Épületek/Örökség

Előfordulhat, hogy egy műemléket csak a lebontása árán lehet megmenteni?

1/34

Csonka mecset, ismeretlen szerző rajza 1826-ból, forrás: Gerő László: Eger, Bp., Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat, 1954, 30. p.

Csonka mecset, ismeretlen szerző rajza 1826-ból, forrás: Gerő László: Eger, Bp., Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat, 1954, 30. p.
A toronysisak Pyrker érsek 1829-es felújítása után, forrás: Magyarország és Erdély képekben, szerk. Kubinyi Ferencz, Vahot Imre. IV. köt. Pest, Emrich Gusztáv könyvnyomdája, 1854. 26-27. p.
A csúcsdísz, fotó: Báthory Gábor
Az 1896-97-es felújítás utáni állapot
A minaret ma, fotó: Báthory Gábor
Kidőlő lábazati kövek, fotó: Báthory Gábor
Burkolati kövek repedései, fotó: Báthory Gábor
Lemálló homlokzati felület 2008-ban, fotó: Báthory Gábor
2012-re újabb burkolati kő esett le, fotó: Báthory Gábor
Falnedvesség vizsgálat furata, fotó: Báthory Gábor
A papucs faragott kövei, fotó: Báthory Gábor
Tégla betétezés, fotó: Báthory Gábor
Kérges kőkorrózió, fotó: Báthory Gábor
A minaret törzse, fotó: Báthory Gábor
30 méter magasságból lekívánkozó kövek, fotó: Báthory Gábor
Erkélykoszorú, fotó: Báthory Gábor
A tér felülről, fotó: Báthory Gábor
A repedezett burkolat, fotó: Báthory Gábor
Sorbaállás, fotó: Báthory Gábor
Árusok a minaret előtt, fotó: Báthory Gábor
Bejárat a minaretbe, fotó: Báthory Gábor
A leszűkített csigalépcső, fotó: Báthory Gábor
A vasbeton bélés és az acélbetét, fotó: Báthory Gábor
A minaret részei
Erkélykapu, fotó: Báthory Gábor
Fények, fotó: Báthory Gábor
KApu, fotó: Báthory Gábor
Korlát, fotó: Báthory Gábor
Látkép, fotó: Báthory Gábor
Látkép, fotó: Báthory Gábor
Látkép, fotó: Báthory Gábor
Lépcsőház, fotó: Báthory Gábor
A minaret, fotó: Báthory Gábor
A torony, fotó: Báthory Gábor
Csonka mecset, ismeretlen szerző rajza 1826-ból, forrás: Gerő László: Eger, Bp., Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat, 1954, 30. p.
A toronysisak Pyrker érsek 1829-es felújítása után, forrás: Magyarország és Erdély képekben, szerk. Kubinyi Ferencz, Vahot Imre. IV. köt. Pest, Emrich Gusztáv könyvnyomdája, 1854. 26-27. p.
A csúcsdísz, fotó: Báthory Gábor
Az 1896-97-es felújítás utáni állapot
A minaret ma, fotó: Báthory Gábor
Kidőlő lábazati kövek, fotó: Báthory Gábor
Burkolati kövek repedései, fotó: Báthory Gábor
Lemálló homlokzati felület 2008-ban, fotó: Báthory Gábor
2012-re újabb burkolati kő esett le, fotó: Báthory Gábor
Falnedvesség vizsgálat furata, fotó: Báthory Gábor
A papucs faragott kövei, fotó: Báthory Gábor
Tégla betétezés, fotó: Báthory Gábor
Kérges kőkorrózió, fotó: Báthory Gábor
A minaret törzse, fotó: Báthory Gábor
30 méter magasságból lekívánkozó kövek, fotó: Báthory Gábor
Erkélykoszorú, fotó: Báthory Gábor
A tér felülről, fotó: Báthory Gábor
A repedezett burkolat, fotó: Báthory Gábor
Sorbaállás, fotó: Báthory Gábor
Árusok a minaret előtt, fotó: Báthory Gábor
Bejárat a minaretbe, fotó: Báthory Gábor
A leszűkített csigalépcső, fotó: Báthory Gábor
A vasbeton bélés és az acélbetét, fotó: Báthory Gábor
A minaret részei
Erkélykapu, fotó: Báthory Gábor
Fények, fotó: Báthory Gábor
KApu, fotó: Báthory Gábor
Korlát, fotó: Báthory Gábor
Látkép, fotó: Báthory Gábor
Látkép, fotó: Báthory Gábor
Látkép, fotó: Báthory Gábor
Lépcsőház, fotó: Báthory Gábor
A minaret, fotó: Báthory Gábor
A torony, fotó: Báthory Gábor
1/34

Csonka mecset, ismeretlen szerző rajza 1826-ból, forrás: Gerő László: Eger, Bp., Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat, 1954, 30. p.

Előfordulhat, hogy egy műemléket csak a lebontása árán lehet megmenteni?
Épületek/Örökség

Előfordulhat, hogy egy műemléket csak a lebontása árán lehet megmenteni?

2012.12.19. 13:43

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Eger, Magyarország

Építészek, alkotók:
Báthory Gábor

Vélemények:
21

Letölthető dokumentumok:

Báthory Gábor építész, műemlékvédelmi szakmérnök szakdolgozatában az egri Minaret régóta húzódó rekonstrukciójának lehetőségeit vizsgálja a jelenlegi állapot és a korábban elvégzett beavatkozások tükrében, valamint részletes felújítási tervet vázol fel a programozott anastylozis - teljes bontás és újraépítés - módszerével.

Az egri Minaret felújítása sokáig már nem várathat magára. A sürgős, halaszthatatlan beavatkozás szükségességére Fodor László statikus már 1999-ben felhívta a figyelmet, de a munkálatok a többszöri nekifutás ellenére a mai napig nem kezdődtek meg. A minaret problémájával a 2000-es évek elején kezdtem foglalkozni. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) munkatársaként igyekeztem minél mélyebben megismerni a felmerült problémákat és előkészíteni a tulajdonosi döntést megalapozó javaslatot. Ekkor jutottunk kollégáimmal arra a megállapításra, hogy a minareten hagyományos felújítási eljárással nem lehet tartós eredményt elérni. Időközben elkerültem a KVI-től, de továbbra is érdeklődéssel figyeltem a minaret sorsát. 2006-ban beiratkoztam a BME Műemlékvédelmi Szakmérnöki Szakára, diplomadolgozatom témájául szintén a minaretet választottam. Kitűzött célom, hogy ezen műemlék felújításához kidolgozzam a legmegfelelőbb technológiai eljárást. Megpróbáltam a témát úgy körüljárni, hogy a prekoncepcióm ne befolyásoljon túlzottan a végső következtetés levonásában. Megpróbáltam az ellenérveket összegyűjteni, beszéltem sok műemlékes kollégával, analógiákat kerestem, kritikákat olvastam vitatott felújítási módszerekről.

Csonka mecset, ismeretlen szerző rajza 1826-ból, forrás: Gerő László: Eger, Bp., Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat, 1954, 30. p.
1/34
Csonka mecset, ismeretlen szerző rajza 1826-ból, forrás: Gerő László: Eger, Bp., Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat, 1954, 30. p.

Ezt követően a minaret történetének kutatása során azt tapasztaltam, hogy a 18. század első harmada óta rendszeresen, néhány évtizedenként szükségessé vált valamilyen javítási, megerősítési munkát végezni az építményen. Ez a javítgatás később már odáig jutott, hogy statikai okokból vasbeton belső béléssel erősítették meg a toronyszerű építményt. Az idők során a homlokzati felület 56%-án lecserélték a kövek felületi rétegét, ám azóta is további jelentős mennyiségű kőcsere vált szükségessé. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) és Eger városa most komolyan tervezi a helyreállítási munkálatok megkezdését. Úgy vélem, hogy itt az ideje, hogy eldöntsük: elődeink példáját követve ismét 10-15 évre foltozgatunk egy keveset a minareten, vagy végre megpróbáljuk radikálisan elhárítani a meghibásodások kiváltó okait.

Mi is lenne ez a radikális megoldás?

A dolog megértéséhez előbb szükség legalább címszavakban megismerkedni a minaret 400 éves történetével.

  • A török seregek 1596-ban foglalták el Eger városát.
  • A dzsámit és minaretjét a XVII. század elején építhették.
  • A város 1687. évi visszafoglalását követően a dzsámit keresztény templomként használták. 1713-1717-ig az egri egyházmegye főtemplomaként szolgált.
  • 1726-tól az Irgalmas Rend kórházkápolnája.
  • 1730-ban zsindely héjazatú sátortetővel fedték.
  • 1744-1750 között előcsarnokkal és sekrestyével bővítették.


A XIX. sz. eleji állapot: a dzsámin zsindelyes sátortető látható, a minaret tornya, a korlát nélkül maradt erkély felett néhány méterrel csonkán áll.

  • Pyrker László érsek 1829-ben bádoggal borított sisakkal fedette le a tornyot, „melyen a hold fölé emelkedett kereszt diadaljelül tűnik fel”.
  • A dzsámit 1841-ben lebontották.
  • 1874-ben Eger város képviselői a felújítást sürgették.
  • 1892-ben Möller István felmérte a minaretet.
  • 1895-ben Sztehlo Ottó szakmérnököt bízták meg a helyreállítás megtervezésével és lebonyolításával.
  • Egy villámcsapás végre kimozdította a felújítás ügyét a holtpontról és megindulhatott a munka:
  • - 1896-97-ben a torony felső részét elbontották, régi kövekből visszaépítették és új szomolyai kővel megtoldva csúcsos sisakkal látták el. Az erkélykoszorút újra faragták, az egész homlokzatot szomolyai kővel javították ki.
  • 1911-ben már újabb, jelentős kőcsere vált szükségessé. (Bárány Géza)
  • Állapotfelmérések: 1917-ben Foerk Ernő, 1940-ben Csányi Károly. A felmérések nyomán végzett munkákról nincs tudomásunk.
  • A térségben pusztító két jelentős földrengés (1903 és 1925) nem okozott ismert károkat.
  • A kisebb világháborús károk kijavítási munkáiról részletes adatok nem állnak rendelkezésre.
  • 1962-ben részleges, közelebbről nem ismert állagmegóvási munkák folytak.
  • 1965-ben életveszély miatt lezárták a minaretet, mivel alsó övgyűrűjén aggasztó repedések jelentek meg.
  • 1971-től 9 éven át tartó statikai megerősítést, és homlokzat-felújítást végeztek:
  • 1971-72-ben Dr. Csák Béla egyetemi tanár megerősítési tervei alapján vasbeton belső héjat építettek be.
  • 1976-78 között dr. Zádor Mihály és Deschmann Alajos tervei alapján homlokzati kőcserék készültek és a felületet impregnálták.
  • 1979-ben Sedlmayr János tervei alapján felújították az alsó kerítést és rendezték a minaretet körülvevő teret.

A minaret mai állapota:

  • Talajnedvesség elleni szigetelés nem készült.
  • A felület 56%-án már lecserélték a köveket.
  • A 19. században burkolásra használt kő keményebb és párazáróbb az eredetinél.
  • A belső oldalon 8 cm vtg. vasbeton héj zárja le a felszívódó nedvesség útját.
  • A bezárt víz egyre magasabbra emelkedve próbál kipárologni a felületen.
  • Az eredeti kövek fokozottan korrodálnak, az újak nagy darabokban hullnak le.
  • A mállott felületekbe behatoló víz tovább fokozza a kövek szétfagyását, lemezes leválását.

A minaret anyaga:

  • Eredeti kő - világosszürke riolittufa – a származási helye ismeretlen, savanyú kőzet, 1533 kg/m3 testsűrűségű, 28.3V% porozitású. Tulajdonságainál fogva nagy a vízfelvétele, víz hatására hamar veszít szilárdságából.
  • 19. sz-i burkolat - vöröses dácittufa, származási helye Szomolya, kevésbé savanyú kőzet, keményebb, tömörebb, testsűrűsége 1710 kg/m3, porozitása 13,8 V%.
  • 1976-os kőpótlás  - az eredeti kőhöz jobban hasonlító, sötétszürke riolittufa, származási helye Bogács, kőzetfizikai tulajdonságait nem vizsgálták.

Kidőlő lábazati kövek, fotó: Báthory Gábor
6/34
Kidőlő lábazati kövek, fotó: Báthory Gábor


Falnedvesség vizsgálat furata, fotó: Báthory Gábor
10/34
Falnedvesség vizsgálat furata, fotó: Báthory Gábor




A helyreállítás lehetséges módjai:

  • Dr. Csák Béla tanár úr függőleges vasbeton bordák bevésését javasolta a minaret-test hosszában.
  • Fodor László az alsó szakaszon legalább 20 cm mélységű visszavéséssel javasolt kőcserét, valamint fúrt, injektált szigetelést a terepszinten. Alul a belső héjhoz bekötött vasbeton gyűrű beépítését és alapba lehorgonyzását tervezte, melyhez az alsó néhány lépcsőfok kibontása szükséges.
  • A Botos-Cséfalvay Építésziroda - Fodor László statikai megerősítési javaslatán túl - minden burkolókő eltávolítását javasolja, a javítandó eredeti kövek legalább 22 cm mély kivésését azzal, hogy a beépítendő kő az eredetinél kissé nagyobb szilárdságú legyen. A minaretet szilárdító- és impregnáló anyaggal kell lekezelni, a terepszint alatti szakaszt ki kell szellőztetni.
  • A megerősítési munkákhoz mindegyik variáció esetén egyedi nehézállványt kell építeni.

A javaslatok - bár egy általános toronyszerű épületnél önmagukban jó megoldások - egy műemlék és különösen a minaret esetében nem képesek korrekt módon és tartósan megoldani a vízszigetelés és a toronytest megfelelő kiszellőztetésének problémáját. A minaretet alulról utólagosan vízszigetelni kell. A pára áramlását gátoló, utólag beépített külső és belső rétegeket el kell távolítani.

Mindezeket az igényeket csak a minaret teljes elbontásával és szakszerű visszaépítésével lehet kielégíteni.

Helyreállítási javaslatom:

  • A műemlék-kutatási vizsgálatokat a teljesség igényével kell kiegészíteni.
  • Ki kell dolgozni egy olyan technológiát, mellyel úgy bontható el a minaret, hogy az eredeti kőanyag a legkisebb mértékben sérüljön! (lásd a szakdolgozatomban „A helyreállítás műszaki részletei” című fejezetet)
  • A közelben deponált kőanyagot műhelykörülmények között lehet restaurálni.
  • A pontosan konszignált és dokumentált építőanyagot eredeti helyére lehet visszaépíteni.
  • A kőpótlásokra az eredetihez legjobban hasonlító kőzetfizikai tulajdonságú követ kell kiválasztani.
  • A bontáskor megismert építési technológiát kell alkalmazni visszaépítéskor.
  • Az alapozásba lehorgonyzott, rejtett vonóvasas technológiával a minaret földrengésállóvá tehető.

Bejárat a minaretbe, fotó: Báthory Gábor
21/34
Bejárat a minaretbe, fotó: Báthory Gábor


Árusok a minaret előtt, fotó: Báthory Gábor
20/34
Árusok a minaret előtt, fotó: Báthory Gábor



A fentieket műemlék-elméleti alapon vizsgálva bevezethetünk a műemlékvédelembe egy új fogalmat:

programozott anastylozis = a műemlék megmentésének olyan technikája, melynek során pontosan kidolgozott program szerint elbontjuk, majd restaurálást követően eredeti helyére, eredeti állapotába építjük vissza az objektumot. A technológia használata csak rendkívüli esetekben, szűk körben javasolható.

Remélem, a dolgozatom mindenkit meggyőz arról, hogy a minaret csak a teljes lebontása árán menthető meg az utókornak.

Báthory Gábor
építészmérnök, műemléki szakmérnök


Előfordulhat, hogy egy műemléket csak a lebontása árán lehet megmenteni? - Az egri minaret újjáépítése
BME Építészmérnöki Kar, Építészettörténeti és Műemléki Tanszék
Műemlékvédelmi Szakmérnöki Szak, Szakdolgozat – 2012. május
szerző: Báthory Gábor
konzulens: dr. Fejérdy Tamás, dr. Török Ákos

A teljes szakdolgozat csatolmányban olvasható.

Vélemények (21)
Pákozdi Imre
2012.12.22.
12:33

Az ügy és ahogy indul, szerintem lehetővé tenné egy nemzetközi (úgy értem török + magyar) pénzgyűjtés beindítását is. Persze csak azután, hogy világossá válik, hogyan és kb. mennyiért történik majd az újjáépítés. Arra ugyanis, amit ez a minaret képvisel, mindkét nemzet büszke lehet: a törökök arra, hogy idáig eljutottak, mi pedig, hogy még sincsenek itt. Ráadásul ma kifejezetten barátságos a két nép viszonya, ha egyáltalán van a népeknek viszonyuk egymással.

