Helyek/Városépítészet

Egy modern város hetven éves víziója – hétköznapok Ajkán

1/29

A több mint nyolcszáz éves Ajka falu evangélikus és református templomai változatlanul a település közepén maradtak. Közel egy időben épültek az 1780-as években, ma mindkettő országos jelentőségű műemlék.

?>
A több mint nyolcszáz éves Ajka falu evangélikus és református templomai változatlanul a település közepén maradtak. Közel egy időben épültek az 1780-as években, ma mindkettő országos jelentőségű műemlék.
?>
Az egykori falu katolikus temploma pár száz méterrel nyugatabbra épült meg, Fernesz László tervei szerint. A kor szakrális építészetének sokszínűségét jól jelzi, hogy egyidős a budapesti városmajori Jézus szíve templommal: 1933-34-ben épült.
?>
A gyorsan növekvő gyárak árnyékában, 1951-52-ben, Károlyi Antal és Arányi István vezetésével készültek el a modern város első tervei.
?>
A lakások építése gyorsan haladt, az 1959-es várossá nyilvánításkor a lakosság száma már meghaladta a tízezer főt. A hatalmas parkokkal tagolt Móra Ferenc utcai lakótelep néhány évvel később készült el.
?>
A városrész jellemző látképéhez tartoznak az impozáns platánsorok, amelyek kisebb sétányokat és két sávos utcákat egyaránt szegélyeznek.
?>
Jellemző homlokzatdísz az Új Élet utcai keretes beépítésű tömb épületein.
?>
Az eredeti házfalak nem csak régi utcaképet, de mai szemmel jelentős energiahatékonysági problémát is jelentenek, ezek kezelése itt még megoldásra vár.
?>
Különálló garázssor oldalfala a Sport utca végén álló két szintes épületeknél, amelyekből kettő épült egymás mellett.
?>
A szomszédos Új Élet utca egyedi tervezésű lakóházaiból szintén kettő épült.
?>
Az utca középső szakaszán ismét hatalmasra nőtt fasor ad árnyékot a nyári napokon.
?>
Egyedi lakóházak a Sport utca középső szakaszán.
?>
A város északi részeinek építésekor már a nagypaneles lakóházaké volt a főszerep, amelyek közül egyre több kap színesebb, hőszigetelt
?>
A tó két szigetének egyikén a közelmúltban elbontották az oda vezető hidat, így azt teljes mértékben a természet vehette birtokba.
?>
Az előző képen látható házsor túloldalán lévő, újabb nagy méretű, parkosított terület, benne kisebb játszóterekkel. Mindez hozzájárul a városi zöld területek egyedülállóan magas arányához.
?>
A város 1971-ben a járási székhely címét is átvette a szomszédos Devecsertől, ami nagy méretű polgármesteri hivatal, bíróság, és áruházak építését is jelentette.
?>
A városi főtérre nyíló sétálóutca máig megőrizte eredeti funkcióját, a kiskereskedelmi helyiségek szinte mindegyike színvonalas boltoknak, áruházaknak és szolgáltatóknak ad otthont.
?>
A régmúlt emlékeit a kisebb homlokzatdíszek mellett az utcanevek is őrzik: a Kohász, és Téglagyári, mellett Úttörő, sőt Puskin utca, valamit Május 1. tér is található a városban.
?>
A belváros egyik különleges épülete a Deák Ferenc és a Gyár utca sarkán álló társasház, amelynek lépcsős homlokzatai a két, egymásra merőleges utcához képest egyaránt 45 fokos szöget zárnak be.
?>
A város legtöbb, modern, egyedi épületéhez hasonlóan sajnos erről a házról sem érhetők el részletesebb adatok. Ha a jövőben tovább bővül a Magyar Építőművészek Szövetségének adatbázisa, remélhetőleg ez a helyzet is változni fog.
?>
Az épület nyugati oldala a Madách Imre utcából.
?>
A Kossuth Lajos utca képe, utólag szigetelt, és eredeti állapotú nagypaneles lakóházakkal.
?>
A városi kórház Y alakú épülete körüli zöld terület talán az egyetlen, amelyet nem a városi pihenés céljából hoztak létre. A nagy, sík mező, közepén betonozott felülettel, mentőhelikopter leszállóhelyeként funkcionál.
?>
A kórház épülete a csónakázótó felől. Innen is látható, hogy a három épületszárny tengelyei nem egy pontban találkoznak.
?>
Az egykori falu központjának helyén, a belvárost átszelő Torna patakot másfél kilométer hosszú,  parkosított sáv kíséri.
?>
Az autóbusz-pályaudvar épülete 1979-80-ban épült.
?>
A ma 28 ezer lakosú városhoz képest az állomás viszonylag nagy méretű, de a Budapest- Szombathely vasúti fővonal állomásának szomszédsága miatt a regionális, és a távolsági buszközlekedésben betöltött szerepe is jelentős.
?>
Autóbusz-állomás, két szint magasságú váróterem.
?>
A város utolsóként épült, és talán legjellegzetesebb épülete, a Szabadság téri sávház, hosszú késlekedés után, 1983-ra készült el.
?>
A csónakázótó szigetére vezető gyalogos fahíd 3 x 13 méter nyílású, függesztőműves szerkezezete hazánkban egyedülálló megoldás. A városközponttal egyidős hidat az eredeti tervei szerint 2009-ben teljesen újjáépítették.
1/29

A több mint nyolcszáz éves Ajka falu evangélikus és református templomai változatlanul a település közepén maradtak. Közel egy időben épültek az 1780-as években, ma mindkettő országos jelentőségű műemlék.

Helyek/Városépítészet

Egy modern város hetven éves víziója – hétköznapok Ajkán

2021.02.28. 08:14
1/29

A több mint nyolcszáz éves Ajka falu evangélikus és református templomai változatlanul a település közepén maradtak. Közel egy időben épültek az 1780-as években, ma mindkettő országos jelentőségű műemlék.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Ajka, Bakony

Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk