vidéki városok közül végül adottságai okán Pécsre esett a választás, ahol továbbfejlesztve és egyesülve a pécsi Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikummal hoztak létre egy új felsőoktatási intézményt, a Pécsi Felsőfokú Épületgépészeti és Szilikátipari Technikumot, amely a 1970. évi 25. törvényerejű rendelettel főiskolai rangra emelkedett és ekkor vette fel a Pollack Mihály Műszaki Főiskola nevet is.²

Vitathatatlanul Juhász Jenő szakértelme, kiváló szervező képessége, lehetetlent nem ismerő tenni akarása tette le a szellemi kisugárzást adó és vonzerőt jelentő oktató nevelő alkotóműhely alapkövét. A campus modellen alapuló víziója ifj. Módos Ferenc³ terveiben (1967) manifesztálódott a Mecsek oldalában kollégiummal, sportpályákkal, uszodával rendelkező, oktatási és gyakorlati műhelyeket magában foglaló főiskola épületegyüttese. Az építési munkálatok 1968 és 1970 között zajlottak, és 1970 őszén Juhász Jenő igazgatása mellett (1970-1979) megindult az oktatás. Ugyanebben az évben kezdte meg oktatói pályáját Bachman Zoltán.

A hetvenes évek végéig az üzemmérnök képzésben újabb elvek és szervezeti formák jelentek meg, egyes tárgyak elkülönítése, komplexebb, gyakorlatiasabb szemlélet jellemezte, az oktatók saját önálló szakmai tevékenységét intenzívebb, az alkotómunka és az eredményes oktatás közötti szoros kapcsolat jellemezte. Növekedett a tanszékeken a tudományos kutató- illetve ipari megbízásokon alapuló tervező-kivitelező munka. 

1972-ben Bálint János vezetésével jött létre az Épületszerkezettan tanszék, melynek Bachman Zoltán aktív szervezője volt, tevékenysége nyomán került megalapításra később a Tervezési és Építészeti Ismeretek tanszék is. Oktatásszervező munkájában társakra is lelt Kistelegdi István, Hübner Mátyás és Kukai Tibor személyében. A nyolcvanas években a tanszékek helyét a szakmai intézetek vették át, a tantervi változások eredményeképpen növekedett az oktatás színvonala, a gyakorlat-központúság, az oktatás mellett jelentősen fejlődött a tudományos munka, egyre több oktató szerzett egyetemi doktori vagy kandidátusi fokozatot. 

A rendszerváltás első éveiben megszűnt az üzemmérnöki megnevezés, a felsőoktatásban az egyetemi végzettséget okl. mérnök, a főiskolai végzettséget mérnöki cím váltotta megjelölve a fő szakterületet. Erre az időszakra datálódik az újabb szervezeti átalakulás, a szakmai intézetek a képzésben meghatározó tanszékekkel alkottak egy közösséget. 1995. július 1-én létrejött az integráció a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Karaként, majd 2000. január 1-től a Pécsi Tudományegyetem karaként. 

Az intézmény már a kezdeti évektől komoly nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezett Európa-szerte (tapasztalatcserék, közös publikációk, közös kutatási témák, oktatói és hallgatói cserelátogatások). Bachman Zoltánék vendégoktatóként tett külföldi látogatásaik alkalmával betekintést nyerhettek a kortárs építészet és oktatás kérdéseibe, problémáiba. A kilencvenes években tett látogatásaik nyomán fogalmazódott meg bennük először az egyetemi szintű képzés létrehozásának igénye. 

Bachman és Kistelegdi meghívására 1996 márciusában, majd 1997 novemberében a hazai szakma és oktatás elismert építészei látogattak el a lajosmizsei Geréby-kúriába, ahol baráti beszélgetés keretében vitatták meg a magyar építészképzés helyzetét és jövőjét.

A találkozók alkalmával közel 25 Kossuth- és Ybl-díjas Mester állt az induló képzés mellé és foglalták 796 oldalas könyvbe⁴ útmutatásaikat a jövő építész generációja számára: Finta József, Vadász György, Tóth Zoltán, Lenkei Péter, Bán Ferenc, Jankovics Tibor, Kampis Miklós, Farkas Gábor, Erdélyi Zoltán, Makovecz Imre, Csete György, L. Szabó Tünde, Lőrincz Ferenc, Dévényi Sándor, Szigetvári János, Jurcsik Károly, Virág Csaba, Borostyánkői Mátyás, Lázár Antal, Patonai Dénes, Petró Bálint, Reischl Gábor, Török Ferenc, Bachman Zoltán, Kistelegdi István.

