építészet : környezet : innováció

Egy LAKás evolúciója Pécsen

65 négyzetméter, két fő, és számos igény. Mit lehet kezdeni egy, a 20. század közepe táján épült házban található lakással, hogy 2014-ben is otthon lehessen? Erre próbált választ találni Medvegy Gabriella és Veres Gábor.

Pécs, '40-50-es évek és MÁV Bérház. A valaha szebb napokat látott épülettömbben összesen 92 lakás van, 5 lépcsőházra fűzve. Az épület lakásainak ritmusa nagyon szép; a kétkarú lépcső pihenőinek mindkét szintjéről nyílik egy-egy. A szerencsések lakásainak ablakai a 60 éves gesztenyefákkal beültetett közös udvarra néznek, ahol a ház gyerekei játszanak, és a madarai laknak. Más, még szerencsésebbeké az utcára, Pécs lüktető ütőerére, a 6-os főútra – illetve természetesen a Mecsekoldalra, a Tubessel, a Misinával.

Pécsi látkép, fotó: Medvegy Gabriella

Némi iróniával értendő ez a felmagasztalt közterületi kapcsolat – jelentős zaj-, és rezgésterhet vonz maga után, nem beszélve a légszennyezettségről. A ház első lakóit aligha érintette ilyen érzékenyen a helyzet – talán nem is volt helyzet. Új lakások, félkomfort, tárolók és óvóhely. A házon hosszanti irányban végigfutó főfal és az abban felkúszó kürtők önálló fűtési rendszerről árulkodnak. Sokak szerint a kisebb szoba még cselédszobaként működött. Másik korszakról árulkodik az évek alatt funkcióját vesztett közös szellőzőkürtő, illetve a felmenő ágakra fűzött radiátortestek - még mindig közös mérőrendszerről működnek, az északi oldal lakói azt mondják, nem is baj…

Meglévő állapot

A legfelső lakás, mely a felújítás tárgya, 65 m2. A vásárlási kedvet ez esetben fokozta az északi fekvés, mert rendkívül érdekes fények verődnek vissza a Mecsekre felkúszó városról, illetve a teljes értékű panoráma szintén megfogó. Abszolút döntő érv, hogy a lakásban nincs főfal – a ház szerkezeti szervezése hosszanti, a födém külső és a lakások közötti főfalra támaszt. Alaprajza gyakorlatilag szabadon alakítható.

Az alakíthatóság nem meglepő módon mégis kötöttségekbe ütközik. A felszálló gépészeti rendszer még a teljes padlócsere és új aljzat készítése ellenére is behatárolja a lehetőségeket. Ennek feloldására némely alaprajzi koncepció padkákat, vagy eldobozolt gépészetet, előtétfalakat feltételezett.
Az alaprajzi rendszer alakulásáról érdemes több szót ejteni. A 65 m2 pont akkora, hogy jó volna, ha beleférne három szoba, és ezt társasházak tervezésekor a beruházó nyomására gyakran meg is próbáljuk– de igazából nem fér bele. Az egyik szobából nappalit kellene kialakítani, és ennek is ismerjük a minimumát, de igazából ki ne szeretne inkább 35-40 m2-es nappalit? Aki szereti a tágasságot, a légies tereket, annak ez a 65 m2 bizony nem sokra elég.

alaprajzi koncepciók

A sokáig tartó útkeresés az optimumot kutatta. Hol a kapcsolat a racionális, a megtérülő, a realitások alapján kivitelezhető, a túlzásoktól mentes, de egyedi között? A program a térszervezéstől az átláthatóságot, a variálhatóságot, flexibilitást és a tiszta tereket várta. Úgy kellett a funkciókat definiálni, hogy a két felnőtt mai életritmusának és életmódjának megfeleljen – előfordul otthoni munkavégzés, gyakori késő este hazaérés a munkából, és vendéglátás, társasági élet. A lakásnak tudnia kell ezt a mostani életformát kiszolgálni, de a funkciók egyelőre csak bútorral, épített pengékkel, féltranszparens szerkezetekkel vannak egymástól elválasztva – inkább lokalizálva.

Az alaprajz, a tér változni tud, a szeparáció lehet igény szerint erősebb – elsősorban majd a tolóajtók felszerelésével. Az ajtók tervi szinten maradtak – a térbe nem kívánkozott szemöldök a nyílások fölé, sem a mennyezetbe süllyesztetett, sem a padlóba épített sín. Időközben az első benyomások alapján ezekre még szükség sincs. Következő fokozata az alaprajzi evolúciónak, amikor a funkciók alakulnak tovább – a dolgozóból vendégszoba, gyerekszoba lehet, a jelenlegi háló szintén. A gyakori vendéglátás ténye is feladta a leckét – sokáig még voltak kísérletek egy olyan étkezőtér definiálására, ahol le tud ülni 2-3-nál több ember. Mégis, a tény, hogy az esetek többségében a lakásnak két embert kell kiszolgálnia, a racionalitás javára döntött. Egy fehér munkalapból és két baklábból álló mobil asztallal megoldódik a kérdés – elfér a gardróbban.

Néhány alaprajzi koncepcionális célkitűzés gyorsan megfogalmazódott – elsősorban a lakás értékeiből következve.

1. A lakás hosszantiságát hangsúlyozva a közlekedés az utcai ablakos, és a szomszéd lakástól elválasztó főfallal párhuzamosan alakul. Az alaprajz az ablaksort hosszanti irányban, egymás után láttatja, ezzel is tágítva a teret. A merőleges felosztás, a feldarabolódás nem szolgálja ki a programot.

2. Minél nagyobb egybefüggő tér megtartása. A nagy térben különböző tartalmú tevékenységek folynak. Ezek kontúrja legyen jól érthető – de találkozásuk csak a szükséges mértékben legyen vertikális, vagyis a bútorok, térelemek térfalai mentén metszethalmazok alakuljanak ki a térhasználat tartalmára vonatkozólag.

3. Értékes a bejárati ajtó melletti észak-nyugati ablak, a beeső fény jó hangulatot kölcsönöz – annak ellenére is, hogy korábban már megünnepeltük a Mecsekoldalról visszaverődő fényeket, mely azért mégiscsak északi homlokzat marad. Ezt a fényt be kell vezetni, ne zárjuk el az útját.

4. Áramló terek, átjárhatóság, átláthatóság. A szemet ne támassza meg nyílás fölötti szemöldök, pengefalak osszák a tereket.

5. Minden tárolási igényt kielégítő tervezett bútorozás – lehetőleg tárgyak, mobiliák nélkül. Nagy, beépített, mindent elnyelő elemek, esetleg helyiségek.

6. Homogén síkok, tisztíthatóság, megszakítás nélküli padlóburkolat.

7. Költséghatékony megoldások keresése - abszolút költséghatékony, inkább leleményes megoldások keresése. Lehetőleg magyar gyártók új kollekcióiból való válogatás – a felfedezés izgalmával számolva.

A terek e pontokból szépen definiálódtak. Sok vakvágány is született. A hosszanti főfalakkal párhuzamos konyhaszervezés szűkítette a teret. A merőleges kialakítás gépészeti szempontból nem volt kivitelezhető. Így egy olyan konyha körvonalazódott, mely inkább szoborszerű, részben tereli a mozgást a térben, minden oldala más tartalmú; de elsősorban – és a látszattal ellentétben centrális. Egy pontból minden elérhető és működtethető. A konyha lebeg, több arca van, igyekszik nem tömbszerű lenni.

Konyha koncepciói

A fürdő helye részben kötött, bár ez is sokáig mozgott – részben az előtér indokolatlannak tűnő széles fesztávja és funkciónélkülisége miatt. Szerencsére ezt pont költségbeli megfontolások írták felül – és ma már látszik, hogy ez az előtérbeli funkciótalanság éppen inkább nagyvonalúságot és átláthatóságot eredményez. A fürdő tere bővült az egykori kamrával – ebből egy épített zuhanyfülke lett.

A tervezés során volt egy diagonális periódus is. Bizonyos húzópontok alakultak ki. A lecsapott élek, irányok a tér dinamikáját voltak hivatottak erősíteni – de végül a szép alaprajznak áldozatul esett a racionális helykihasználás – ezt 65m2-en szintén nem sikerült jól megoldani. Érdekes, hogy erre a modellezésig nem derül fény. E tervezési szakaszból következhet az egyedi bútorok vonalvezetése – melyeknek jól áll ez a viselkedésforma.

A lakás tehát közelített a megvalósult állapothoz. A burkolati anyagok kijelölődtek. Világos terek, vagyis fehér festett felületek, a fürdőben fekete és fehér csempe burkolat. A szín a bútorozás egy részére is jellemző. A konyha és a hozzá tartozó beépített bútorok feketék, árnyékszerűek, a jégkék könnyed pulttal. E szigorúságot oldja a természetes(ebbnek tűnő) anyag, a metszetében is őszinte MDF, és a világos TARKETT burkolat. A homogenitás fontos volt, a válaszfalakat a PVC lerakása után szerelték, hogy ne legyen szükség vágásra, toldásra. Az építész mániája, nincs lábazat. Majd lesz.

Az átláthatóságot erősítik a tervezett átnyitások, a tervezett tükröződések. Ezek pozíciójukban hangsúlyozzák az egyébként hosszanti tér tervezett vertikalitását. További átszűrődésképpen feltűnik a polikarbonát fal, sima gipszkarton vázra ragasztva. Ez az effekt nyilvánvalóan a konyha felé enged fényt – de a későbbiekben akár gipszkarton is rákerülhet. Nagy kár lenne érte.
Említést érdemel a mennyezeti lámpaerdő. Az építész „túlkapása”, amikor nem tud szabadulni a grafikától, a rendezettség érzetétől, és szigorú rendszerben 19 db mennyezeti fényforrást tervez, melyek kiállásai egyszer csak ott lógnak a helyükön. Egy designlámpa ára tudjuk mennyi. Egy nem designosé kevesebb de azt meg kár megvenni, főleg 19-szer. Így marad a nyers foglalat, a rózsaként használt dobozsüllyeszték, és a gumikábel, ami végül csak kilógja magát. A konyha fölött TILKA kábelen egy fontos búra – később megismétlődik még a hálóban és a dolgozóban – a tulajdonos 85 éves nagymamája fantasztikus munkája.

Pécsi lakásátalakítás, fotó: Medvegy Gabriella

A lakás evolúciója még nem ért véget – a tulajdonosok ízlelgetik a teret, még látnak feladatot. Már biztos, hogy a hálószoba bejárati nyílásával szemben egy azonos méretű tükör fog felkerülni, folytatva a nyílások és ablakok sorozatát. A gardróbban ugyanez, szintén megsokszorozza majd a teret. Itt még készül majd egy beépített szekrény is – ma már jól látszik, minek kell benne elférnie, mit- hogyan használnak. Talán a nappali fala enged még némi grafikai lehetőséget.
De egyébként meg nincs más dolguk, mint LAKNI.

Medvegy Gabriella

(A térkísérletekre, alaprajzi összefüggésekre vonatkozólag a projekthez kapcsolódó eredményeket a szerző tudományos kutatásra használja fel. Ennek hivatkozása: A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.)

 

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »