„Építési kultúra a fenntartható városfejlesztésért”

Beszámoló a Hamburgban április 26-27-én tartott konferenciáról, amit a német Szövetségi Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium rendezett a német EU tanácsi elnökség és az Európai Építészetpolitikai Fórum (EFAP) elnöksége ülése keretében.

A német Szövetségi Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium (Bundesministerium für Verkehr, Bau und Stadtentwicklung - BMVBS) a német EU tanácsi elnökség és az Európai Építészetpolitikai Fórum (European Forum for Architectural Policies - EFAP) elnöksége ülése keretében 2007. április 26-án és 27-én Hamburgban „Építési kultúra a fenntartható városfejlesztésért" címen szakmai konferenciát rendezett. Az ÖTM részéről Fegyverneky Sándor főosztályvezető, országos főépítész, valamint Bánóné Nyékhelyi Mária vezető főtanácsos és Dr. Brenner János építésügyi igazgató, BMVBS vendégtisztviselő, a Magyar Építész Kamara Külügyi Bizottsága részéről Noll Tamás bizottsági elnök, valamint Beleznay Éva megbízott budapesti főépítész, Rácz Jolán és Mikó László vettek részt az eseményen.
 

Az építési kultúra fogalmáról
A német elnökség az építési kultúra („Baukultur") fogalma alatt az épített környezet előállításának és használatának folyamatát és eredményeit összességükben érti, az épített környezet minőségét befolyásoló valamennyi gazdasági, műszaki, társadalmi és ökológiai szempont figyelembevételével.

A fogalom tehát a nemcsak esztétikailag, hanem a használat szempontjából is nívós tervezéstől a használaton át az épített örökség arra érdemes részeinek megőrzéséig, tárgyait tekintve pedig a város- és területtervezésen át a „klasszikus" építészeti műfajokon keresztül a műszaki infrastruktúráig, az építési gazdaságig terjed. A „Baukultur" német szóként kezd bevonulni az angol nyelvhasználatba is.

Az építési kultúra a német elnökség szerint az integrált, fenntartható városfejlesztés elengedhetetlen része. Az építési kultúra egyre inkább gazdasági versenytényezővé is válik: minél fejlettebb egy adott város és régió építési kultúrája, annál vonzóbbá válik a vállalatok és a képzett munkaerők letelepedése szempontjából. Ezen megnövekedett szerepére tekintettel keresztmetszeti feladatként integrálni kell az építési kultúrát az európai gazdasági, regionális, kulturális és környezetvédelmi politikába. A német elnökség ezzel a Tanács 2001/C73/04 számú, „Az építészeti minőségért a városi és a vidéki környezetben" ajánlását karolja fel.

A rendezvény célja
Az elnökség bejelentése szerint a konferencia céljaihoz tartozott:

• az építési kultúra szerepe az „európai városmodell" (a fenntartható településfejlesztés) erősítésében,
• az építési kultúra európai szintű erősítése lehetséges eszközeinek megvitatása,
• a nemzetközi tapasztalatcsere és
• a szereplők hálózati jellegű egybefogása.

A rendezvény eredményei a német elnökség által a 2007. május 24-i lipcsei informális városfejlesztési miniszteri értekezletnek elfogadásra ajánlott „Lipcsei Charta“ tartalmába is bekerülnek. A „Lipcsei Charta" többi eredményével együtt a francia, cseh és svéd elnökség „trojkája" 2008 végén jelentésben fogja értékelni az építési kultúra terén elért eredményeket is.


A német miniszter politikai állásfoglalása
Wolfgang Tiefensee szövetségi közlekedési, építésügyi és városfejlesztési miniszter a rendezvényen tartott beszédében¹ így nyilatkozott:

"Az építési kultúra a jövő városfejlesztésének igen fontos szempontja. Európában a városok a társadalmi és gazdasági fejlődés motorjai. Ezért kell a városfejlesztésnek az európai politikában a jövőben fontosabb szerepet játszania. Itt nemcsak az dől el, hogy az emberek jó szociális környezetben élnek-e, hanem az európai integráció is megélhetővé válik számukra."

Tiefensee Hamburgban bemutatta az "Építési kultúra mint növekedési impulzus - jó példák Európa számára" című tanulmányt. A tanulmány 11 kiválasztott város alapján - köztük Glasgow, Bordeaux, Bilbao, Dublin és Berlin - a fenntartható városfejlesztés példáit dokumentálja. Az eredmény: ha a városok a 21. században meg akarják állni helyüket és versenyképesek akarnak maradni, akkor olyan építési kulturális és városépítési koncepciókat kell követniük, amelyek egymással harmonizálnak. Ha a koncepciókat integrált döntési folyamat keretében alakítják ki, a koncepciók helyi alapokon nyugszanak és magas minőségűek, akkor a társadalom és a gazdaság hasznot húz belőlük.

"A tanulmány mutatja, hogy érdemes az építési kultúrába és a városfejlesztésbe beruházni, mert sok olyan témára sugároznak ki, melyek Európa jövője szempontjából fontosak, pl. a közlekedés, a gazdaság, a társadalom és a környezet terén. Az építési kultúra és a városfejlesztés az európai politika színpadára tartozik. Ennek szeretném megnyerni miniszter-kollégáimat az EU-tagállamokból a május 24.-25.-i informális miniszteri értekezleten. Lipcsében a fenntartható európai városfejlesztésről szeretnénk egy chartát elfogadni" - mondta Tiefensee.

Részletek: az egyes előadások és viták összefoglalása
Dr. Engelbert Lütke Daldrup, a BMVBS államtitkára bevezető előadásában az építési kultúrát „a városfejlesztés harmadik dimenziójának" nevezte. Az építési kultúra nem csak szaktéma, hanem az emberek szívét is el kell érnie.

Jörn Walter hamburgi építésügyi főigazgató az építési kultúra négy szempontjára hívta fel a figyelmet: az építészeti „médializálás", az „esztétizálás" és a „szimbolizálás", valamint az építészeti sztárkultusz esélyeire és veszélyeire. Walter szerint még olyan jómódú városban, mint Hamburg, amely éppen a „Hafen-City" és az „Elbphilharmonie" látványos nagy projektjeibe fogott bele, sem szabad a szimbolikát a tartalom rovására túlbecsülni. Az európai építészet minőségét Walter szerint éppen az esztétika és a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság arányos kapcsolata teszi sikeressé.

A „Hafen-City" már elkészült részeit, valamint Hamburg nagyszabású Elba-parti panorámáját a kongresszus zárónapján hajóról volt alkalmunk megtekinteni, mintegy Konstantin Kleffel építész, a Hamburgi Építészkamara elnöke bonmot-ja igazolásaként: Hamburg jelenleg Németország „építési kulturális fővárosa".

Jan Gehl dán építész professzor, aki a német elnökség megbízásából a miniszter által méltatott tanulmány készítését irányította, az építészeti beavatkozások lehetséges skálájáról beszélt. Gehl szavaival ezek az „akupunktúrától" – a kisterületű, célzott beavatkozástól –  a „részleges várostest-masszázstól" a „teljes masszázsig", vagyis széleskörű és nagy területet felölelő beavatkozásig terjedhetnek. Minden akciótípus, pl. kis közterület felértékeléstől új közlekedési rendszerek bevezetéséig a maga módján átütő sikert hozhat.

Jörg Schlaich német építőmérnök professzor példákkal gazdagon illusztrált előadásában a mérnökök nemcsak biztonsági, gazdasági és esztétikai, hanem társadalmi felelősségére is hívta fel a figyelmet. A calcuttai Hoogly-hídat pl. helyi munkaerők, helyi cégek messzemenő bevonásával építették fel – ily módon sokan mindmáig szó szerint saját kezük munkájaként a magukénak érzik –, de az esztétikus megoldás általában egybevág az energia- és anyagtakarékos, tehát fenntartható fejlődési típusú megoldással is.

A további vita és eszmecsere leírása messze túlmenne az adott kereteken, csak három aspektust ragadok még ki: a konferencia

• egyöntetűen támogatta az építészeti tervpályázatok még intenzívebb alkalmazását az építési kultúra javítása érdekében;
• szükségesnek és mindeddig nem kellően megoldottnak tartotta az érintett polgárok minél intenzívebb bevonását a tervezési folyamatokba;
• szkeptikusan fogadta a nagy bevásárlóközpontok beruházóinak azon állítását, miszerint az ilyen központokat hátrányok nélkül integrálni lehet a belvárosokba.

További eredmények
A magyar részvétel céljai között – a bilaterális kapcsolatépítés mellett – fontos helyen szerepelt a Konstantin Kleffel építésszel, a Hamburgi Építészkamara elnökével folytatott megbeszélés az együttműködés lehetőségeiről az építési kultúra terén. Az egyik ilyen lehetőség pl. a „Zwei deutsche Architekturen" kiállítás és könyv analógiájaként felépíthető „Két európai építészet" (munkacím) projekt ötlete, melynek megvalósításában Magyarország is részt vehetne.

Az EFAP ajánlásait a német elnökség a lipcsei informális miniszteri értekezlet tudomására fogja hozni. Az EFAP akciótervének fogalmazásánál magyar javaslatra elfogadták az építési kultúrát befolyásoló európai jogszabályok felsorolásánál az építési termék-direktíva (89/106/EGK) említését, valamint a fenntartható fejlődési típusú európai város meghatározásánál a „kompakt város" (a területtakarékos szerkezetű, rövid utakat előnyben részesítő, a szuburbanizációt fékező város) fogalmának bevezetését is.

Dr. Brenner János

¹ Forrás: Bundesministerium für Verkehr, Bau und Stadtentwicklung, Pressemitteilung Nr. 102/2007, 27. April 2007 - Tiefensee: Stadtentwicklung und Baukultur stärker in europäische Politik einbeziehen - EU-Ratspräsidentschaft: Europäisches Forum für Architekturpolitik in Hamburg (idézetek fordítása BJ)