| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

Építésügyi liberalizáció szakmai kontroll nélkül

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Építésügyi liberalizáció szakmai kontroll nélkül
Nézőpontok/Vélemény

Építésügyi liberalizáció szakmai kontroll nélkül

2017.05.19. 09:25

Cikkinfó

Szerzők:
Nagy Imre

Földrajzi hely:
Magyarország, _Magyarország

Vélemények:
2

"A legutóbbi hónapokban lezajlott építésügyi jogszabályi liberalizáció aggályos méreteket öltött. Tapasztalható, hogy veszélyeit a szakma még fel sem fogta igazán." - írja Nagy Imre építész, aki konkrét javaslatokkal állt elő a 300 nm alatti lakóépület bejelentési eljárásához. 

A legutóbbi hónapokban lezajlott építésügyi jogszabályi liberalizáció aggályos méreteket öltött. Tapasztalható, hogy veszélyeit a szakma még fel sem fogta igazán. Érdemes egybegyűjteni a több lépcsőben jogrendbe épített "egyszerűsítést", milyen építési tevékenységi körről is van szó. Mivel építési engedélyezési eljáráshoz kötődik, a polgármester településképi véleményt nem adhat (azaz tervtanácsi véleményezés nem lehetséges):

  • épület átalakítására – méretkorlát nélkül -, beleértve a helyi védett épületeket,
  • épület homlokzatának átalakítására – méretkorlát nélkül -, beleértve a helyi védett épületeket
  • épület nyílászáróinak megváltoztatására - méretkorlát nélkül – beleértve a helyi védett épületeket

(fenti esetekben településképi bejelentési eljárás lehetséges, viszont építésfelügyeleti kontroll nem előírt, ugyanakkor kiviteli terv csak legalább két építményszint esetén-, továbbá bizonyos szerkezeti méretek-, ill. vb. szerkezetek alkalmazása esetén kell, ugyanakkor tervezői felelősségbiztosítás és -művezetés nem szükséges)

  • 300 m2 hasznos alapterület alatti lakóépület építésére,
  • lakóépület bővítésére, max. 300 m2 hasznos alapterületig, beleértve a helyi védett épületeket
  • 300 m2 hasznos alapterület feletti lakóépület bővítésére, ha egy lakás bővül saját használatra (méretkorlát nélkül), beleértve a helyi védett épületeket

(ez utóbbi esetekben településképi bejelentés sem lehetséges; kizárólag - építés közbeni - építésfelügyeleti kontroll előírt, és csak egyszerűsített kiviteli terv készítendő, viszont tervezői felelősségbiztosítás és - művezetés kötelező).

Gyakorlatilag a kisebb volumenű építési tevékenységek teljes körét érinti ez a liberalizáció. Ezzel jelentősen csökkent a tervezendő feladatok köre is. Hatalmas immár az a halmaz, ahol sem hatósági kontrollra, sem főépítészi/tervtanácsi kontrollra nincs lehetőség a kivitelezést megelőzően. Ám ez a halmaz ugyanúgy az építészeti kultúra része, mint a másik halmaz, ugyanolyan fontosnak kell tekinteni. A települések történeti városrészeinek kontroll nélküli átépülése reális veszély, az ez elleni preventív eszközök - településképi arculati kézikönyv (TAK), településképi rendelet, konzultáció lehetősége - eredményessége több szempontból kétséges, hiszen pl. a TAK csak ajánlást tartalmaz, pl. rendeleti szabállyal nem lehet megfogni a településképi illeszkedés kérdését. Jogkövető magatartással, kontroll nélkül – figyelembe véve azt is, hogy a tervező kiszolgáltatott az építtetőnek - szét lehet rombolni a történeti városképet. Pláne, ha konzultációs lehetőség sincs - amire lehetne hivatkozni adott esetben építtető előtt. Azaz szükség lenne a szakmai kontrollra a fenti esetekben is, mind hatósági, mind főépítészi oldalróL. Erről szól a Miniszterelnökséghez eljuttatott közérdekű javaslat, amely megtartaná az "egyszerűsítés" pozitív elemeit.


