építészet : környezet : innováció

Építészképzés 2011-ben Magyarországon, 459 hallgató szerint

„Tiszta, nyugodt és kreatív építészetre lehet szükség majd... Az ilyesfajta érzékenység az iskolában kezdődik el. Ehhez nélkülözhetetlen a nagyok, a gyakorló alkotók feltétlen segítsége, bölcsője, mind az iskola alatt, mind pedig fiatal építészként. Hisz talán mi lehetünk/leszünk majd az ő reinkarnációik. Ha ezt itthon nem kaphatjuk meg, keservesen, de máshol próbálunk szerencsét. És sikerrel bár, de hontalanná is válhatunk...” - Földalatti beszélgetések 2010/2011 évad, epiteszforum.hu - most először, nyolc egyetem 459 hallgatója mondott véleményt - „Őszintén az építészoktatásról”

„Tiszta, nyugodt és kreatív építészetre lehet szükség majd... Az ilyesfajta érzékenység az iskolában kezdődik el. Ehhez nélkülözhetetlen a nagyok, a gyakorló alkotók feltétlen segítsége, bölcsője, mind az iskola alatt, mind pedig fiatal építészként. Hisz talán mi lehetünk/leszünk majd az ő reinkarnációik. Ha ezt itthon nem kaphatjuk meg, keservesen, de máshol próbálunk szerencsét. És sikerrel bár, de hontalanná is válhatunk...”


epiteszforum.hu Földalatti beszélgetések 2010/2011 évad: „Őszintén az építészoktatásról” - hallgatói vélemények összesítése


2010. szeptember és 2011. június között a hallgatói önkormányzatok és egyéb hallgatói szervezetek illetve oktatók közreműködésével – a Földalatti Beszélgetések 2010/2011 - Őszintén az építészoktatásról című rendezvénysorozatunk szervezésével és lebonyolításával párhuzamosan megkértük a hallgatókat, hogy egy kérdőív kitöltésével véleményezzék az építészképzést. A kérdőívet Lányi András és Siető Andrea (epiteszforum.hu) állította össze Dávida Eszter (Építész Klub) közreműködésével. 2010. szeptember 9-én töltötte ki az első hallgató (MOME), majd 2011. június 16-án zártuk le, hogy a MÉSZ-ben megrendezett „Félévzáró kerti partin” be tudjuk mutatni az eredményeket - bár ez rajtunk kívülálló okok miatt elmaradt.

A kérdőívet összesen 459-en töltötték ki.

Felmérésünk nem egy profi közönségkutatásra szakosodott cég vállalkozása, saját ötlet és kivitelezés. Ennek ellenére az eredmények, amelyeket itt most közzéteszünk, igen sok mindent elárulnak arról, hogy a jövő építészei mit gondolnak a képzésről – köszönhetően annak a több, mint száz oldalnyi vélemény-folyamnak, amit végül a nyitott kérdésekre adott válaszaik kiadnak. A hallgatók felelősséggel és komolyan vették a kérést abban a reményben, hogy az intézmények, a kamara és az oktatáspolitikusok meg is hallgatják őket, s ők is komolyan veszik mindazt, amit leírtak.

Az értékelés első részében megmutatjuk az értékelő skálákból és a feleletválasztós kérdésekre adott válaszokból összegyűjtött aggregát adatokat, de közzétesszük (csaknem vágatlanul, anonim) a nyitott kérdésekre adott válaszokat is. Ez utóbbiak nagyon érdekesen írják felül az előbbieket. Az egymásnak is ellentmondó vélemények kakofóniájából a minőségi építészképzésről jó pár olyan koherens gondolat kristályosodott ki, amelyek intézmény-függetlenek, s a hatékony és jó szakmai utódnevelés sarokpontjaiként tekinthetünk rájuk. Ilyenek például a fölösleges tantárgyak és redundanciák kiszűrése, a gyakorlati képzésre helyezett hangsúly, a képzés életszerűbbé tétele, a tömegképzés visszautasítása, új technológiák és a környezettudatos építés, s az ezekről szóló korszerű oktatási segédanyagok égető hiányának felszámolása, és nem utolsósorban sok oktató pedagógiai, módszertani kvalitásainak javítása.        

