építészet : környezet : innováció

Építészeti sokféleség a régióban: közeledik a Szecesszió Világnapja

Magyar kezdeményezésre 2013 óta ünnepeljük a szecesszió világnapját. Az idei év kiemelt eseménye a régió szecessziós építőművészetét bemutató tablókiállítás, "A szecesszió hullámai – Építészet a Duna menti régióban" című tárlat, mely május 30-tól június 18-ig, ingyenesen tekinthető meg a FUGÁ-ban. A világnap alkalmából az egész hétvégét kitöltő programsorozat, szecessziós városi séták, tárlatvezetések és családi alkotóműhely várja az érdeklődőket június 9–10-én.

Az idei évben a szecesszió világnapján a Transznacionális Duna Együttműködési Program tagvárosai közös tablókiállításon mutatják be a Duna-menti szecesszió építőművészetét a FUGÁ-ban. Az esemény célja nemcsak Otto Wagner és Komor Marcell évfordulójának ünneplése, hanem a szecessziós mozgalom sokféleségének és a régió hol különböző, hol nagyon is hasonló építészeti törekvéseinek bemutatása.

Otto Wagner, a színpompás bécsi Majolikaház (1898), a Szent Lipót templom (1904-1907) és a bécsi Postatakarékpénztár (1904-1912) tervezője építészi tevékenysége mellett várostervezői, oktatói és építészetelméleti munkássága révén is nagy hatást gyakorolt a teljes Duna-menti régió építészetére. A kiállításon bemutatott épületei amellett, hogy a historizmusból szecesszióba történő átmenet mintái, a modernizmus kialakulását is megalapozták. A tablókon nemzetközi viszonylatban kevéssé ismert szlovén, horvát és bolgár példákat is láthatunk a bécsi szecesszió formáinak terjedésére.

 

A császári és királyi osztrák Postatakarékpénztár Bécsben - építész: Otto Wagner, 1904-1906 és 1910-1912 - fotó: WienTourismus / Christian Stemper


A steinhofi Szent Lipót templom szentélye építész: Otto Wagner, 1904-1907 - fotó: WienTourismus / Christian Stemper

 

 

Külön szekciót kap a tárlaton Lechner Ödön, a magyar szecesszió legnagyobb hatású mestere, kinek a magyar népművészeti elemeket keleties formákkal ötvöző Iparművészeti Múzeum (1893-1896) hozta meg az országos ismertséget. A kiállításon bemutatott Földtani Intézet (1896-1899) épületén számos, a funkcióra utaló "beszélő" elem látható, melyek közül a leglátványosabb a csúcson elhelyezett földgömb, a mennyezet kialakítása, és az előtér oszlopfejezetei, melyek cseppköveket imitálnak. Egyik főművén, a Hold utcai Postatakarékpénztáron (1899-1901) a magyaros motívumok, a kerámia-díszítőelemek, a téglaszalagos ornamentika a lechneri szecesszió szintézisét alkotják, amelyekből a fiatal építészgeneráció is sokat merített. A kiállításon az idén 150 éve született Komor Marcell kap kiemelt szerepet a Lechner-követők közül. A Jakab Dezsővel közösen tervezett Csengery utca 76-os számú bérháza (1899-1900) és a szabadkai zsinagóga (1901-1902) kiemelkedő alkotása a magyaros szecessziónak. Komor és Jakab tervei szerint épült Nagyvárad egyik meghatározó épülete, a Fekete Sas-palota (1907-1909) és a marosvásárhelyi Kultúrpalota (1911-1913) is, mely az európai szecesszió egy legszebb összművészeti alkotása.


A nagyváradi Fekete Sas Szálló oromzata - építészek: Komor Marcell és Jakab Dezső, 1907-1908 - fotó: Nagyváradi Városháza


A szabadkai zsinagóga festett üvegablaka - építészek: Komor Marcell és Jakab Dezső, 1902 - fotó: Željko Vukelić - forrás: a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet

 

A tablókiállítás átfogó képet ad a régió szecessziós törekvéseiről. Lechner és Wagner jelentős hatása mellett az egyes országok századfordulós építészetét olykor hasonló célok mozgatták, amelyek eltérő formákat szültek. Ilyen például a nemzeti formanyelv keresése, mely nem csak Magyarországon volt hangsúlyos kérdés. Szerbiában a moravai szecessziót megalkotó Branko Tanazević, Bulgáriában Naum Torbov és Anton Tornjov is a helyi, bizánci formákhoz tért vissza a nemzeti jelleget keresve. A vas, a vasbeton és az építészeti kerámia kedvelt alkalmazása mind olyan műszaki vagy esztétikai újdonság volt, melyek segítségével a 20. század művészeti és technikai problémáira adhattak választ a különböző nemzetek.


A Kallina üzlet- és bérház homlokzati részlete Zágrábban - építész: Vjekoslav Bastl, 1903-1904 - fotó: MUO

 

 


A projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió (ERDF, IPA, ENI) és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. A projekt a szecessziós örökség védelme és népszerűsítése a Duna-menti régióban című pályázathoz kapcsolódó kutatási program része.

Együttműködő partnerek: Építészfórum, Imagine Budapest, Hosszúlépés, KÉK városi séták.

 

Iparművészeti Múzeum