| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Design/Formatervezés

Elbphilharmonie, avagy egy építészeti terv kommunikációja

1/9

Elbphilharmonie szórólap

Elbphilharmonie szórólap

Elbphilharmonie logó

Az építkezés az információs pavilonból, fotó: Smiló Dávid

Elbphilharmonie információs pavilonja, fotó: Smiló Dávid

Az információs pavilon hangtölcsérei, fotó: Smiló Dávid

Makett az információs pavilonban, fotó: Smiló Dávid

Előadás az információs pavilonban, fotó: Smiló Dávid

?>
Elbphilharmonie szórólap
?>
Elbphilharmonie szórólap
?>
Elbphilharmonie logó
?>
Az   építkezés az információs pavilonból, fotó: Smiló Dávid
?>
Elbphilharmonie  információs pavilonja, fotó: Smiló Dávid
?>
Az  információs pavilon hangtölcsérei, fotó: Smiló  Dávid
?>
Makett  az információs pavilonban, fotó: Smiló Dávid
?>
Előadás az információs pavilonban, fotó: Smiló Dávid
?>
1/9

Elbphilharmonie szórólap

Elbphilharmonie szórólap

Elbphilharmonie logó

Az építkezés az információs pavilonból, fotó: Smiló Dávid

Elbphilharmonie információs pavilonja, fotó: Smiló Dávid

Az információs pavilon hangtölcsérei, fotó: Smiló Dávid

Makett az információs pavilonban, fotó: Smiló Dávid

Előadás az információs pavilonban, fotó: Smiló Dávid

Elbphilharmonie, avagy egy építészeti terv kommunikációja
Design/Formatervezés

Elbphilharmonie, avagy egy építészeti terv kommunikációja

2010.09.21. 11:45

Cikkinfó

A Design rovatot támogatja a 

Földrajzi hely:
Németország, Hamburg

Építészek, alkotók:
Ruedi Baur, Smiló Dávid

Vélemények:
3

Tanmese arról, hogyan lehetne, hogyan kellene egy nagyszabású beruházást bevezetni a köztudatba on- és offline eszközök igénybevételével. A hamburgi Elbphilharmonie épülete még nincs kész, de már mindent megtudhatunk múltjáról, jelenéről és jövőjéről az arculat, honlap és egyéb csatornák segítségével. A módszer hatékonyságát Smiló Dávid írásából ismerhetjük meg.

A házról röviden
2008-ban kezdődött meg az hamburgi Elbphilharmonie építése. Az épület a HafenCitynek keresztelt új városnegyed koronázó eleme és előreláthatóan 2011-ben adják majd át a nagyközönség számára. Az 1963-ban épült kakaóbab raktár átépítésével és bővítésével keletkező épület több, mint egy hatalmas koncert terem, az épületen belül lesz még pláza, hotel, étterem és konferencia központ is. Nem vitás, hogy a markáns épület a város új névjegyévé is válhat. Szükségszerű, hogy a város lakói és akár a német társadalom is mögé tudjon állni ennek a fejlesztésnek. Ez a projekt sikeressége szempontjából fontos, a közönség szempontjából pedig elengedhetetlen. Egy hamburginak ettől a háztól is hamburginak kell éreznie magát, az identitása részévé kell, hogy váljon ez az épület. Ez egy landmark sikerességének a kulcsa. A hamburgi városvezetés és a projekt gárda úgy tűnik látja ezt, így nem kívánja a véletlenre bízni a dolgot. Előbb mennek ők az emberekhez, mint az emberek a házhoz. Lássuk hogyan.

 

 

Elbphilharmonie szórólap
1/9
Elbphilharmonie szórólap

Elbphilharmonie szórólap
2/9
Elbphilharmonie szórólap

 

Mindennek az eleje: kész grafikai arculat
Egy termék grafikai arculata kulcsfontosságú lehet a termék sikerét illetően, ez nem kérdés. Ha elfogadjuk, hogy egy ház is termék, akkor ennek egy ház esetében is így kell lennie. Egy épület kommunikációja szempontjából kiemelt jelentőségű annak grafikai megjelenése, grafikai megjelenésének koherenciája és magas minősége. Az Elbphilharmonie esetében tudták ezt. Bár a ház még nem, de a grafikai arculata már készen van. Készen kell, hogy legyen, hiszen ha nincs arculat, akkor nincs meg az a közeg, aminek segítségével kommunikálják azt a jelentős mennyiségű adatot, ami a házat és annak tervezését, kivitelezését illeti, és közelebb hozhatja az embereket magához a házhoz.

Ruedi Baur világszinten elismert svájci grafikus keze által készített honlapot, kiadványokat, szórólapokat érintő és átfogó arculatról van szó, amely már egy meghatározott hangulatvilágot közvetít a házról a nagyközönség felé, anélkül, hogy még bárki betette volna a lábát a házba, és véleményt formált volna arról. Ha úgy vesszük, ez az arculat segít abban, hogy a közönségnek igenis legyen prekoncepciója erről a házról, és ha lehet ez legyen pozitív.

 

Elbphilharmonie logó
3/9
Elbphilharmonie logó

 

 

Honlap
Túllépve azon, hogy a hamburgi Elbphilharmonie még terv formájában bejárta az építészeti nyomtatott és internetes világsajtót (azaz, fent volt a dezeen-en, burkolószerkezetéről pedig külön cikk született a Detailban), az épület internetes megjelenése példaértékű lehet, azok számára, akik közpénzből kívánnak építészeti projekteket lebonyolítani. Az épület honlapja a már említett grafikai arculatba illően lett kialakítva, és a már kész koncertközpont fő kommunikációs felülete is lesz. Már most információkat kaphatunk a kész épület első évének programjáról és hozzájuthatunk sajtóinformációkhoz is. Építészeti szempontból a Building menüpont alatt találhatunk tartalmakat, olyan formában, hogy az a nem építészetet művelő ember számára is érdeklődést váltson ki. Egy időcsuszka segítségével képeken követhetjük végig a valaha volt kakaóbab raktár történetét 1875-től az aktuális munkálatokig. Aki azonban ennél is napra készebb és pontosabb információkra vágyik az élő webkamera képeken keresztül szemlélheti az épület alakulását, esetleg megnézheti azt a számítógépes animációt, amelyen végigkövethetőek a munkálatok a kezdetektől.

 

Az   építkezés az információs pavilonból, fotó: Smiló Dávid
4/9
Az építkezés az információs pavilonból, fotó: Smiló Dávid

  


 

Facebook, gmaps, wikipedia
Az épület internetes menetelése nem ér véget az önálló honlapnál. A facebookon több mint 2000 rajongót számláló hivatalos oldala van a projektnek, itt a hamburgiak és a világ bármely polgára kommentelheti, véleményezheti a projektet, vitatkozhat róla és saját képeket tölthet föl, mindazon túl, hogy megint csak belátást kaphat a tervezésbe a tervezés menetébe és magába a kivitelezésbe is. Mind a facebookon, mind pedig a youtubeon megtalálhatók azok a videók, amelyen a tervezők, zenészek és komponisták beszélnek a házról, sőt még a grafikai arculat kialakulását szemléltető videó is megtalálható. A teljes frontos letámadás a Wikipediával folytatódik, a Elbphilharmonie kifejezés német, angol, francia és svéd nyelven található meg az internetes enciklopédiában. Értelemszerűen a német nyelvű bejegyzés az, amely komolyabban foglalkozik a projekttel, az azonban 38 külső hivatkozást jelöl meg.
Apróságnak tűnhet, de a terv még a g-földön is megjelenik, a háromdimenziós Hamburgban már kész az Elbphilharmonie épülete. Ha a modell hivatalos, akkor ez azt jelenti, hogy a projektet menedzselő gárda tényleg teljes körűen járt el az épület kommunikációját illetően, ha pedig civil kezdeményezés eredménye, akkor jó mérőfoka a kommunikáció sikerességének, hiszen sikerült elérni, hogy egy közösség számára fontos legyen az Elbphilharmonie épülete.

 

Elbphilharmonie  információs pavilonja, fotó: Smiló Dávid
5/9
Elbphilharmonie információs pavilonja, fotó: Smiló Dávid

Az  információs pavilon hangtölcsérei, fotó: Smiló  Dávid
6/9
Az információs pavilon hangtölcsérei, fotó: Smiló Dávid

Makett  az információs pavilonban, fotó: Smiló Dávid
7/9
Makett az információs pavilonban, fotó: Smiló Dávid

 

Információs pavilon
500 méterre az építkezésektől kapott helyet a Elbphilharmonie pavilon, amely a kész épület koncepcióját, esztétikáját és funkcióját hivatott népszerűsíteni, offline. Annak ellenére, hogy alapvetően reprezentációs szerepe van, a pavilon önmagában is építészeti értéket képvisel. Az alsó szinten kirakatokban kiállítva szemlélhetjük meg a koncepció létrejöttét, az építészeti és természeti előképekkel, axonometrikus metszetekkel. Az épület falából kinyúló tölcséreken keresztül pedig „belehallgathatunk" abba, ami majd az Elbphilharmonieban vár ránk, klasszikus és kortárs zenei darabok, operák, jazz. A felső szinten foglal helyet a tényleges információs központ, szóróanyagokkal, kiadványokkal és egy óriás makettel, amibe belebújva a koncertterem belső kialakítását leshetjük meg. Valamint bármilyen kérdésünkre választ ad egy hölgy, aki egyébként szívesen előadást is tart a házról nagyobb csoportok érkezése esetén.

 

Előadás az információs pavilonban, fotó: Smiló Dávid
8/9
Előadás az információs pavilonban, fotó: Smiló Dávid

 

 

Tanulság
Nem kérdés, hogy ez az összefogott kommunikációs-stratégia jelentős emberi és anyagi ráfordítás árán jött létre, és hogy kiművelt városvezetési és kivitelezői hozzáállás volt szükséges hozzá. Azonban az sem kérdés, hogy ez a ráfordítás messze eltörpül a teljes beruházás költségeihez mérten.
A Magyarországon lassan megszokottá váló kommentháborúk és aláírásgyűjtések, cikk-kirohanások, ha nem is kerülhetőek el teljesen, de jelentősen mérsékelhetőek egy ilyen stratégia segítségével, valamint beleterelhetőek egy olyan mederbe, ahol ezeknek az indulatoknak és véleményeknek a lefolyása, nem újabb indulatokat és ellenvéleményeket szül, hanem eredményt. Ha egy elkészítendő épületnek nincs meg a kialakult arculata, akkor ne lepődjünk meg azon, hogy mindenki maga képzeli el azt, ki pozitívan, ki pedig negatívan. Ennek az épületnek van arculata, egy megkreált kifogástalan arculata van, ami nem a levegőből lett, hanem létre hozták. Ez tanulság.

Smiló Dávid

Vélemények (3)
bardóczi
2010.09.22.
07:25

Kedves Dávid,

osztva lelkesedésedet, pár ügyet érdemes ezzel kapcsolatban rögzíteni. Az általad leírt folyamat még nem garancia egy épület "beágyazására". Már 1969-ben rögzítette egy Arnstein nevű ember (Tehát tíz évvel a korai bevonás szószólói által agyonidézett Adams-i társadalomkritika, a Galaxis utikalauz stopposoknak c. rádiójáték megírása előtt) a participáció (részvételi tervezés) lépcsőit, amely a szakirodalomban Arnstein létrája néven ismeretes. Ezen a létrán ez a projekt kb. a középső szint alsó felén (reaktív részvétel, azon belül is valahol a tájékoztatás és a párbeszéd között) helyezkedik el. De még nem beszélhetünk proaktív részvételről, aminek a fokai: partnerség, küldötti ellenőrzés, polgári ellenőrzés. Viszont egy fokkal kétségtelenül jobb, mint a legalsó szint lépcsői (a manipuláció és a terápia).

Ha szeretnék egy meghökkentő hasonlattal élni, akkor leírásod alapján ez a projekt kábé úgy zajlik, mint a Bécsi utcai "zeppelin" (és annak tudjuk a jelenlegi társadalmi beágyazottságát.) Ott is volt egy "grafikai arculat", sőt mást ne mondjak eddig csak az van. Az is a csapból is folyt, Csipak úr végigzarándokolta az összes esti hírműsort a "termék" bevezetése érdekében. Sőt biztos lesz majd információs pavilon is, webkamera is, wikipediás cikk is. Fórum is van / volt rettentő sok. Csak éppen nem sikerült megtalálni a léptéket, az illeszkedést és az alátámaszott funkciókat. Nagyjából ezt üzeni: eszi, nem eszi, nem kap mást, de adok róla infót, sőt van párbeszéd (megvalósulási garancia nélkül). Másik példám a budapesti 4-es metró. Infópavilon, kukucskáló lukak, arculat, vezetett séták, kulturális események rogyásig (akárcsak mintha Hamburgban járnánk a Hafen Cityben) - mégis mintha nem igazán lenne meggyőzve a nagyközönség, hogy ez nekünk oly jó és egyedül üdvözítő lesz. Továbbmegyek: 2000 rajongót egy facebook oldalon bármikor össze lehet barkácsolni a budapesti Zeppelinhez, metro4-hez is, csak elég tág (globális méretűen tág)skálára kell állítani a mintavételt, ami egy facebook esetén nem probléma. Példa: A Megyeri-híd internetes szavazásán Stephen Colbert neve 17 milliónyi szavazattal nyert Jon Stewart és Chuck Norris előtt. Szegény Zrínyi csak a negyedik lett és végül mégis Megyeri-híd lett az objektum neve. :-)

Továbbmenve, az általad taglalt kommunikációs lépések nagyon fontosak, de elsősorban egy szakmai közösséget és egy laikus, ám rendkívül érdeklődő réteget céloznak meg, vagyis egy nagyon szűk réteget. Azaz a képessé tétel nagyon alacsony szintű. Ebből az aspektusból nem az a fontos, hogy az adott projekt már terv állapotban megjelenik a Dezeen, vagy a Detail címlapján, hanem kis tulzással az, hogy megjelenik-e a helyi "Barátok közt" szappanoperában mint dilemma, van-e róla izgalmas vitaműsor, van-e projekt kezdetén fókuszcsoportos beszélgetés, amiből kikristályosítható egy funkcióséma és egy helyiséglista, van-e nyílvánosság elé tárt építészeti verseny (és ennek van-e közönségszavazata, ami orientál a továbbtervezésben), jelenik-e meg róla a politilógusi elemzésekhez hasonlatos "közirat" a médiában, stb. 

Ez a hamburgi projekt egy dizájn-központú megközelítésből indul ki, és végig ezen a szinten marad (legalábbis abból a leírásból, amit közöltél, számomra ez derül ki). Nos egy participatív tervezésnél ettől többről van szó. Philip Starck mondását idézve: „A szépséget, mely kulturális fogalom, fel kell váltani a jósággal, mely humanista fogalom”.

 

Smiló Dávid
2010.09.22.
10:08

@bardóczi: Az észrevétel jogos, a stratégia erősen hajaz egy "nyomjuk le az emberek torkán a projektet" hozzáállásra

És hazugság lenne azt állítanom, hogy a projekt nem váltott kis ellenállást:

http://www.youtube.com/watch?v=Vbr5t10POqY

http://www.youtube.com/watch?v=rf62FbmlBhs

Másfelől mégis azt érzem(gondolom), hogy ez egy olyan stratégia ami gondol az emberekre(mint egy társadalom elemeire akiknek ezt a tervet meg kell szeretniük, mert ez lesz és nincs más választásuk) még akkor is, ha egy Ruedi Baur grafika inkább hathat egy az építészet és design témában nyitottabb és érdeklődőbb rétegre. És végső soron ez a réteg lehet az aki a "kisember" felé végül továbbítja a projektet, blogokon és cikkeken keresztül, hatni fog rájuk, akár a manipuláció és terápia eszközeivel, bár én a népnevelés kifejezést jobban szeretem.

A participáció szép út, de bennem mindig sok kérdés merül fel a kivitelezhetőségével és ezen keresztül a sikerességével kapcsolatban. Arra akarok utalni, hogy a participáció az "egy" út lehet, de nem gondolom hogy kizárólagosan "az" útnak kell lennie. És így teljesen igaz, hogy ez a projekt egy másik utat választott, a landmark szerintem nehezen működhet egyébként másként, a tervező jön csinál, aztán elmegy.

A cikk sokkalta inkább egy eladásnak a menetét mutatja meg, és így nézve akár a coca-coláról is írhattam volna ezt a szöveget. Ez az eladás pedig, nem feltétlenül erkölcsös. Sőt lehet akár gusztustalan és manipulatív is, ahol nincs jó és rossz, csak termék van. 

 

 

 

bardóczi
2010.09.22.
10:22

@Smiló Dávid: erre válaszul, félelmedre és fenntartásaidra idézek egyet Dömötör Tamástól, teljes cikke itt olvasható:

http://epiteszforum.hu/node/9422

"Az átlag állampolgár nem tudja az alaprajzot értelmezni. Az ismertetett funkciókat képesek véleményezni, de a téralakításban a síkbeli formalizmus szintjén tudják csak érzéseiket kifejezni, a grafikai megoldásokat kritizálják (pl. tetszett nekik a csigavonal, a szögletes vonalak nem, pedig a térben ezek egész másként jelennek meg). Az ilyen alaprajzi egyeztetések esetleg új tervi formavilágot eredményezhetnek, különösen a mai minimalista, modernista formákkal szemben. Mielőtt azonban egyes tervezők aggódni kezdenének, meg kell jegyezni, hogy a térformálás inkább a tervezőket izgatta, a nézők csak rákérdezésre mondtak véleményt a térformákról. Sokkal inkább a megfelelő használati funkciók megléte, térbeli elhelyezése és a rendezettség kérdése foglalkoztatta őket. Úgy vélem, az esztétikai, tér- és növénykompozíciós elképzelésekben – lakossági oldalról – a tervezők nem voltak korlátozva. A lakosok kiválóan érzékelték, hol vannak a korlátaik, így igazi párbeszéd tudott kialakulni. Azért fontos ez a következtetés, mert gyakori félelem, hogy a közösségi részvétel amatőr vagy kommersz téralakításhoz vezet. Tapasztalataim szerint, ha tisztázva vannak a szerepek, ettől nem kell tartani."

Egyébként én se gondolom, hogy a participáció "az" út, azt viszont gondolom, hogy bizonyos kiemelt projektek esetében, amelyek ráadásul köztereket, középületeket, közparkokat eredményeznek a "legjobb", azaz hosszú távon legszilárdabbnak bizonyuló utak. Mármint demokráciákban. :-)

És hogy landmark létrejöhet-e a hagyományos úton kívül is? Volt már rá példa. Hogy mást ne mondjak, a Salbkei könyvjelző Magdeburgban így jött létre. Ám mondok jobbat is: nemrégiben olvastam Ross King értekezését a firenzei dóm építésének történetéről. Talán hihetelen, de firenze polgárai ezt a "cuccot" kvázi participatíve hozták össze. Minden volt, ami kell. nyílt tervverseny (többször is), széles polgári réteget lefedő szavazás (többször is), makettépítés (többször is). Aztán mikor eldöntötték, hogy na: így lesz, akkor évtizedeken keresztül minden évben felesküdtek a résztvevők a makettre téve a kezüket, hogy azt pontosan úgy fogják megépíteni, ahogy az kinéz. (Bár még azt sem tudták, hogy ez hogy lesz lehetséges anyagilag és technikailag egyaránt).

Ja: és feltételezem, a Stonehenge, vagy a Nasca vonalak mint landmarkok anno nem úgy jöttek létre, hogy a tervező jött, csinált és elment. :-) Nyílván élt a közösségben ez a "csináljunk valami kurvanagyot, ami látványos" igénye, de belső tartalom, kohézió, "szakralitás" nélkül ezekből már kőzúzalékot csinált volna az utókor az aszfaltúthoz. Nekem az a különbejáratú véleményem, hogy azokból a projektekből, ahol a tervező jön, csinál és elmegy, ritkán válik landmark. Persze az igény megvan rá, csak pont ez a "beágyazás" hiányzik. Sztalinbácsi a badacsonyi bazalthegybe is faragtathatta volna a mellszobrát, 56-ban akkor is szétkrampácsolták volna...

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.