Bízunk benne, hogy az idő, amit a hallgatók a felmérésbe belefektettek - az energia, amit arra fordítottak, hogy figyelemreméltó és részletes véleményt fogalmazzanak meg arról, amit tapasztaltak -, hasznosulni fog az intézményekben, a felsőoktatási programokban, a MÉK oktatási politikájában és oktatási lobbitevékenységében egyaránt.

Személy szerint – 19 év felsőoktatási tapasztalata alapján – úgy vélem, hogy egy egyetem nem csak a tudás átadásáról szól, és soha nem lehet kizárólag üzleti jellegű „adok-veszek” szolgáltatás. A másik oldal véleménye - ilyen lenyűgöző mennyiségben - bőven megerősített ebben. Ezúton is köszönjük minden egyes hallgatónak az időt és fáradságot, amit ennek a kérdőívnek a kitöltésére fordított. S előre is köszönjük az oktatók, intézményvezetők és olvasók idejét, amit a vélemények meghallgatására, jelen esetben olvasására, reményeink szerint feldolgozásukra és kiértékelésükre, majd pedig a képzés jobbá tételére fordítanak.

 

Intézmények, korcsoport, nem

Őszintén az építészoktatásról - hallgatói felmérés 2011, a felmérésben résztvevő hallgatók intézmények szerinti megoszlása
 


A fenti adatsorból kiderül, hogy a felmérésben a Széchényi István Egyetemről vettek részt a legtöbben (29%), így az alábbi adatok és vélemények közel harmada innen származik. S bár a kérdőív elemzése során az elégedettségre irányuló értékelő skálák eredményeit intézmények szerint nem válogattuk szét, érdemes a továbbiakban ezt a tényt észben tartani. A hallgatók a nyitott kérdéseket kihasználva a kérdőívnél sokkal árnyaltabban és részletesebben írták le véleményüket, amelyeket viszont már intézmények szerint csoportosítottunk és az értékeléshez külön pdf dokumentumokban csatoltunk.

 

Őszintén az építészoktatásról - hallgatói felmérés 2011, melyik intézményt választanád?
 


A kérdőív végén megkérdeztük a hallgatókat, hogy jelenlegi tapasztalataik birtokában melyik építészképzést választanák. A kérdésre adott válaszok alapján minden további elégedettség vizsgálatot megelőzve kiderül, hogy egyrészt a saját intézményében szerzett tapasztalatai alapján ki hol tanulna szívesen, másrészt az is kiderül, hogy ma melyik intézmény a legnépszerűbb, hova mennének a legtöbben.

 

Őszintén az építészoktatásról - hallgatói felmérés 2011, elvándorlás
 


A válaszadók közel harminc százaléka – vagyis majdnem minden harmadik hallgató! - új intézményt választana, másik egyetemre jelentkezne. Páran az utolsó nyitott kérdésre adott válaszukban megjegyezték, hogy inkább külföldre mennének tanulni. A harminc százalékos elvándorlási szándék meglehetősen magas érték, viszont az egyes egyetemek között jelentős eltérések vannak. A fenti táblázat adait az alábbi grafikon szemlélteti. Saját intézményükkel leginkább a MOME és a Széchényi István Egyetem hallgatói a legelégedettebbek, míg a legtöbben az Ybl-ről és a Debreceni Egyetemről mennének máshova tanulni.

Őszintén az építészoktatásról - hallgatói felmérés 2011, másik helyet választók aránya
 


Az adatokból az is kiderül, hogy az elvándorlók melyik egyetemet választanák. Az alábbi grafikon mutatja az új intézményt választók cél-egyetemek szerinti megoszlását. A legtöbben a BME-re és a MOME-re mennének. A Debreceni Egyetemet senki nem jelölte meg, mint célállomást. A Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karát és az Ybl-t is a válaszadók kevesebb, mint 5%-a nevezte meg olyan helynek, ahova szívesen jelentkezne.

Őszintén az építészoktatásról - hallgatói felmérés 2011, a legnépszerűbb cél-intézmény

[A felmérés az egyes intézményekre vonatkozóan nem tekinthető reprezentatívnak és fenntartásokkal kell fogadnunk, egyrészt a felmérésben résztvevő hallgatók intézmények szerinti megoszlása miatt, másrészt azért, mert a kérdőívet kitöltő hallgatók és az egyes intézményekben képzett hallgatók összlétszáma közötti arány intézményenként más és más. Pillanatnyilag sajnos nincs pontos adatunk arról, hogy az egyes intézményekben hány hallgató vesz részt építészképzésben, amit mielőbb pótolni fogunk. A hiányzó adat tükrében intézményenként módosulhatnak a reprezentativitásra vonatkozó megállapításaink.]


Az alábbi ábrán látható, hogy legnagyobb számban a tanulmányaik közepe-vége felé járó hallgatók osztották meg velünk tapasztalataikat és a kérdőívet a lányok lelkesebben töltötték ki, mint a fiúk.

 

Őszintén az építészoktatásról - hallgatói felmérés 2011, korcsoport
Őszintén az építészoktatásról - hallgatói felmérés 2011, a felmérésben résztvevő hallgatók között a nemek aránya
 

 

Elégedettség – értékelő skálák eredményei


A következő kérdéssorok összegzésével négy különböző témacsoportra voltunk kíváncsiak: mennyire elégedettek a képzéssel, a szakmai gyakorlatokkal illetve a gyakorlati oktatással, magukkal és az oktatókkal, illetve hogyan értékelik a megszerzett diplomát és hogyan ítélik meg jövőjüket, munkalehetőségeiket. A kérdésekre adott válaszokat témacsoportok szerint mutatjuk be.


A képzés színvonala

Őszintén az építészoktatásról - hallgatói felmérés 2011, a képzés színvonala
 


Ezen a témán belül négy kérdést tettünk fel, amelyeket egy ötfokozatú skálán kellett értékelniük a hallgatóknak: a képzés színvonalának megítélése (kék); mit gondol, jó felkészítést kapott-e az egyetemen (piros); volt-e elegendő lehetőség szakmai programokon való részvételre (sárga); az egyes tantárgyak jól épülnek-e egymásra (zöld). Látszik, hogy a képzés színvonalát a hallgatók a közepesnél jobbra értékelték, viszont a szakmai programokon való részvétel lehetőségeivel kevésbé elégedettek. A képzés színvonalánál valamivel rosszabbnak ítélték meg saját felkészítésüket is. Ez arra enged következtetni, hogy bár viszonylag magasra értékelik az építészképzést, annak egyénekre lebontott hatásfokával már kevésbé elégedettek.


Szakmai gyakorlat és gyakorlati képzés  

Őszintén az építészoktatásról - hallgatói felmérés 2011, szakmai gyakorlat és gyakorlati képzés

A szakmai gyakorlatok és a gyakorlati képzésre irányuló kérdéseink: hogyan ítéli meg, mennyire voltak hasznosak a szakmai gyakorlatok (kék); mennyire tudta az egyetemen tanultakat hasznosítani a szakmai gyakorlat során (piros); mennyire elégedett a gyakorlati ismeretekkel (sárga); van-e elég lehetőség külföldi tapasztalatokat szerezni (zöld). A fenti ábra mutatja, hogy a szakmai gyakorlatot a hallgatók nagy számban hasznosnak és ezáltal fontosnak is tartják, de a gyakorlati ismeretek elsajátítását már messze kevesebben tartották kielégítőnek, és ezzel párhuzamosan az egyetemen tanultak gyakorlati hasznosításával is kevesebben elégedettek. A kérdőívben később megkérdeztük, hogy hol akar dolgozni, Magyarországon vagy külföldön, és azokkal az adatokkal összevetve látszik, hogy lenne még mit javítanunk a külföldi tapasztalatszerzés terén is.


Hallgatói létszám az oktatásban

A hallgatók többsége elégedett a tankörök méretével és az előadásokon résztvevők számával, bár nem hagyható figyelmen kívül az a harmad sem, akik szerint túl sokan vannak mind az előadásokon, mind pedig a gyakorlati foglalkozásokon. Ez jelzi, hogy a hallgatók szempontjából hosszú távon a tömegképzés nem lehet alternatíva az építészképzésben.

Őszintén az építészoktatásról - hallgatói felmérés 2011, mennyire megfelelő a tankörök létszáma?
Őszintén az építészoktatásról - hallgatói felmérés 2011, mennyire megfelelő az előadásokon résztvevő hallgatók létszáma?
 

