építészet : környezet : innováció

Energiatakarékosság: a szomszédok előnyben

Szakmailag megalapozott, világos célokat kell kitűzni az energiafüggőség csökkentése, az energiaellátás biztonsága, valamint a környezet megóvása érdekében.
Több mint 1600 gyártó mutatta be termékeit Welsben, Európa legnagyobb szakvásárán.
Mesterházy Myra Mónika és Szekér László beszámolója

Minden tavasszal tömegeket vonz Európa legnagyobb épületenergetikai kiállítása, melynek húsz éve a felső-ausztriai Wels ad otthont. Március első hétvégéjén mintegy 1600, többségében osztrák és német cég mutatta be „klímatudatos”, hatékony energiafelhasználású termékeit a hatalmas, több mint 60 ezer négyzetméteres vásárközpontban. A monumentális vásárcentrum - szinte megduplázva a kiállítási területet - idén új csarnokkal bővült, a létesítmény hatalmas fatartóival, extra hőszigetelésével, légtechnikai berendezéseivel - stílszerűen - környezettudatos építészeti alkotásnak minősül.
A konferenciákkal, szakmai napokkal színesített Energiesparmesse Wels az építőanyagokra, fűtéstechnikára és épületgépészeti megoldásokra fókuszál, az iparág legújabb trendjeit, fejlesztéseit mutatja be a szakmának és a nagyközönségnek. Az idei rendezvény slágertémái a passzív-ház szabvány, lakásszellőzés hőcserélővel, szoláris hűtés, innovatív hőszigetelés, klíma-aktív építés, energiahatékony épületfelújítás és épületbiológia voltak.

 



 

Napelemek, hőszivattyúk, kazánok minden mennyiségben

Megdöbbentő az iparág mennyiségi és minőségi fejlődése. A korszerű, klímatudatos épületszerkezeti technológiák, újgenerációs épületgépészeti berendezések ma már az átlag fogyasztók - ingatlantulajdonosok - számára elérhető - megfizethetővé - váltak; az épületek energiafelhasználása jelentősen csökkenthető, de nem a komfort csökkentésével, hanem a hatékonyság növelésével.

Az energiatakarékos aktív és passzív építészeti megoldások a magyar köztudatban még mindig kevéssé ismertek. Aktív elemeknek nevezzük azokat a berendezéseket, melyek megújuló forrásokból energiát nyernek, ide tartoznak a napkollektorok, a fotovoltaikus (pv) napelemek, a szélturbinák, a hőszivattyúk, a biomasszával üzemelő kazánok. A passzív elemek az épületek energiamegtartásáért felelnek, a környezettudatos építészeti tervezésen (tájolás, méretezés) túl ide sorolhatók a különféle hőszigetelő-rendszerek, a nyílászárók, a szellőzők, a természetes megvilágítás, az árnyékolás, és egyéb korszerű építőanyagok.

A kompakt tömegű, klímatudatosan kialakított passzív ház fűtési energia felhasználása 15 kWh/m2 évente, vagyis tizenötször kevesebb, mint az átlagos, „energiafaló” épületeké. Elérhető, reális cél, hogy egy családi ház fűtési rezsije ne haladja meg a 150 eurót évente, ami a jelenlegi érték alig tizedét jelenti! Ehhez U= 0,15 W/m2K érték alatti, hőhídmentes, légzáró határoló szerkezeteket kell építeni, és masszív hőtároló anyagokat (például betont) szükséges alkalmazni. Ily módon már számottevő lehet a szoláris nyereség a délre néző, hármas üvegezésű ablakon keresztül (U=0,8 W/m2K), s a jelentősen csökkent energiaszükségletet biomasszával, napenergiával már könnyedén ki lehet elégíteni.

 

 
 

Szigetelő-rendszerek: vastagon!

Az osztrák szakvásáron az is bebizonyosodott, hogy szomszédjainknál és Németországban rohamosan terjed a pellet-kazánok, az úgynevezett pellet-technológia alkalmazása. A kiállításon gyártók százai vonultatták fel modern berendezéseiket, berendezéseket. Úgy tűnik, a gáztüzelésű fűtés reális alternatívája lehet a pellet-kazános fűtés, elsősorban családi házak esetében, de nagyobb hőközpontok hőellátása is megoldható a speciális technológiával előállított - kiváló fűtőértékű - pellettel.

Az energiatakarékos épületek vonatkozásában alapkövetelmény a megfelelő szigetelés. A kiállításon új fejlesztésű termékeiket mutatták be a szigetelőanyag-gyártók, s a standokon felépített - demonstrációs - épületszerkezet-részek jóvoltából az egyes szigetelő-rendszerek alkalmazási módjait is megismerhették a látogatók. Láthattuk: falaknál a hagyományos 30-38 centiméteres falazóblokkhoz már 15-20 centiméter vastagságú hőszigetelést ajánlanak egyes gyártók, de a passzívházaknál a hőszigetelés akár a 30 centimétert is elérheti. Tetőtereknél 30-40 centiméteres hőszigetelés javasolt, a hőszigetelő anyaga lehet kőzetgyapot, üveggyapot, vagy az új feljesztésű grafitadalékos poliuretán hab. Utóbbi hőszigetelő képessége a gyártó szerint 20 százalékkal jobb, mint az eddig használatos szigetelőanyagoké, igaz, ez az árában is megmutatkozik. Az óriási szigetelőanyag-választék láttán nem tűnik elképzelhetetlennek, hogy már a közeli jövőben 20-30 centis hőszigeteléssel épülnek meg a házak. Kapható új, 50 centiméteres hőszigetelő falazóblokk is, s az is újdonság, hogy a hagyományos kulékavics helyett az üveghulladékból gyártott hőszigetelő üvegkavicsot alkalmaznak vízhatlan feltöltésnek.