zsuppanandras
2012.12.21.
20:57

a nemzetközi szakmai szereplők bevonását a munkába azért tartanám fontosnak, mert az egri minaret különleges földrajzi, történelmi helyzete okán európai jelentőségű emlék. ha Anatóliában földrengés miatt ledől egy minaret, és a törökök jól-rosszul újjáépítik, az a török műemlékvédelem belügye, elég sok minaretjük van ahhoz, hogy egy gyengébben sikerült beavatkozás se legyen tragédia. Egerben nem ez a helyzet, és ha van külső kontroll, kevésbé kell tartani attól hogy gányolás lesz a vége. a másik szempont, amiért ezt pártolnám, hogy sejtésem szerint ehhez nincs meg teljes mértékben a hazai tudás. az oszmán-török formakincsben kellően képzett kőfaragók biztos hogy nincsenek Magyarországon, hiszen alig van restaurálásra szoruló emlék a korszakból. esetleg Eger helyett érdemes lenne először Érddel kísérletezni, az ottani minaretre betonsapkát húztak, azzal már csak a látvány miatt is jó lenne kezdeni vmit.

FenyvesiHK
2012.12.21.
21:27

@zsuppanandras: Tanulságos műemlék újjáépítési történet a mostari Öreg Híd esete.Mint tudjuk 1993-ban felrobbantották.

A helyreállítási munkálatokat magyar hídépítő mérnökök kezdték el. Õk emelték ki a Neretvából a lezuhant kőtömböket. Sokáig abban bíztak, hogy a valamennyit fel lehet még használni az új híd építéséhez, de a kiemelésük után rögtön kiderült, annyira megsérültek, hogy mindent elölről kell kezdeni. Nem is annyira robbantás, mint a folyó erős sodra rombolta legjobban a köveket. A firenzei egyetem építőmérnökei egy szintén firenzei tervezőirodával közösen dolgozták fel az Öreg hidat alkotó kövek adatait és ott is tervezték meg az új híd térbeli képét. Az újjépítési munkához minden egyes kőtömböt külön-külön meg kellett tervezni ahhoz, hogy az új híd pontosan olyan legyen, mint a régi. A kivitelezés során egy újabb náció érkezett Mostarba: a törökök. Ezúttal nem hódító szándékkal érkeztek, hanem azért, hogy megmunkálják a több mint ezer kőtömböt. A török kőfaragók két évet töltöttek el a kövek megdolgozásával. Közben német- és orosz hídépítő mérnökök is csatlakoztak az újjáépítési munkálatokhoz.

Az építőköveket acél csapokkal kapcsolták össze, a csapok a kövekbe vájt furatokba illeszkedtek, a furatokat pedig ólommal öntötték ki. Így egy kő-acél rendszer alakult ki, amely a híd szerkezetét adta korábban is, tehát az újjáépítés során is a korabeli szerkezeti megoldást alkalmazták. A hírekben az volt olvasható, hogy “A lefektetett műemléki elvek alapján valamennyi fellelt maradvány újrafelhasználásáról egyenként döntöttek, mindez mintegy 45 000 adat elemzését tette szükségessé.”

Az építési folyamat a kőtömböket összekötő habarcs kidolgozásakor akadt el. A mérnököknek nem sikerült olyan szilárdságú kötőanyagot kidolgozniuk, mint amilyet az eredeti hídépítők használtak. Két évig próbálkoztak, de a tudományuk nem hozott sok sikert. Végül a török kőfaragók nyomására kipróbálták az ősi recepten alapuló habarcsot. Ennek az alapelemei: citrom, kecskeszőr, csontpor és tojássárgája (akkoriban még nem ismerték a cementet). A mérnökök nem akartak hinni a szemüknek, amikor a tesztek során kiderült, hogy a szakácskönyvbe illő ősi habarcs hozza azokat az eredményeket, ami a híd összetartáshoz szükséges. Ezzel az ősi habarccsal készült el az új mostari Öreg híd.

Aki járt ott a felrobbantás előtt, emlékezhet a híd járófelületére, a halvány helyi „tenelija” mészkőből, ami a nap helyzetétől és erejétől függően változtatja színét. A tükörfényesre koptatott kövek mintha koponyák úgy simultak a talpakhoz, aki járt rajta, nem felejti el. Kilenc évbe telt a híd megépítése Hajrudin tervei alapján, két nap kellett a lerombolásához és 11 év az újjáépítéséhez. A Világbank anyagi támogatásával, 15 millió eurós költséget emésztett fel végül a 2004-re elkészült új híd.

Hogy milyen az új híd? Hát szinte minden ugyanolyan, csak éppen az a 427 év hiányzik róla,meg a tükörfény,meg a Szulejmán lába nyoma….De ezek nagyon.

(Apropo nem kéne nekünk is megpróbálkoznunk a törökökkel?Már úgyis olyan rég jártak Egerben...)

