Előrejelzés az építési piacra 2009-ben

A Buildecon új elemzésében némileg módosítja a decemberi számadatokat. Kedvezőtlenebb eredmény várható, az építési piaci teljesítményének csökkenése elérheti a 7%-ot.

1. A Buildecon prognózisa a magyar építési piaci alakulásáról 2009-ben

A 2008-as évi építési piaci teljesítmény 0,3%-kal kedvezőtlenebbül alakult, mint ahogy decemberben a Buildecon elemzésében előre jeleztük.

Szemben a 6,5%-os csökkenéssel a hazai építési piaci teljesítmény – a beruházás építési hányada – forintban számolva az előző évhez képest 6,8%-kal maradt el. A lakásépítés 2008-ban lényegében stagnált, a nem-lakás célú magasépítés értékében és a mélyépítésben történt csökkenés az előző évhez képest.

A 2009-es évre vonatkozó, tavaly decemberi prognózisunkat a jelen ismereteink szerint akként módosítjuk, hogy a 2009-es építési piaci teljesítmény csökkenését 3–7% között becsüljük, ezen belül a magasépítés nagyobb mértékben csökken (-4 – -8%-kal), tekintettel a zsugorodó és lassuló magánerős beruházásokra. A lakásépítésben a magasabb minőség iránti igény várhatóan fennmarad. A mélyépítési szektorban, ahol a kormányzat gyorsítani kívánja az EU finanszírozású projekteket, a csökkenés várhatóan kisebb lesz (-2%), mint ahogyan azt decemberben prognosztizáltuk.

Az építési folyamatok alakulásáról május-június közepénél előbb érdemben nem lesznek tényadatok. A Buildecon a projekt alapú elemzés alapján az év első két hónapjában nem lát jelentős pozitív vagy negatív eltérést az előző év hasonló időszakától. Azonban márciusban számos, korábban előkészített, magánberuházásban megvalósuló projekt halasztását jelezték pl. a tervtanácsokon.

Jelentős tényező lesz 2009-ben a kormányzat 1800 milliárdos beruházási csomagja. Ez a csomag az NFGM és a NFÜ által közösen összeállított, rendszerezett, web-portálon keresőszavakkal kezelhető, korábban már előkészített, 2009–2010-ben EU támogatás felhasználásával megvalósuló (induló) építési projektek együttese (mintegy 670 projekt). A másfél év alatt megvalósuló érték az építési piac időarányos teljesítményének mintegy 40 százaléka. A beruházási csomag értékének kb. kétharmada – 1270 milliárd forint – közlekedési beruházások megvalósulására irányul. A csomag kedvező hatása az év második felétől várható.

Számos törvény 2008-as módosításával gyorsítják fel az EU finanszírozású projektek kivitelezését biztosító, rendkívül összetett előkészületeket. A strukturált adatbázis mellett – ez az ún. „építési piactér" –, a beruházások mielőbbi megvalósulását elősegítendő, további kedvező intézkedés, hogy a kormány 20-ról 40 százalékra, de legfeljebb 300 millió forintra növelte az uniós pályázatoknál felvehető előleg mértékét. A megemelt előleg a Gazdaságfejlesztés Operatív Program, a Közép-Magyarországi Operatív Program 1-es prioritása, a Regionális Operatív Programok gazdaságfejlesztési célú, illetve turisztikai célú prioritásai, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Programból finanszírozott munkahelyi képzést támogató projektjei esetén vehető igénybe.

A Kormány 2009–2010-ben 1400 milliárd forintot tesz közvetlenül elérhetővé a hazai vállalkozások számára. A válságkezelő csomag a piaci, vállalkozói igényeknek megfelelően többféle konstrukcióban kínál megoldást a forráshiány enyhítésére: a vissza nem térítendő támogatásoktól és a hitelektől kezdődően, a kamattámogatáson keresztül a 80 százalékos állami garanciavállalásig. A támogatott hitelek mind több típusa szerepel egyre több kereskedelmi bank kínálatában így már a nagyobb és a legkisebb cégek is találhatnak forrást akár beruházásaik, akár cash-flow problémájuk finanszírozásához. A legkisebbek, illetve a most induló vállalkozások 20 százalékos önrésszel maximum 10 éves futamidő mellett vehetik igénybe a mikrohitelt minimum egy, legfeljebb tízmillió forint összegig. Az Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelt bármely hazai, vagy az EGT területén székhellyel és magyarországi fiókteleppel rendelkező kis-, és középvállalkozás igényelheti.

2. Kitörési javaslatok, építési piacélénkítés

A következőkben megkíséreljük összefoglalni a lehetséges elmozdulási pontokat a hazai és a nemzetközi kilátások alapján. Javaslataink természetesen az építési tevékenységhez kapcsolódnak, de érintenek más területeket is, mint pl. az oktatás és az export.

Mindenekelőtt a KKV-k és a mikro vállalkozások számára teszünk javaslatokat. Ezek lényegében aktuális, jövőbe mutató, élőmunka igényes területek feljavítására irányulnak. A rendelkezésre álló szellemi tőke felhasználásával, új munkahelyek teremtésével, oktatás szervezéssel, a szürkegazdaság zsugorításával sokat javíthatunk a bennünket körülvevő, épített környezetünkön. Mindez reális cél lehet a globális krízis átvészelésére is.

1. Stratégia kialakítása. Ki kell alakítani, a krízishez kapcsolódóan az épített környezet fejlesztésének stratégiai irányait. Ebbe kell beleágyazni a hazai építési tevékenység preferenciáit: energia megtakarítás, munkahely megtartás, építési export, élhető környezet, fenntartható építés.
2. Export. A stratégia egyik lehetséges területe a hazai építési piaci szereplők tevékenységének nemzetközi erősítése (építőipar, építőanyag, termék, technológia, szellemi tőke exportja).
   A szóba jöhető országok, mindenekelőtt a szomszédaink – Románia, Szlovákia, Ukrajna, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria, – valamint más EU országok (Lengyelország, Bulgária, Csehország), hagyományos piacaink, mint Németország, Oroszország, Kína.
   Ezekről az országokról folyamatosan biztosítani kell a szakmai információt a vállalkozók, gyártók, tervezők részére (ITD, külképviseletek, ÉVOSZ stb. ismeretek, Buildecon tanulmányok támogatott terjesztésével, ország-fórumok rendezésével a kint tevékenykedő vállalkozók bevonásával stb.).
3. EU integráció. A határ menti, EU által támogatott projektek megvalósításának felgyorsítása. Nagy nyilvánosságot kell teremteni minden lehetséges projektnek, a kis munkákat is azonnal el kell kezdeni, a szomszédos országokkal jó kooperációban. Ez a határ menti önkormányzatok felé óriási gesztus pl. a munkanélküliség csökkentése tekintetében.
4. A települési közterületek feljavítása. Minthogy 2009-től sokkal kevesebb új magánberuházás fog elindulni, ideje a meglévő épületállomány és a városi és települési közterületek feljavítására koncentrálni. A települési közterületek feljavítása egyfelől szellemi munkát igényel, másfelől bevonható a lakosság, végül nem annyira költségigényes és közmunkát is feltételez. Európa – ezen belül Magyarország – igen hatalmas és értékes épületállománya a további új építés helyett a meglévő állomány korszerűsített újrahasznosítását igényli.
5. A folyamatban lévő lakásépítések energiatudatos, preferált befejezése. A lakásépítés területén javaslatunk a következő. Igen jelentős a folyamatban lévő új lakásépítések száma, a statisztika évente mintegy 150 ezer ilyen lakást tart nyilván. Ezek befejezése érdekében fel kellene mérni a mintegy 150–180 ezer befejezetlen lakás (KSH adat) fizikai állapotát , készültségét, lakottságát, építtetőinek szociális helyzetét. (Ez a felmérés a 2010-es népszámlálás kérdéseibe beilleszthető). Energia-hatékony befejezést megcélozva – esetleg összekapcsolva a bérlakás alakuló koncepciójával – állami támogatással e lakásokat be lehetne fejezni. Ez a mennyiség mintegy 4–6 évi új lakás építésnek felel meg, és mintegy 300–400 ezer család – 1,2–1,6 millió állampolgár lakásgondját enyhíti, vagy oldja meg. Egyszersmind az építőipar kisvállalkozóinak foglalkoztatását is biztosítja, az építőanyagok és termékek felhasználását fokozza stb.
6. Az energiatakatékos technológiák ismereteinek oktatása, exportképes tudássá fejlesztése. Az energia hatékony lakásfelújítás egyben exportképes tudást is jelent. Ma Európa nyugati felén a lakásépítés évi értékének 50 százaléka felújítás. E területen Európa szerte jelentős a tennivaló és a szakmunka igény. A „pénteket a kormány fizeti" bejelentés alapján ezen a területen kellene intenzív, exportképes (szakma és nyelvtanulással egybekötött) oktatási hálózatot létesíteni. Ez mind az EU mind a költségvetés által támogatott cél.

Gáspár Anna
Buildecon