Közérdekű javaslat a településkép védelmével és a 300m2 alatti lakóépület bejelentési eljárásával kapcsolatosan

Jelen javaslat (csomag) alapvetően a 300 m2 hasznos alapterület alatti lakóépületek bejelentési eljárásának eseteire vonatkozik (de nem csak ezekre). A javaslat lényege, hogy amennyiben mód van rá, legyen kiterjesztve ezen esetekre is a szakmai kontroll lehetősége. A most lezajlott szakmai közvélemény-kutatás visszaigazolta, hogy a szakmagyakorlók ezt a visszajelzést szükségesnek tartják. Korábban a Főépítészi Kollégium is felvetette ezt véleményezésében. Jelen javaslat több szempontot érvényesítene, a bürokráciacsökkentés elve és gyakorlata megmarad.

I. A javasolt folyamat (eljárásrend) a következő:

Egyszerű bejelentési eljárások esetében közvetlenül az ÉTDR-re is kerüljön fel a terv (ne csak az e-naplóba). Építtető/tervező dönthetné el ennek tartalmát (az előírt kiviteli terv teljes tartalommal, vagy a településképi követelmények elbírálását lehetővé tevő minimális tervi tartalom (földszinti alaprajz, helyszínrajz utcakép utcai homlokzat – vázlattervi szinten). Ha nincs visszajelzés, előbbi esetben 15 nap múlva az építés megkezdhető, utóbbi esetben a kiviteli terv véglegesíthető, a szakági tervekkel együtt.

Az építési hatóság szerepe, hogy 15 nap alatt ellenőrzi a beépítéssel kapcsolatos OTÉK és HÉSZ előírások teljesülését (csak ezeket) a helyszínrajz és alaprajz(ok) alapján.

Polgármester/főépítész szerepe, hogy – amennyiben helyi rendelet ezt előírja - ellenőrzi a TAK-ra és helyi rendeletre alapozva a településképi követelmények teljesülését a helyszínrajz, utcakép, utcai homlokzat (csak ezek) alapján.

Amennyiben 15 napon belül sem az építési hatóságtól, sem a polgármestertől /főépítésztől nem kap tiltó/korrigálási felhívást tartalmazó értesítést, a kivitelezés/ vagy a kiviteli tervek készítése megkezdhető.

Tiltás/korrigálási felhívás visszajelzés esetén a korrekció újabb bejelentési eljárás következhet, újabb 15 napos határidővel.


II. A fentiek jogrendbe illesztésével a Minisztérium elérné azt, hogy

  • kivédi azt a bírálatot, mely szerint a jelenlegi szabályozás kiszolgálja azt a megbízói/ építész réteget, amely rétegnek a kontroll nélküliség nagyon is megfelel,
  • az építéshatósági visszajelzéssel sokkal kockázatmentesebb az építés, mind a tervező, mind az építtető számára,
  • ahol ez fontos, a konzultáció eredménye megjelenik, ill. a településképi szempontú kontroll érvényesül, ez garantálja a TAK-ban, és a településképi helyi rendeletben foglaltak érvényesülését,
  • a társadalom felé semmi nem változik, a bürokráciacsökkentés elve és gyakorlata – ebben a 15 napos határidő változatlanul – megmaradnak,
  • a fenti feltételekkel szakmailag nem kifogásolható a bejelentési eljárás körének további bővítése, ennek ésszerű határát érdemes átgondolni.


III. Konkrét javaslatok a javasolt szisztéma érvényesüléséhez

A helyi közösségre kellene bízni, hogy - a helyi rendelet útján - kiterjeszti-e az a településképi véleményezést vagy bejelentést az egyszerű bejelentési eljárás eseteire is. Gondolva a kisvárosok történeti városrészeire, ahol jellemző az alacsony intenzitású beépítés, ahol fontos a szakmai kontroll. A tapasztalat ugyanis az, hogy nem elégséges a TAK mintakönyvben megjelenített elemi illeszkedési feltételek - tetőidom vagy a beépítési mód - teljesülése a harmonikus településkép eléréséhez.