Támogatásuk eredményeként az 1998/1999-es tanévben útjára indult a pécsi egyetemi szintű építészképzés, ahol a kezdetektől műhely-alapon folyt az oktatás. A tanterv struktúrájának alapját erős művészeti oktatás adta, hangsúlyozva az építészeti vonatkozásokon túli interdiszciplinaritás fontosságát, feloldva a mérnök-művész, művész-mérnök paradigmát. 

Az alapító professzorok, Bachman Zoltán és Kistelegdi István víziója szerint ez egy olyan képzés, amely feleleveníti és újrafogalmazza az építészet és társművészetei közötti kapcsolatot. A mérnöki diszciplínák mellett komoly hangsúly került a művészeti területekre, beleértve a klasszikus szépművészeti ágakat és az alkalmazott művészetet is. Az erőteljes művészeti szemlélet, a hallgatókkal való kiscsoportos foglalkozások egy olyan építészeti irányt fogalmaztak meg, amely számol az emberi természet igényeivel és igyekszik élhető, emberközeli építészetet létrehozni. Ennek elengedhetetlen eszköze a társművészetek jelenléte. 

A pécsi építészképzésnek szemlélete az emberközeliség ideájával részint visszautal az ókori építész, Vitruvius⁵ elveire, aki az építészetről írt harmadik könyvét az emberi alak arányairól szóló híres megjegyzésével vezette be, és az építészeti arányrendet az emberi test arányaihoz igazítja. Ahogy Luca Pacioli Az Isteni arány⁶ című művében fogalmazza: „mert az emberi testből származik minden mérték…arány és összhang, amely által Isten kinyilatkoztatja a természet legbelső titkait." Másrészt pedig komoly figyelmet fordít a modern építészet elveire, Le Corbusier, Mies van der Rohe, a Bauhaus és számos modern és kortárs építész hitvallására. Ez a képzés, ez a szemlélet ily módon a klasszikus értékek és a modern vívmányok szintézise.

Bachman Zoltán a 2000-es évek elején előre látta, milyen fontos az építész képzés megújítása, átalakítása és felkészítése a következő évtizedekre, mely kizárólag az oktató-utánpótlás nevelés révén valósulhat meg. Az első években a képzésbe bekerült hallgatók a támogató Mesterek műtermeiben szereztek gyakorlati tapasztalatot, közülük többen visszatérve az Alma Materbe elkötelezett oktatóvá cseperedtek: Bachmann Bálint, Hutter Ákos, Rohoska Csaba, Rétfalvi Donát, Veres Gábor, Medvegy Gabriella, Kovács-Andor Krisztián, Füredi Balázs, Heidecker Adél, Borsos Ágnes, Gyergyák János, Kondor Tamás, Horváth Magdolna, Széll Attila Béla, Perényi László, Tamás Anna Mária, Zoltán Erzsébet Szeréna, Molnár Tamás, ifj. Kistelegdi István, Halada Miklós.

A fiatal oktatógárda keze alól kikerült legjobb tehetségek később ugyancsak csatlakoztak Bachman iskolaépítő munkájához. Az egyetemi karrá válás alapfeltétele volt a Doktori Iskola megalapítása (2003), mely egyúttal keretet is adott a fiatal, ugyanakkor kimagasló szakmai teljesítményű oktatók továbbképzésének. Oktató tevékenységükkel párhuzamosan számos nagy volumenű szakmai munkákban vettek részt: pl.: a pécsi ókeresztény temetőegyüttes világörökségi cím megszerzésének komplex alkotó folyamata, a pécsi Expo Center, vagy éppen az egyetemi épületegyüttesek rehabilitációs munkája bizonyította szakmai felkészültségüket. Az ő kezük alatt formálódott a bolognai rendszer⁷ bevezetésekor  az új, osztott építészmérnök és építőművész szakok akkreditációja, melyek a 2007/2008-as tanévben indításra kerültek. 

Az utánpótlás-nevelés infrastrukturális hátterét is fejleszteni kellett, így 2006-2008 között a campus épületegyüttese nagyobb ráncfelvarráson esett át. A kollégium, valamint az A-B-C épületek felújításra, átalakításra kerültek, a főépület új épületrészekkel bővült, a kor elvárásainak megfelelő felszereltséggel. Az Építőipari Mesterdíj Alapítvány 2009-ben rangos elismerésben, Építőipari Nívódíjban részesítette a Pollack Mihály Műszaki Kar felújított épülettömbjét, Bachman Zoltán, Bachmann Bálint, Hutter Ákos, Rétfalvi Donát, Rohoska Csaba munkáját.

A képzőhely 2009-ben a berlini Collegium Hungaricumban grandiózus kiállítás keretében foglalta össze az elmúlt 10 év munkásságát és eredményeit. A pécsi építészképzés ekkor lépett először nemzetközi színtérre. Ezzel egy időben vette fel a Doktori Iskola Breuer Marcell nevét, mely azóta is hirdeti az iskola céljául kitűzött szellemiséget és magatartást, kifejezi hitünket a regionalitásban, a pécsi épített örökség védelme mellett is. 

A Doktori Iskola létrejöttének egyenes következménye, hogy 2004-től egyetemi karként működik az intézmény, neve 2006-tól Pollack Mihály Műszaki (PMMK), 2011-től Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar (PMMIK), így elnevezésében is mutatja a mérnökinformatika térnyerését, úgy az oktatásban, mint a kutatásban. 2015 márciusától intézményünk neve PTE Műszaki és Informatikai Kar (MIK), a Pollackos identitás pedig a „Pollack campus" elnevezésben él tovább.

A közel 40 évnyi építő munka gyümölcse beérett, a fiatal pályakezdők érett szakemberekké, tudományos kutatómunkát folytató oktatókká váltak. A generációváltás a Kar vezetésében és oktatói állományában új lendületet hozott és új utakat, lehetőségeket vetített előre. 2009-től Bachmann Bálint két cikluson keresztül a kar dékánjaként folytatott munkájának eredménye a tudományos munka, a kutatás-fejlesztés új szintre emelése, mely az egyetemi integrációt is tovább erősítette. 2012-ben Markó Balázzsal közösen beadott pályázatukkal a 13. Velencei Építészeti Biennálé Magyar pavilonjának kurátori megbízását elnyerve került a képzőhely ismét nemzetközi szerepbe. Ekkor már egyértelmű volt, hogy a pécsi építészképzés fejlődésének következő lépcsője a nemzetköziesítés kell legyen, ennek alapjait tette le Bachmann Bálint, majd ezt a munkát folytatta 2018-tól a dékáni pozícióban őt váltó, a nemzetközi kapcsolatépítésben nagy szerepet vállaló Medvegy Gabriella. 

Az Építész Szakmai Intézet 2013 óta tart minor képzést az USA-ban a Metropolitan State University-n Denverben, ahol az összes kurzust a MIK oktatói tartják, a képzések tantervei pedig a pécsi magyar professzorokkal együttműködve kerültek kifejlesztésre, majd akkreditálásra az amerikai felsőoktatási rendszerben. Az USA mellett másik két jelentős partnerség jött létre, a pekingi Művészeti Akadémiával és a sanghaji Műszaki Egyetemmel. Többek között ezek az eredői, hogy 2014 szeptemberében elindulhatott hazai viszonylatban úttörőként az angol nyelvű oktatás osztatlan építészmérnök, valamint a doktori iskola PhD és DLA képzéseiben. A vuhani Hubei University of Technology 2017-ben kezdődő együttműködéséből született meg az „Architecture Innovation Class" nemzetközi szakmai program Hutter Ákos vezetésével, mely fő célja, hogy Vuhanban felkészítse a résztvevő hallgatókat a PTE MIK angol nyelvű Építészmérnöki MSc, valamint az angol nyelvű Belsőépítész képzésében való részvételre. 

Az egyetemi fejlesztéseknek köszönhetően 2017-től a Kar épülete ad otthont a PTE 3D nyomtatási és vizualizációs technológiákat alkalmazó interdiszciplináris kutatási, oktatási és fejlesztési központjának. A Modern Városok Program keretében folyó „Pécs a jövőd kapuja!" egyetemfejlesztési program az egyetem versenyképességének erősítését, az oktatási és szolgáltatási portfolió fejlesztését, a külföldi hallgatói létszám növelését és az ehhez szükséges infrastrukturális feltételek biztosítását tűzte ki célul. 

2017-2019 között ebből a munkából is kivette részét az Intézet oktatói gárdája a Doktori Iskolával közösen, és ez a program tette lehetővé, hogy 10 évvel a Kar épületegyüttesének rekonstrukciója után a campus tovább fejlődjön, új épületekkel bővüljön. A nemzetközi hallgatói létszám ugrásszerű növekedése, a műszaki tudományokkal szembeni elvárások és a nemzetközi trendek inspirálták az Építész (É81) és Gépész (G56) műhelyek terveit (Medvegy Gabriella, Veres Gábor, Bachmann Bálint, Greg András, Kokas Balázs, Paári Péter, Tárnoki István). A megvalósult csarnokok kifejezetten a kísérletező, nagy fesztávú tereket igénylő közösségi oktatást kívánó szakokat, szakcsoportokat szolgálja ki, mely objektumorientált, ipari gyártást is modellező mérnök microcampus, a 3D Központtal kiegészülve igazi 21. századi campus.

A jubileum 

Így érkezünk 2019. május 9-10-éhez, amikor is a Pécsi Építész Iskola húzott egy vonalat, ünnepélyes keretek között megállt egy pillanatra megpihenni és emlékezni az alapító Mesterekre, visszatekintve kiértékelni az elmúlt évek munkáját, hogy egy nagy levegőt véve elindulhasson további, új kihívások felé. A kétnapos programsorozatra – melyben konferencia, szimpózium, kiállítások és szoboravatás is szerepet kapott – számos külföldi és hazai szakember, egyetemi és városi főméltóság, diákok és öregdiákok, barátok és „harcostársak" látogattak el, hogy együtt ünnepeljék az építészetet, a művészetet, a Pécsi Építész Iskola múltját, jelenét és jövőjét. 

Az ünnepélyes megnyitón köszöntőt mondott prof. dr. Medvegy Gabriella dékán asszony, Füleky Zsolt Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkár, dr. Páva Zsolt, Pécs Megyei Jogú Város polgármestere, dr. Rétfalvi Donát, az Építész Szakmai Intézet vezetője, dr. Németh Pál, a Vizuális Ismeretek tanszékvezetője, P. Szűcs Julianna Professzor Emerita, a Pécs építészete tegnapelőtt, tegnap, ma és holnap szimpózium megalkotója, dr. Molnár Tamás, a Places and Technologies 2019 Nemzetközi Konferencia regionális igazgatója, Charlotte Leray, a BALSAN - Dare your dreams kiállítás nemzetközi marketingvezetője, valamint Rong Haolei és Li Li, a Pekingi Tsinghua Holdings Habitat Development Lighting Institute Corp. Ltd. elnöke és elnökhelyettese, a Lighting Talk – Shadow Show kiállítás szervezői.

Ezt követően az ünnepség a Kar újonnan elkészült É81 épületében folytatódott. Az itt nyíló tárlat a Pécsi Építész Képzés által „kitermelt" tehetségek legjobbjait vonultatta fel, számos Pro Architectura, Junior Príma, és további díjakkal elismert alumni egyetemi polgár munkáját, akikre joggal lehet büszke az iskola. Az életpályasikereket, elkészült mérnöki, művészi alkotásokat, elért eredményeket felsorakoztató kiállítási anyag mellett a nagyközönség betekintést nyerhetett az Építész Intézet jelenlegi profiljába is a Pécsi Iskola fiatal, szakmagyakorló oktatóinak munkásságát bemutató anyagokon keresztül. 

A tárlat megnyitása a 2015-ben elhunyt Bachman Zoltán szobrának⁹ avatásával kezdődött, ahol köszöntőjükben többen méltatták az iskolaalapítót: Medvegy Gabriella mellett Kukai Tibor főiskolai docens, Hübner Mátyás professor emeritus, valamit a család részéről prof. dr. Bachmann Bálint, a MIK volt dékánja és Bachman Zoltán özvegye. A „régi harcostársak": Hübner Mátyás, és Kukai Tibor a Bachman Zoltánnal töltött több évtizedet átívelő közös munka és barátság néhány emlékezetes pillanatát osztotta meg a hallgatósággal, megemlékezve az iskolaalapítás másik fontos személyéről, prof. Kistelegdi Istvánról is. 

Az építészeti tárlattal egy időben és helyen a látogatók a Kar hallgatói munkáiból összeállított BALSAN – Dare your dreams kiállítás anyagát is megtekinthették. A BALSAN Európa egyik vezető szőnyeggyára. Stratégiájuk részét képezi a környezettudatosság már a tervezés első fázisaitól kezdve és a tehetséggondozás. Négy egyetem, a National School Fine Arts De Lyon, a párizsi ENSAAMA, a stockholmi Beckmans College of Design és a madridi Iade School of Design hallgatóival dolgoztak már együtt, 2019-ben pedig egy lengyel, egy japán és egy szingapúri egyetemmel bővült az együttműködés. A PTE MIK építőművész és ipari termék-formatervező hallgatói 2018 októberében ismerték meg a programot, a terveket pedig a 2019. február 19-22-ig zajló workshop keretében véglegesítették. A közös munkát Charlotte Leray, Stephanie Bourgeois és Joëlle Mayer segítette a Balsan részéről, a konzulensek Bachmann Erzsébet, Krámli Márta és Németh Pál voltak. 19 hallgató terve készült el, amit a cég legyártott és a szőnyegek a 15/20 programsorozat keretén belül kiállításra kerültek. A workshop és a kiállítás anyaga a BALSAN katalógus sorozatában kerül kiadásra, a tervek pedig bekerülnek a termékkatalógusba.

A P. Szűcs Julianna által szervezett „Pécs építészete tegnapelőtt, tegnap, ma és holnap" - Pécs építészetének 100 éve című tematikus előadássorozat speciális fókusszal nyújtott betekintést a pécsi mozgalmak főbb állomásaiba. A tematika a korai korszakoktól a modernizmuson, avantgárdon keresztül jutott el napjainkig, mutatott rá következtetésekre, összefüggésekre, és próbált az iskolalapító professzorok szemüvegén keresztül egy 20 évvel későbbi jelenig eljutni. A tíz angol nyelven szinkrontolmácsolt előadás a visszanézés mellett az előretekintésről is szólt.¹⁰ A Műszaki Karnak és a Breuer Marcell Doktori Iskolának köszönhetően, Pécs elmúlt száz évének kiragadott építészete és művészete mellett felvillantak a város innovatív, a jövőt vázoló víziói is. A szimpóziumról és annak előadásairól magyar és angol nyelven önálló kiadvány készült. 

A 6. „Places and Technologies 2019" Nemzetközi Tudományos Konferenciának¹¹ 2019-ben szintén a PTE MIK Építész Szakmai Intézete adott otthont a 15/20 Jubileumi rendezvénysorozat keretében. A konferenciasorozatot a Belgrádi Egyetemen alapították, és először lépett ki a korábbi Jugoszlávia területéről. A 6. nemzetközi tudományos konferenciára összesen közel 140-en regisztráltak, több mint száz absztraktot küldtek be és 75 cikket írtak a világ több mint 20 országából érkező résztvevők. A konferencia sokszínűségét a két nap alatt, 15 szekcióban bemutatott számos szekcióelőadás mellett a plenáris előadók is tükrözték: prof. Dr.-Ing. Helmut Hachul építész, a dortmundi University of Applied Sciences and Arts oktatási rektorhelyettese, prof. dr. Antonello Stella a ferrarai egyetemről, dr. Orbán Zoltán építőmérnök, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának intézetigazgatója, Demeter Nóra DLA építész. A konferencia záróünnepségén a szervezésben résztvevő magyar és szerb kollégák, doktoranduszok elismerő oklevelet vettek át prof. dr. Aleksandra Krstić-Furundžić-tól, a konferencia igazgatójától és dr. Molnár Tamástól, az idei konferencia regionális igazgatójától. A kétnapos építészeti, városépítészeti konferencia eredményesen zárult, a résztvevők számos új szakmai kapcsolatra tettek szert, a tudományos eszmecsere pedig jövőre ismét Belgrádban folytatódik.¹² A konferenciáról angol nyelven önálló kiadvány készült. 

A Pécsi Építész Iskola, azaz a pécsi építész képzés előtt az évek során lassan kitárult a világ, eredményei és sikerei bizonyítják, hogy van helye a nemzetközi építészképzések színes palettáján. Feladatunk továbbra is, hogy minőségi építészképzés keretében neveljük az újabb építész generációkat, koncentrálva a naponta változó, fejlődő szakmai ismeretanyag átadására. Célunk, hogy felelősségteljes, környezetével harmóniában élő és dolgozó, a múlt és a jelen értékeit védő fiatalokat indítsunk útjukra pályájukon, kezükbe adva a kulcsot, hogy a jövő lehetőségeit kutatva ajtót nyissanak egy élhetőbb világnak.

Rétfalvi Donát DLA

A szerző egyetemi docens, az Építész Szakmai Intézet igazgatója, építész, belsőépítész vezető tervező. 

Fotók

Csortos Szabolcs – UnivPécs
Szentendrei Antal – Szentendreifoto
Paári Péter
PTE-MIK

Jegyzetek

(1) Juhász Jenő: ÁÉTV székháza, 1951. Budapest
(2) Sipos Balázs: A pécsi műszaki felsőoktatás megteremtődésének folyamata a Pollack Mihály Műszaki Főiskola létrejöttéig,  XVI. Országos Grastyán konferencia előadásai 154-162, PTE Grastyán Endre Szakkollégiuma Pécs, 2016, ISBN 978-963-429-149-7
(3) Ifj. Módos Ferenc (ÁÉTV): Keszthelyi Mezőgazdasági Egyetem, 1962.; Olympia étterem, Gádoros Lajossal, 1960. Pécs, Nyíregyházi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum, 1963.; Szarvasi Mezőgazdasági Főiskola, 1969. Szarvas; Fővárosi Művelődési Ház (FMH) Dávid Károllyal 1951.; 1974-1978 PMMF Építőipari Kar igazgatója
(4) Könyv az építészetről - A tervezés gyakorlata I., JPTE University Press, 1998, Pécs ISBN:0619001251245
(5) Vitruvius - Tíz könyv az építészetről, Quintus Kiadó, 2009, ISBN: 9789638849427
(6) Luca, Pacioli; da Vinci, Leonardo - De Divina Proportione (On the Divine Proportion): facsimile in full color of the original version of 1509, Leopold Publishing, 2014, ISBN-13: 978-1500830649
(7) "A Bologna-rendszerű magyar felsőoktatási rendszer leírása az ...." http://www.nefmi.gov.hu/letolt/ds/bologna_yes_hun_080311.pdf.
(8) Ferencz Marcell - "Breuer Marcell Doktori Iskola ´06-´11 – Magyar Építőművészet." http://meonline.hu/hu/archivum/breuer-marcell-doktori-iskola-%E2%80%9906-%E2%80%9911/. 
(9) Bachman Zoltán szobra prof. Rétfalvi Sándor Munkácsy díjas, Érdemes Művész alkotása, aki Bachman jó barátja és iskolateremtő kortársa volt. 1967-68-ban a pécsi Művészeti Szakközépiskola művészeti igazgatójaként reformált, és ezzel párhuzamosan burgenlandi példa nyomán a szobrászati szimpózium szervezője (a nagyharsányi szoborpark méltatlanul elfeledett és gyakorta meg nem nevezett alapítója.) Nevéhez fűződik a PTE Művészeti Kar létrehozása és a Doktori Iskolájának alapítása. 
(10) A Pécs 100 szimpózium előadói: Sisa József: A pécsi székesegyház - restaurálás, rekonstrukció, Pilkhoffer Mónika: Lakóházépítészet a dualizmus kori Pécsett, Várkonyi György: A Bauhaus “hosszú árnyéka" Pécsen, P. Szűcs Julianna: Egy kultikus épület, mint Pécs szimbóluma, Vadas József: A Pécs Csoport - a paksi “tulipánok" és mai utódaik, Pincehelyi Sándor: Pécsi Műhely 1970-72, Borsos Ágnes: Építészet és a változó igények, Szintén Bianka: Pécsi közösség vizuális kommunikációja művészeti eszközökkel, Getto Tamás: “Pécs víz-iók", Medvegy Gabriella: Új feladathoz - új épület
(11) http://www.placesandtechnologies.eu/
(12)  dr. Molnár Tamás beszámolója a Places and Technologies 2019 konferenciáról, Pécs, 2019. május 23.
 

Szerk.: Kovács Dániel