 

Pákozdi Imre
2012.12.22.
08:11

@FenyvesiHK: Köszönjük a tanulságos és szép történetet. Ami a minaretet illeti: vasbeton mag, vendégkövek, török kőfaragók, külföldi műemléki felügyelők, EU-s pénz... Wodurch ist es noch original und ungarisch, Mimarlik?

mB
2012.12.22.
10:27

@FenyvesiHK: Szép történet (a mostari), köszönöm hogy olvashattam. Szívesen átemelném a saját kis blogomba, hogy elérhető, kereshető, hivatkozható legyen (például hallgatóknak), ha nem gond - lehet? Kapcsolódik pár más körben folytatott beszélgetésünkhöz. (Kár hogy megszűnt a privát üzenet küldésének lehetősége, akkor ezt nem itt kéne üzengetnem, pardon.)

bathor
2012.12.22.
10:35

@Pákozdi Imre: A külföldi szakemberre már mi is gondultunk korábban. Járt itt egy világhírű török építész professzor, dr. Dogan Kuban. A szakvéleményben a professzor alapvetően három helyreállítási lehetőséget jelölt meg: 

a)    A minaret lebontása az alapozás szintjéig és újjáépítése hagyományos módszerekkel, esetleg egy kis megerősítéssel;

b)   A minaret lebontása és újjáépítése egy betonszerkezet köré a megmentett kőanyag felhasználásával külső burkolatként;

 c)   Hagyni a minaretet ahogy van, apróbb javításokat végezni és a jövőre hagyni a radikális beavatkozásokat."

Végső konklúzióként kijelenti, hogy ő az a), vagy a b) megoldást javasolja.

Gondolhatjátok, mi volt a műemlékesek véleménye. Ugyanaz, mint az egyik előző hozzászólásba: Ő könnyen beszél!

Nem tartanám szükségesnek külföldi szakembereket felkérni. Nálunk is megvan a megfelelő szakmai hozzáértés, amit nemzetközileg is elismernek. Mostarban a pénzügyi segítség miatt volt olyan nemzetközi a gárda, na meg a tényleg speciális technológiai problémák miatt. A habarcs nálunk is kérdéses lehet, de egyébbként semmi különleges nincs a feladatban. Tisztességes, alapos munkát kell csak végezni.

FenyvesiHK
2012.12.22.
11:00

@mB: Kedves mB A válaszom igen,de én találtam mail címet, bővebb válaszom ott.

bardóczi
2012.12.20.
15:02

"Eredeti kő - világosszürke riolittufa – a származási helye ismeretlen"

Jé! Még tényleg egyetlen szakembernek se jutott arrafelé eszébe, hogy az Eger és környékének ementáliként összefurkált - utóbb barlanglakásokként és borospincékként hasznosított - riolittufa kőzetanyagát összevesse a minaretével? 

bathor
2012.12.20.
22:32

@bardóczi: A kőről meg csak annyit, hogy a minaretet 400 éve építették. Azóta az akkori bánya környezetéből valszeg minden használható követ kibányásztak. Eger környékén kismillió bánya, pince, gödör van. Ha fel akarjuk újítani a minaretet, ezeket geológusnak végig kell járnia és megtalálni a legalkamasabb követ, de az sem lesz az eredeti.

zsuppanandras
2012.12.20.
11:29

értem a jószándékot, csak nem hiszek az eredményben. ezt talán színvonalasan megcsinálnák Németországban, de nálunk az lenne belőle hogy a kövek tönkremennének a bontás során, majd kiderülne hogy a rendelkezésre álló költségvetésbe ne fér bele új kőtömbök faragtatása. leállna minden fél évre, Egerben felháborodnának, a polgármester gyors megoldást keresne, és a végén kiöntenék a minaretet vasbetonból, lapra vágott kőburkolattal. egy fő-fő műemlékes pedig elmagyarázná hogy jobb is így, hiszen végre nem lesznek statikai bajok, kibír akár egy földrengést is, és az eredeti minaret már emberéleteket veszélyeztetett.

FenyvesiHK
2012.12.20.
12:24

@zsuppanandras: Nem beszélve a partykon büszkén mutogatott, valódi minaretkőből épült kerti szalonnasütők nagy népszerűségének "felsőbb" körökben.

bathor
2012.12.20.
22:27

@zsuppanandras: Kedves András! Sajna tényleg ez a Kis Magyar Valóság. Sajnos szerintem nincs más választás, bizakodni kell. Ha hozzányúlunk a minarethez, nem szabad megint valami vasbetonos megerősítéssel tovább rombolni ami még megmaradt belöle.

Pákozdi Imre
2012.12.21.
05:04

@zsuppanandras: Ha ZSA fenti bejegyzéséről lefejtjük a németekkel szembeni kisebbségi érzést (vagy csak az ezirányú gondolati automatizmust) és az ezzel párban járó rutinos kishitűséget, nem elvetendő, amit ír. Eredeti úgysem lesz a minaret, hiszen hajdani török hódítóink nem műemléknek építették :-). Köznapi épületnek készült, a kor színvonalán, annak viszont eminens lett: kibírt minden földrengést, kőpestist, átkeresztelést - végülis négyszáz éve áll. Valóban ideje, hogy segítsünk rajta és főleg, hogy végiggondoljuk a sorsát. A kövenkénti lebontás és újjáépítés valószínűleg végképp végezne a torony eredeti kőanyagával. Nemrég megmásztam 96 lépcsőfokát, hát... aki épségben lefejti azokat az öreg, málló köveket a belső, statikai célú betonhüvelyről, az ügyes mester. És lehet és kell is tartósabb követ találni, de az újjáépítés úgy kell megtörténjék, hogy ott állékonysági kétely és balesetveszély ne maradjon. Ez pedig vasbetont jelent, kőborítással, hölgyeim és uraim. Mert az egész, sajátos hangulatú és szép minaret nem ér annyit, hogy akár csak egy kósza kőszilánk is a körülötte kószáló emberek fejére hulljon. Ne feledjük, hogy ez a torony - akár félholddal, akár kereszttel a csúcsán - az Isten dicsőítésére, nem pedig kísértésére épült.

zsuppanandras
2012.12.21.
10:14

@Pákozdi Imre: nem érdemes vasbetonból minaretet építeni, Imre, ebben egész biztos vagyok. az egri minaret reliktum, addig értékes, ameddig - minden kőcsere ellenére - a török korig visszanyúló kontinuitást ad a városnak, és meglepő elevenséggel idézi fel a Közel-Keletet egy közép-európai barokk terecske közepén. bárki aki ránéz, átélheti, hogy eddig jutott előre a hódító kelet a keresztény Európában, ezen a ponton állt meg az áradat. olyan mint a dagálytól legmesszebb partra vetett tengeri kavics. ha egyszer lebontjuk, és a történeti hitelessége elvész, teljesen fölösleges beton minaretet építeni helyette pusztán azért, mert egyszer állt ott vmi hasonló.

Pákozdi Imre
2012.12.21.
10:52

@zsuppanandras: "...mert egyszer állt ott vmi hasonló". Teljesen igazad van. Mert mi lenne, ha a minaret helyett, amelynek szinte biztos, hogy a következő átépítés után már egyetlen eredeti köve sem lesz eredeti, egy minaret-alakú minaret-emléket építenénk, mai formavilággal és kb. 1:1-es méretarányban? Amelybe föl lehet lépcsőzni, amely kilátóként és hangsúlyos építményként is szolgál, amely kortársi, de mégis emlékmű. Ráadásul anélkül, hogy omlásveszélyt jelentene a környezetére.

Persze, tudom, hogy egy műemlék nem attól az, hogy eredeti alkotóelemei vannak. Bergenben a belvárosi öböl partján lévő ősi Hansa-kereskedőházaknak szavatoltan egyetlen gerendája sem eredeti már, mégis hiteles emlékek. Ugyanez igaz a XIII. századinak mondott norvég fatemplomokra. A kulcsszó a folytonosság, a használat és a felújítás folytonossága. Az egri minaret esetében azonban a folytonosság kritériuma több szempontból sem teljesül. Ugyanakkor azt jelezni, amit olyan szépen leírtál, tehát a valamikori oszmán áradat peremvidékét, ráadásul egy szép, békés célú és közkedvelt épülettel vagy annak emlékművével, mindenképpen értelmes dolog volna. 

zsuppanandras
2012.12.21.
11:09

@Pákozdi Imre: "A kulcsszó a folytonosság, a használat és a felújítás folytonossága." az egri minaret esetében ez jelenleg eminens módon megvan, éppen ezért próbáltam arra figyelmeztetni, hogy a jószándékkal elindított lebontás után már bármi megtörténhet. én természetesen ragaszkodom az egri minarethez, semmilyen emlékműre és mű-emlékre nem vágyom helyette. a szakdolgozatot végigolvasva elismerem hogy a lebontás és a technológiájában, részben anyagában hű újjáépítés elvileg járható út, de továbbra is állítom hogy nagyon veszélyes. akkor szabad ebbe belevágni, ha biztos hogy nincs más megoldás, a város szerez rá nagyon sok pénzt, és ELŐRE leszállítják a helyszínre az új kőanyagot mielőtt bontani kezdenek. a bontást a legszigorúbb műemlékes felügyelet mellett kellene elvégezni. és sajnos az örökségvédelem hazai állapota miatt tényleg azt kell mondjam, hogy ehhez nemzetközi segítségre, szakértőkre is szükség lenne. a dolog nem bízható rá egy "kompromisszumkész" hazai területi felügyelőre és piás kőművesekre. a szakdolgozat végén felvázolt bosnyák bazárt a környező térre inkább hagyjuk, szerintem.

HI
2012.12.21.
15:44

@Pákozdi Imre: Bocs Imre, de ilyen alapon egy toronydarun egy müezin és annyi. Magas is, torony is, meg ha kell énekel.  Viccet félretéve, értve András aggodalamit ez az újjá építés nem hülyeség.

Pákozdi Imre
2012.12.21.
16:35

@HI: Jó, persze, épüljön újjá, én csak ötleteltem (előkelőbben szólva, továbbgondoltam). És azért remélem, hogy nem egy toronydaru mellett sikerült érvelnem ...:-). Üdv.

bathor
2012.12.21.
19:24

@Pákozdi Imre: Nagyon örülök, hogy beindult a vita. Ez indított, hogy az építészfórumhoz forduljak. Sok fontos meglátás, új szempont kerül elő. Örülök, hogy András elolvasta a dolgozatot, mivel a rövid cikkem tényleg csak problémafelvetés, az általam kidolgozott megoldás nem fér bele az oldal kereteibe. Javaslom, hogy akit jobban érdekel a probléma töltse le és olvasson bele a dolgozatba. Tudom, egy szakdolgozat ritkán izgalamas olvasmány, de igyekeztem jól tagolni, így elég mindenkinek az őt érdeklő részt átfutni. 

Véleményem szerint a dolgozatban leírt technológiát betartva csaknem ugyanannyi eredeti kő kerülhet vissza az átépítés után, mint a javítgatások nyomán, csak sokkal szakszerűbben kijavított állapotban. A statikai veszélyektől tartó szakemberek, itt elsősorban a legnagyobb felelőséget viselő tartószerkezeti mérnökökre gondolok, nem vállalnák a felelőségét, hogy ne pakolják tele újabb vasbeton szerkezetekkel a minaretet. Az alapba történő bekötéshez az alsó hat-hét eredeti lépcsőfokot ki kéne bontani (aki járt már a minaretben tudja, hogy azon a szűk helyen labányászni az eredeti alapozásig elég nehéz feladat lehet). Ezek a kövek többet már nem igen kerülhetnek vissza. Az óvatos bontás viszont nagy valószínűséggel megóvná az összes lépcsőfokot is. Ha minden szempontot összevetünk, az érzelmi és esetleg az anyagi szempontok kivételével minden azt mondja, hogy át kell építeni. Azért mondok esetleget az árra, mert az álló helyzetet stabilizálni tudó speciális állványzat elemészti a két technológia közti árkülönbözetet (feltéve, hogy minden szükséges munkát el akarunk végezni álló helyzetben is).

Nagy-nagy kérdés, hogy aktuális-e a munka jelen gazdasági és műemlékszakmai helyzetben. A félemek jogosak. Csak a teljes munkára elegendő Uniós forrás birtokában szabad nekikezdeni és olyan szervezeti formában, mely az átalakulóban lévő hatósági ellenőrzés bizonytalanságai ellenére, a szervezeten belül biztosítja a szakszerűséget. Nem lehetetlen, de nagyon nehéz probléma.

Leállítom magam, mert megint csak az oldal kereteit fogom feszegetni. Üdv mindenkinek.

Pákozdi Imre
2012.12.21.
21:12

@bathor: Báthory úr, ismeretlenül (ill. csak az írása és a hozzászólásai alapján) valószínűsítem, hogy ha Önt bevonnák a tényleges tervezésbe és kivitelezésbe, a dolog jól sülne el.

Villy
2012.12.20.
09:15

Már előfordult. 200 éve a Bakócz-kápolnával. 1600 darabra szétfűrészelték, majd újra összerakták.

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk