Elhunyt Bőjthe Tamás építészmérnök
90 évek korában elhunyt Bőjthe Tamás építőmérnök, az Orosházi Öblösüveggyár és Síküveggyár, a Hejőcsabai Cementüzem, és az Óbudai lakótelep P1 jelű házának tervezője.
Bőjthe Tamás 1929. március 2-án született. Okleveles építészmérnökként az IPARTERV-nél kezdte pályafutását, ahol 1969-től csoportvezetőként, tíz évvel később pedig osztályvezetőként munkálkodott. Innen vonult végül nyugállományba 1990-ben.
1965-ben, Goldfinger Ernő meghívására utazott Angliába, ahol Richard Sheppard irodájánal dolgozott egy éven keresztül. Főként építőanyag-ipari üzemek, majd fővárosi, VI-VII. kerületi lakóterületi rehabilitációk megtervezésével foglalkozott. Alkotásai között említhető az Óbudai lakótelep P1. jelű 3 emeletes, szabadonálló háza, az orosházi Öblösüveggyár és Síküveggyár, a MÉM Repülőgépes Szolgálat budaörsi telepe, a Magyar Aluminiumipari Tröszt székházának felújítása, a Hejőcsabai Cementüzem, és Váci Cementgyár (DCM) korszerűsítése.
Külföldre is tervezett, nevéhez köthető többek között a bengázi repülőtéri szálloda, egy üveggyár Kubában, lakótelepek Münchenben, és a Mitte Hőerőmű Berlinben.
Ybl díjjal kétszer is kitüntették, először 1971-ben, a Kecskeméti Szerszám- és Gépelemgyár tervezéséért, majd 1975-ben az Orosházi Síküveggyár tervezéséért.
1962 és 1964 között a Magyar Építőművészek Szövetsége folyóiratának a képszerkesztője. 1972-től 1978-ig a Fiatal Építészek Köre vezető építésze volt. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem karán 2001-ben kapta meg aranydiplomáját, 2011-ben pedig gyémántdiplomával tüntette ki az Egyetem Szenátusa. Március 12-én, 90 éves korában hunyt el.
21:22
Kiegészítésül, így hátha megmarad az utókornak is:
Bőjthe Tamás álmodta meg a Bélapátfalvi Cementgyár telepítést, és néhány épületen kívül – amelyeket a SZIKTI tervezett -, az építész tervezője is volt. 1974-1978 között. Sajnos a telepítésről nem lelhető fel egytelen kép sem.
Lásd az építésről szóló (a 31. sz ÁÉV által készítettet) film 2. részét. (Az első rész úgy látszik elveszett rendszerváltás körüli huzavonában.) Ez a filmrészlet – számomra érthetetlen okból - fekete fehér kópiában maradt fenn.
https://www.youtube.com/watch?v=3kGV7zYLRJc&list=PLGEXjAYEByDuGmtCV60kDQsK316RQxgvz&index=277&t=0s
vagy a kész gyárat bemutató filmet:
https://www.youtube.com/watch?v=rpWKw09c1Vw
Akkor dübörgött már 9 házgyár, készültek a balatoni autópálya betoncsíkjai, és azt prognosztizáltak, hogy kis hazánknak 7,5 millió tonna cementre lesz szüksége, (ma valahol a 2,5-3 millió tonna között járunk.) Azonban 2003-ban lebontották: fotók a bontásról:
http://www.archicentrum.hu/index.php?h=7&a=71
Ma már csak a „máltai keresztnek” elnevezett, műhely, iroda és öltöző épület, a nyersanyag tároló, a két fogadó bunkerrel, a központi vezénylő, és a cementtároló siló torzója fedezhető fel a Google térképen.