A leírtak szerinti hatósági visszajelzés jogrendbe illesztéséhez a kulturális örökség védelméről szóló tv. végrehajtási rendelete szolgáltat mintát. Ez az egyértelmű hatósági magatartás rengeteg problémát kiváltana - a jogkövető magatartás elvárása nem elégséges, mert a tévedés kockázatával lehet a helyi és országos jogi dzsungelben eligazodni, az ellentmondó szabályokat értelmezni. "53. § (1) A hatóság a) a védett műemléki értéket érintően a bejelentést jogszerű hallgatással tudomásul veheti, vagy jogszabálysértés esetén a tudomásulvételt megtagadja, és a tervezett tevékenység elvégzését vagy a kialakult szabálytalan állapot fennmaradását hivatalból megtiltja."  Az ilyen jellegű visszajelzéssel a jelenleg érvényes 15 napos határidő nem változna, a bürokráciacsökkentés elve továbbra is érvényesülne.

Rövid távon fel kell állítani a járási főépítészi hálózatot, amelyben a járási főépítész – állami finanszírozással - tervtanácsot működtet. De lehetne utóbbi a megyei önkormányzati főépítészhez vagy a megyei építész kamarához - is - köthető, mint ahogy volt ilyen lehetőség a jogrendben. Ennek révén tudnák érvényesíteni a TAK-ban és helyi településképi rendeletben foglaltakat azok a települési önkormányzatok, amelyek nem tudnak helyben főépítészt/tervtanácsot alkalmazni - illetve nem is lenne racionális.

Távlatosan javasolt, hogy a főépítészt/tervtanácsot helyi szakmai közösség válassza meg - erre tudomásom szerint vannak példák az EU-ban -, illetve ajánlja. Pl. a területi építészkamarák taggyűlése lehetne ez a fórum, a Kamtv. módosításával. Ez szakmai legitimációt és kontrollt is jelentene egyben, kivédené és kezelhetővé tenné egyes települési főépítészekkel/tartanácsokkal kapcsolatos jogos bírálatokat.

Kérdésem tehát, hogy van-e akadálya az eljárásrendre vonatkozó és konkrét javaslataim érvényesülésének? Ha igen, mik az ellenérvek?

javaslattevő:
Nagy Imre
építészmérnök, vezető településtervező, a MÉK tagja


fotó: Pánczél Petra (zalamedia.hu)

 

 

 

Vélemények (2)
reliefplan
2017.05.29.
18:02

Vegyük észre, az utcaképi terv felesleges követelmény jelenleg a MÉK szabályzatban (mármint az egyszerűsített bejelentési eljárások kiviteli tervi követelményei között, mint olvasható a Ryhe által beillesztett linken). Megnéztem, a Küldöttgyűlés általi szabályzat módosítást követően is ez a helyzet. Ez olyan önellentmondás, ami markánsan jelzi a problémát. Mert hisz ki néz(het)i meg - mármint tartalmilag - az utcaképi tervet? Az I. fok legfeljebb csak kipipálhatja, hogy megvan. A kivitelezőnek indiferens, az építésfelügyeletnek is. A főépítészi/tervtanácsi véleményezés lehetőségét - ami miatt (tényleg) lenne értelme az utcaképi tervnek - maga a településképi törvény zárja ki(!). Úgy tűnik, hogy a szakma elég nagy részének nagyon is jó ez így. 

Az épített környezetünknek nem biztos.

Ez fog történni szerte-szana:  Építész konzultál a polgármesterrel; ő mondja, mi a szép, mutatja, mi a jó a TAK alapján, és idézi a helyi rendeletet: illeszkedjen. Rendben. Megrajzolás ahogy kell, Befektető instruálása szerint; jogkövetően kiviteli terv föltöltés, akármilyen homlokzati tervvel, bármilyen utcaképi tervvel együtt (nem megkérdőjelezve létjogosultságát, tökmindegy milyen, úgyse bírálhatja senki, hurrá). Ha netán (nem lesz ilyen, de ha mégis) megkérdőjelezné a polgármester, miután látja végre mi lett tervezve, amikor felépül, kibővül, átépül a ház, mondván h ez őszerinte nem szép, nem illeszkedik, rögtön kész lehet a teljesen indokolt ellenvélemény: SZERINTÜNK PEDIG DE IGEN. 

(mellesleg még érdemi választ nem kaptam a minisztériumunktól, csak egy befogadó levelet - NI)

Hartmann György Sándor
2017.05.19.
20:59

Kedves Miklós!

Először: a figyelmedbe ajánlanám:

Új szabályok a 300 m2 alatti lakóépületek egyszerű bejelentésénél

A parlament 2016 április 26-án délelőtt megszavazta az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény újabb módosítását!

2015 decemberében kivételes eljárásban néhány nap alatt kidolgozott és elfogadott jogszabályok jelentek meg a 300 m2 alatti lakóépületek ügyében, amelyek megalkotásába, véleményezésébe a Magyar Építész Kamara nem került bevonásra a jogalkotók által. 2016 januárjának első napjaiban a MÉK értékelte a hatályba lépett törvényt és kormányrendeletet, és ennek eredményeképp tiltakozott, egyeztetést kezdeményezett, és nyilatkozatokba foglalva is kifejtette szakmai véleményét.  A szakmai felügyeletet ellátó helyettes-államtitkársággal és annak feletteseivel 3,5 hónapja folytatott kitartó tárgyalások eredményeként a Magyar Építész Kamara jelentős sikert ért el a ma elfogadott törvénymódosításnál. A területi kamarák és más szakmai szervezetek tájékoztatása és véleményének megismerése mellett, azokkal összhangban konzekvensen képviselte szakmai álláspontját az alapvető kormányzati döntések adta keretek között.

Jelen módosítás összességében helyreállítja a jogbiztonságot, szakmai téren a rendet, a tervezés-kivitelezés-ellenőrzés szakszerűségének kereteit.

A témával összefüggő építész kamarai ajánlások, szabályzatok, előadások és szakmai továbbképzések  megjelenése, szervezése a végrehajtási kormányrendeletek módosítását és hatályba lépését követően várhatók.

Budapest, 2016. április 26. Hajnóczi Péter elnök

Másodszor: ma már ugyan ez vonatkozik a magánépíttető (egy tulajdonos) által a 300 m2-nél nagyobb lakóépületre is.

Harmadszor: a legnagyobb buktató az, hogy az építész (bár azt hiszi magáról, hogy ő fújja a passzát szelet) nem merte felvállalni azt, hogy ezekben az esetekben csak rajta keresztül (és teljes felelősséggel) lehessen elkészítetni az összes, engedélyezési és kivitelei tervet, azaz vállalja be a „generáltervező szerepet. (Ha már az a lózungja, hogy az építész a megrendelő lelki szemétládája és mindenkit ki kell irtani a szakmából, aki közéjük áll.) Magyarul, ő tudja és biztosítja az összes szükséges tervet, koordinálja a szükséges altervezőket, stb., és biztosítja az összes szükséges tervet, és azoknak a jogszabályi megfelelését. (És az „építészeti minőségről ne is beszéljünk”! Bár ezt az utóbbit belegyömöszölték a jog alá, de nincs a világon egytelen jogász sem, aki meg tudná mondani, hogy ez mit is jelent valójában. Az MMK-ról, a MÉSZ-ről, és a MÉK-ről pedig ne is beszéjünk. )

Negyedszer: éppen most terjeszti elő a MÉK a közgyűlésére a tervek tartalmi követelményeit, többek között: http://mek.hu/media/files/2017/kuldottgyules/16_Az_egyszeru_bejelenteshez_kotott_epitesi_tevekenyseghez_szukseges_kivitelezesi_tervdokumentacio_tartalmi_kovetelmenyei_korrektura_vegleges.pdf

de egy fél mozdulatot sem tesz azért, hogy javítson a rendeleti anomáliákon.

Valahol már leírtam, sanghaji táncosnő volt annak a nagynénje, aki egy „rendszertervből” költségvetést tud készíteni. (Lehet, hogy az építészek képzettebbek és 200-as, 100-as tervből már (mint a bűvész a kalapjából) elő tudnak varázsolni egy becsületes költségvetést.

Ötödször: éppen a MÉK ellenállásán bukott meg, hogy a 300 m2-nél nagyobb lakóépületek kapcsán a jogszabályi anomáliák megszűnjenek.

Ryhe

Ui. Ez év október 15-ig el kell készíteni az önkormányzatoknak A településképi arculati kézikönyveit. Ha nem készül el, akkor buktak mindent!  Igaz, ehhez Jánosom először pénzt is ígért az önkormányzatoknak, de úgy hírlik, hogy pénz az ablakban!

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.