építészet : környezet : innováció

Egyre nő az ókori kikötő Isztambulban



Isztambul Yenikapi városnegyedében értékes leletekre bukkantak a Marmaray alagút építésén dolgozó gépek. Ami a régészeknek álom, az azonban a Marmaray projekt vezetőinek rémálom: könnyen lehet ugyanis, hogy az elhúzódó ásatási munkálatok miatt az építendő alagút is jelentős késésbe kerül.

A török állam egy alagutat készül létrehozni az Európát és Ázsiát összekötő tengerszoroson, a Boszporuszon. A két korábban épült híd után ez lesz a harmadik összeköttetés Isztambul keleti és nyugati oldala között. A 13,7 kilométeres alagút érdekessége, hogy 1,5 kilométeres szakasza a tengerben, 55 méterrel a víz alatt halad majd. A földrengésbiztos építmény 2,1 milliárd eurós beruházással várhatóan 2008-ra készül el, és a La Manche csatornához hasonlóan autók és vonatok egyaránt haladhatnak majd benne. A Marmaray projekt Yenikapi (Európa) és Sogutlucesme (Anatólia) állomásokat köti majd össze, Sirkeci és Uskudar közbenső állomások lesznek.

Isztambul nemrégiben felfedezett 5. századi kikötőjének feltárása egyre inkább megrősíti a régészeket abban, hogy a 15 milliós város legnagyobb régészeti felfedezésével van dolguk a tudósoknak. A Boszporuszt átszelő alagút építési munkálatai csúsznak, sőt egy tervezett földalatti közlekedési csomópontot akár át is helyezhetnek az ókori kikötő feltárása és megóvása miatt.

Fotó: wikipedia.org
A Bazilika Ciszterna Medúsza feje Fotó: wikipedia.org

Isztambul Yenikapi városnegyedében igen értékes leletekre bukkantak a Marmaray alagút építésén dolgozó gépek. A tudósok írásos feljegyzésekből tudtak már a „Theodosius kikötője” név alatt ismert ókori dokkokról, ám a pontos helyét korábban nem sikerült beazonosítani. Az Isztambul közlekedési gondjait megoldani hivatott Marmary alagút építése során azonban megoldódott a rejtély.

Hajóépítés: régi és modern technológiák
Tavaly november óta, amikor is az első értékesebb leletre rábukkantak, egyre több részletre derült fény az ókori kikötővel kapcsolatban. Az ásatások előrehaladtával döbbentek rá a kutatók, hogy milyen hatalmas kikötőrendszer tartozott már az 5. században is az Eleutherion parányi központjából kinövő kereskedelmi csomóponthoz. Jelenleg 17 régész, három építész és közel 350 munkás tárja fel a terepet. A bőrszandálok, gyertyatartók és hajkefék valamint egyéb hétköznapi tárgyak mellett a kikötői gátrendszer egyre nagyobb része is felszínre kerül.
Emellett a nyár folyamán feltártak egy középkor elejéről származó keresztény templomot, egy hatalmas kaput, amelyen keresztül egykoron Bizáncba lehetett bejutni a kikötőből, valamint nyolc olyan régi hajótörzset is, amelyek igaz meglepetéssel szolgáltak a régészek számára: úgy tűnik, hogy a hajókkal együtt megtalálták azt az összekötő kapcsot is, amely a hajóépítés történetében elválasztja egymástól a régi és modern hajóépítési technikákat.

Cemal Pulak, az amerikai Texas A&M Egyetem professzora az AP hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: a hajótörzsek alsó része még a régi építési mód szerint épült, míg a felső részük már a modern technológiákat tükrözi. „Az elsüllyedt hajók minden bizonnyal egy hatalmas vihar áldozatai lehettek: ez vághatta neki őket a gátrendszernek, és emiatt süllyedhettek el” – vélekedett Pulak.

Értékes hulladékok
Érdekes módon a legtöbb lelet szó szerint szemét, ám a régészeket ez nem elkeseríti, sokkal inkább lelkesíti: a hulladék ugyanis igencsak árulkodó az ókori emberek életformájára nézve. A törött tárolóedények és a rajtuk lévő feliratok nagyban hozzájárulnak például az ókori kereskedelem feltérképezéséhez, bár Metin Gockay, az Isztambuli Régészeti Múzeum kutatója arról is beszél, hogy egyelőre kevés olyan leletet találtak, amelyek valóban múzeumba valók lennének.
Mindezek ellenére a török hatóságok azt tervezik, hogy egy múzeumot létesítenek a helyszínen, részben a földalatti vasútvonal bevonásával illetve átalakításával. Hogy mennyire komolyan veszik a hatóságok a régi kikötő feltárását, azt jól mutatja, hogy a megtalált kikötő helyére tervezett földalatti közlekedési csomópont áthelyezése is szóba került a hatalmas régészeti feltárás kapcsán.

Csúszik az alagút
Ami a régészeknek álom, az azonban a Marmaray projekt vezetőinek rémálom: könnyen lehet ugyanis, hogy az elhúzódó ásatási munkálatok miatt az építendő alagút is jelentős késésbe kerül. Bár az eredeti tervek szerint a régészeti feltárási munkák már rég befejeződtek volna, a kutatók eltökéltsége miatt az építkezés még bizonytalan ideig biztosan szünetelni fog. A leletek megmentése aprólékos munkát igényel, nem véletlen, hogy a Marmaray projekt vezetője aggodalmaskodik: Haluk Ozmen szerint jelenleg is már napi 24 órában dolgoznak a további helyszíneken, hogy valahogy utolérjék magukat.

Fotó: marmaray.com


A cél a fehérrel jelölt szakasz megépítése 2010-ig
Az alagút elkészültét követően egyébként naponta közel egymillió embert fognak szállítani a két partot összekötő vasutak, sőt a vasúti fejlesztéseknek köszönhetően Isztambul a harmadik helyre ugrik azon a rangsoron, amely a nagyvárosok vasúti közlekedésének megoldottságát vizsgálja a világon. Míg Tokióban a kötöttpályás vasúti közlekedés a tömegközlekedés 60 százalékát teszi ki, New York-ban pedig a 31 százalékát, addig a Marmaray elkészültét követően Isztambulban is a tömegközlekedés 27 százaléka lesz megoldható a vasút révén.

Pálinkás Károly

Forrás:  geographic.hu

vélemény írásához jelentkezzen be »