A nyílászárók gyártói is az energiatakarékosság jegyében fejlesztették ki újgenerációs termékeiket; egyes cégek a gáztöltésű hőszigetelő üvegeket már három, vagy négyszeres rétegben is gyártják.
A megfelelően hőszigetelt, légzáró épületburkon belül kardinális kérdés a szellőztetés megoldása, és a gyártók erre is megtalálták a megfelelő technológiát: hőcserélős, hővisszanyerős szellőztetéssel elejét lehet venni az épületen belüli - penészedést, szerkezetromlást előidéző – páraképződésnek, és az energiát is vissza lehet forgatni.

A hőszivattyús megoldások is tökéletesednek. A hőszivattyúval kombinált fűtés egyre elterjedtebb Ausztriában és Németországban; a szerkezet a talaj, a környezetben található víz, továbbá a levegő energiáját hasznosítja, jó hatásfokkal. A használati melegvíz előállítása megoldható napkollektorok használatával, már kereskedelmi forgalomban vannak a vákuumcsöves napkollektorok, melyek még a hideg téli napokon is képesek melegvizet előállítani; a beépített biztonsági szelepek megakadályozzák a túlmelegedést. A vásáron tetőbe integrált napelemeket és napkollektorokat is láthattak az érdeklődők, hőcserélős szellőztető berendezéssel együtt 90 százalékos hő-visszanyerés érhető el.

A gyártók a háztartásokban felhasznált villanyáram csökkentésére is kínálnak jó megoldásokat; egy 24 négyzetméteres házi napelem-erőmű például egy átlag családi ház energiaszükségletét fedezi.

Napelemek gyártásában az amerikaiak és a japánok töltik be a vezető szerepet, légtechnikában a németek, pellet-rendszerű berendezések előállításában az osztrákok jeleskednek, hőszivattyúban a svédek teljesítménye kiemelkedő.

 

 
 

Csökkenteni a háztartások és a környezet terheit

Az idei - 1600, elsöprő többségben osztrák és német gyártót felvonultató - energiatakarékossági szakkiállításon óriási termékkínálattal találkozhattak a látogatók, szolgáltatásokból sem volt hiány: építészeti tervezéssel foglalkozó cégek és szaktanácsadók állták az érdeklődők rohamát. A hagyományos fűtési és épületgépészeti rendszerek fejlesztői, gyártói sem hiányoztak: kandallók, kémények, cserépkályhák, tetőcserepek, redőnyök, árnyékolók, kőburkolatok, központi porszívók, épületautomatizálás, korszerű háztartási készülékek, rönkházak, készházak egyaránt szerepeltek a színes kínálatban, továbbá esővíz hasznosítására, szennyvízkezelésre kifejlesztett berendezéseket, modern úszómedencéket, télikerteket és garázskapukat is láthatott a vásározó tömeg.
Tény, hogy az energiahatékonyságot elősegítő termékek és szolgáltatások fejlesztésében, felhasználásában Európai viszonylatban is óriási előnyre tett szert Ausztria és Németország az utóbbi néhány évben. Ma már szinte minden energiatakarékos technológia elérhető az átlagfogyasztók számára, nemcsak a kínálat, de a kereslet is óriási. A lehetőségeknek szinte csak a pénztárca szab határt, de gyakran már az sem. Az energiatakarékos izzók például egy hagyományos izzóhoz képest csupán 20 százalék villamos energiát használnak. Közismert, hogy az elektromos áram előállítása terheli meg leginkább a környezetet, vagyis az energiatakarékos izzókkal nemcsak a háztartások kiadásai, de a környezet terheltsége is csökkenthető. A hőfokszabályozós radiátorszelep, az időkapcsolós termosztát sem megfizethetetlen: egy átlagos családi ház önálló elektromos áram ellátása (3 kW) 20 ezer euróból - körülbelül 5 millió forintból - megoldható. Ez egyszeri, hosszú távon megtérülő befektetést jelent - nem jön többé villanyszámla.

Vásári konklúzió: szakmailag megalapozott, világos célokat kell kitűzni az energiafüggőség csökkentése, az energiaellátás biztonsága, valamint a környezet megóvása érdekében. Az épületekben felhasznált energia radikális csökkentését célzott programokkal, uniós, állami támogatással kellene ösztönözni, egyértelmű szabályozásra, megfelelő tájékoztatásra és szakképzésre van szükség.


szöveg és fotók: Mesterházy Myra Mónika és Szekér László


Vásári információk:

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »