építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Elátkozott a Fekete-kastély, vagy újjászületésre vár?

Félve lépünk be a balatonedericsi Fekete-kastély kapuján. Tartunk attól, hogy ránk szakad az egész, de az is átfut az agyunkon, hogy kit találunk odabenn. Persze a kíváncsiság erősebb, különösen építészeti szempontból. Milyen lehetőségeket kínálnak a mában az elhagyatott palota régi arányokkal épült belső terei és a strandtól alig 500 méterre fekvő parkja?

220 millió forintért kínálták eladásra 2014-ben, ami egy vízhez közeli ingatlan esetében egyáltalán nem számít drágának a Balatonnál, ugyanakkor egyértelmű, hogy új tulajdonosának a sokszorosát kell ráköltenie.

220 millió forintért kínálták eladásra 2014-ben, ami egy vízhez közeli ingatlan esetében egyáltalán nem számít drágának a Balatonnál


Halálesetek sora miatt a környéken élők Fekete-kastélyként emlegetik a XIX. századi palotát, ez később átment a köztudatba, elfeledtetve valódi nevét. Egy gyilkosság és négy öngyilkosság kötődik a Nedeczky-kastélyhoz.

Kezdődött a szakácsnővel, akit a féltékeny férje, egy gulyás ölt meg 1912-ben. Utána a ház ura következett. Nedeczky Jenő a 74. születésnapján vetett véget az életének. Később az új úrnő két férje is öngyilkos lett, a szerelem vagy a szégyen miatt, hogy az asszony mindig más férfiaknál köt ki. Tudunk még egy kettős ügynökről, aki 1945-ben menekült a halálba, amikor a nácik rájöttek, hogy valójában a szovjeteknek és az angoloknak dolgozik, és nem nekik.

Érdemes bejárni a házat és elvadult kertjét, illetve a park hátsó részének melléképületeit, a lehetőségeket kutatva.


Érdemes bejárni a házat és elvadult kertjét, illetve a park hátsó részének melléképületeit, a lehetőségeket kutatva. A kastély sokkal jobb állapotban van még, mint első ránézésre gondolnánk. Mi tagadás, az összhatás ijesztőnek tűnik.

Bár a vandálok nagyon szétverték a homlokzatot a főbejáratnál, a neoreneszánsz elemekkel díszített falazat szinte mindenhol masszív. Az épület tengelyében sértetlen a kőből faragott címerpajzs, amit két oldalról a mindig feltámadó Adoniszek tartanak, izmos testükön angyalszárnyak utalnak a halhatatlanságra, groteszk módon a kastély legromosabb részén.

Az épület tengelyében sértetlen a kőből faragott címerpajzs, amit két oldalról a mindig feltámadó Adoniszek tartanak, izmos testükön angyalszárnyak utalnak a halhatatlanságra, groteszk módon a kastély legromosabb részén.


Az épületbe lépőt sokkolja a teljesen elpusztított előcsarnok és lépcsőház, már nem érdemes azon tűnődni, hogy milyen lehetett, sokkal inkább az inspiráló, hogy miként lehetne látványossá tenni. A szobák és termek még pontosan őrzik az aranymetszés arányaival kialakított tereket. Az első emeleti központi szalonból pompás teraszra lépünk, ami romjaiban is lenyűgöző. Itt érezzük meg, milyen is lehetett a hangultata egykor a balatoni kastélynak.

Az épületbe lépőt sokkolja a teljesen elpusztított előcsarnok és lépcsőház.


Az épületegyüttest üdülőnek használták a korábbi évtizedekben, a földszinti szobák egyikében lógó két csillár dizájnján látjuk, hogy nem is olyan régen. Válaszfalakat emeltek a szocializmusban, hogy darabolják a nagy helyiségeket, ezek könnyen kibonthatók. Undort keltenek a mosdók, konyhák maradványai, megriaszt a sok graffiti a falakon, a mindenfelé heverő törmelék, a második emeletre már alig akarunk felmenni.

Káprázatos balatoni kilátás élvezhető a legfelső szintről. A toronyszoba még ma is kiemelkedik a parkot erdőként benőtt fák rengetegéből, páratlan látvány tárul elénk. Ez az oka annak is, hogy a padlásra merészkedők levernek egy-egy cserepet. A tetőn át mindenfelé szép a kilátás, de az így keletkezett lyukak áztatják a födémet.

Az első emeleti központi szalonból pompás teraszra lépünk, ami romjaiban is lenyűgöző.


Befektetői kedv és építészeti kihívás a szigligeti Esterházy- és a keszthelyi Festetics-kastély között félúton megbúvó Fekete-kastély megmentése. Műemléki rekonstrukcióval a balatonfüredi Vaszary-villához hasonlóan válhatna elegáns kulturális- és rendezvényhelyszínné, illetve kastélyszállóvá, ahogyan Balatonszepezden egy olasz üzletember befektetéseként született újjá Sebestyén Gyula néprajztudós 1902-ben épült tudor stílusú palotája.

Érdemes azt is meggondolni, hogy a rendkívül drága és üzleti szempontból kis profitot hozó műemléki felújítás helyett tágabb lehetőségekkel dolgozhassanak az építészek és kalkulálhassanak a befektetők a Nedeczky-ház esetében. Ha a palotarekonstrukcióba senki nem mert belevágni, mentse meg az épületet egy korszerű, a jövőbe mutató, kísérletező átalakítás. A teljes pusztulásnál minden megoldás csak jobbat hozhat. 

Ács Gábor

vélemény írásához jelentkezzen be »