 
Motiváció, hozzáállás

Őszintén az építészoktatásról - hallgatói felmérés 2011, motiváció
 

Ebben a kérdéscsoportban arra voltunk kíváncsiak, hogy a hallgatók hogyan ítélik meg saját motiváltságukat és ezzel párhuzamosan oktatóik hozzáállását. Kérdéseink voltak: mennyire vagy motivált (kék); mennyire motiváltak az oktatók (piros); az egyetemi oktatók hozzáállása mennyire segítette a munkádat (sárga). Természetesen a hallgatók többsége nagyon is motiváltnak érzi magát, de maguknál kevésbé motiváltnak tartják oktatóikat, és a sárga vonal azt mutatja, hogy az oktatóktól kapott segítséget nem érzik elegendőnek. (Ezt érdemes összevetni a csoportlétszámra vonatkozó véleményükkel is.)  


A diploma értéke

Őszintén az építészoktatásról - hallgatói felmérés 2011, a diploma értéke
 

A fenti ábra két kérdésre adott válaszukat mutatja: mennyire tartod értékesnek a diplomát, amit meg fogsz szerezni (kék); milyennek látod a diploma utáni elhelyezkedés kérdését (piros). Az építész diplomát magasra értékelik, ugyanakkor világosan látják azt is, hogy (jelenlegi) munkaerő-piaci értéke messze az általuk vélt érték alatt van.


Munka, jövőkép – feleletválasztós kérdések

A hallgatók több, mint 60%-a dolgozott már valós szakmai munkakörben egyetemi tanulmányai alatt, így többségük reális képet tud alkotni az egyetemen kívüli szakmai lehetőségekről. Mindemellett a nyitott kérdésekre adott válaszok között többen is megemlítették, hogy egyetemi tanulmányaikat saját maguk finanszírozzák, tehát dolgoznak az egyetem mellett.
 

Őszintén az építészoktatásról - hallgatói felmérés 2011, munkavállalás egyetem alatt
Őszintén az építészoktatásról - hallgatói felmérés 2011, elhelyezkedés szektor szerint
Őszintén az építészoktatásról - hallgatói felmérés 2011, itthon vagy külföldön?
Őszintén az építészoktatásról - hallgatói felmérés 2011, mire számítasz, mennyi idő alatt tudsz elhelyezkedni?
Őszintén az építészoktatásról - hallgatói felmérés 2011, milyen típusú vállalkozásban fogsz majd dolgozni?
Őszintén az építészoktatásról - hallgatói felmérés 2011, továbbtanulás

 

A fenti ábrákból kiderül, hogy a hallgatók közel háromnegyede tervezőként szeretne dolgozni, 39%-uk azonnal, illetve rövidebb külföldi szakmagyakorlás után (37%) Magyarországon, tehát 76%-uk itthon képzeli el a jövőjét. A többség (83%) arra számít, hogy a diploma után 3-12 hónapon belül munkát talál. A válaszadók 53%-a legszívesebben közepes méretű cégnél dolgozna. Egy tizedük önállóan képzeli jövőjét, projekt alapú társulásokban 18%-uk dolgozna szívesen. Jelentős részük (77%) a jelenlegi képzés után is továbbtanulna.

 

Nyitott kérdések

A kérdőívben négy nyitott kérdésre tetszőleges hosszban válaszolhattak: mi az, ami nagyon jó az oktatásban és semmiképp nem változtatnád meg; mi az, amit mindenképp megváltoztatnál, s ezt hogyan tennéd, illetve a legvégén további vélemények megosztására kaptak teret. Ez utóbbiból válogattunk ide a cikk végére néhány véleményt a különböző egyetemekről.



További vélemények [részletek]

Szent István Egyetem – Ybl Miklós Építéstudományi Kar

  • Örülök a kutatásnak, bárcsak lenne haszna is.
  • Erre nem lenne elég még 5 A4-es oldal sem... A nehézségi szint tetszik, nem könnyű az iskola, nekem ez kihívás. De rettentően kevés a gyakorlati rész... egyenlő a 0-val. Csak az megy, akinek van plusz ideje, vagy nyárra teszik ezeket, nem gondolva olyanokra, akik mondjuk egész nyáron dolgoznak esetlegesen más szakterületen. Iskola közben a tankeretben kéne ezeket összeegyeztetni és minél gyorsabban!!!
  • Azt szeretem az Ybl-ben, hogy szinte családias a légkör, sok mindenkit ismerünk és jó esetben segítünk is egymásnak.
  • Csoportmunka, életszerű feladatok, komplett projekt végig vitele, együttműködés más, az életben várhatóan együtt dolgozó hallgatókkal, pl.: épületgépészekkel, építőmérnökökkel, menedzserekkel stb.
  • A felsőoktatás csődjét ezek szerint már mindenki érzi. Őszintén remélem, hogy lesz hozadéka ezeknek a Földalatti Beszélgetéseknek, nem csak égbe kiáltott szó lesz.
  • Az alapvető probléma, hogy a magyar oktatási rendszer elavult, berozsdásodott, régi alapokon nyugszik. Nem merünk/mernek/AKARNAK változtatni. Határozott lépésekkel és az összefogás erejével nem csak fel lehetne zárkózni az európai és világszínvonalú felsőoktatás szintjére, hanem újraéleszteni a régen oly' híres kiemelkedő magyar oktatási színvonalat. Szürkeállományban jók vagyunk, a kezdő lökés hiányzik. Itthon, egy érettségizett fiatal legjobb esetben 5 év alatt végzi el az építészeti egyetemet, majd 2 év gyakornoki tevékenység után nehéz akadályok leküzdése közepette jut el a jogosultság közelébe, ha egyáltalán megcélozza azt. Valójában tudjuk, hogy ez 7 helyett inkább 10 évbe kerül. Külföldön többnyire 5 évnyi tanulás után kamarai tag lehet az ember. Tudom, hogy ez a szakma komoly felkészültséget igényel, de ha összehasonlítjuk a külföldi és a magyar építészeti fejlettséget, szerintem egyértelmű, hogy a korlátainkon nem tudunk túllépni, ezért a fejlődés nagyon lassú, az összkép pedig jóindulattal is langyos. Remélem, ez a rendezvénysorozat képes elindítani egy törekvést sokak fejében, és ha a világot nem is, a magyar építész-oktatást meg tudja váltani.

 

Széchenyi István Egyetem - Műszaki Tudományi Kar

  • Évi 800 új építészmérnököt nem képes ez a kis ország eltartani, nyilvánvaló, hogy ez a felduzzasztott szám a felsőoktatás finanszírozási rendszerének következménye, és nincs mögötte valós munkaerő-piaci kereslet. A mennyiség helyett a minőséget kellene előtérbe helyezni.
  • A Győri egyetem rendkívül magas színvonalon és jó körülmények között oktat.
  • 2007-ben a Random Klub (egyetemisták által alapított építész klub) hasonló témájú kerekasztal beszélgetése során a meghívott 3 vitapartner (Cságoly Ferenc, Bodrossy Attila, Nagy Tamás tanszékvezetők) Wesselényi Garay Andor moderátor segítségével rengeteg rossz dologra rávilágítottak a képzés kapcsán, azonban egy dologra mégsem derült fény! Ha Ők, mint vezető pozícióban lévők felismerik ezeket a hibákat, mi az, ami visszatartja a változást, mi az, ami erősebben alakíthatja a képzés rendszerét?
  • Kötelezővé tenném az oktatók, tanárok folyamatos továbbképzését, hogy ők is tisztában legyenek a korszerű dolgokkal, amiket esetleg beépíthetnének a tananyagba. Mindenképpen egy egységesen elfogadott, az ország összes építészképzésében azonos tanrendre lenne szükség, azonos színvonalon (például ha véletlen valaki át szeretne jelentkezni egy másik egyetem elvileg ugyanazon szakára, teljesen más tárgyakat kell teljesítenie és az addig elért tanulmányai elvesznek.)
  • Egy percig nem merült fel bennem még az, hogy más egyetemre vagy szakra járjak. Szeretem és becsülöm az iskolát, amiben tanulok. Legnagyobb tiszteletem és elismerésem a tanáraimé, akik közül párra úgy tekintek, mint mestereimre. Szívüket, lelküket beleteszik a képzésünkbe, amiért hálás vagyok nekik.
  • Tiszta, nyugodt és kreatív építészetre lehet szükség majd... Az ilyesfajta érzékenység az iskolában kezdődik el. Ehhez nélkülözhetetlen a nagyok, a gyakorló alkotók feltétlen segítsége, bölcsője, mind az iskola alatt, mind pedig fiatal építészként. Hisz talán mi lehetünk/leszünk majd az ő reinkarnációik. Ha ezt itthon nem kaphatjuk meg, keservesen, de máshol próbálunk szerencsét. És sikerrel bár, de hontalanná is válhatunk...
  • A BSC eltörlése az építész szakon. A főiskola maradjon főiskola, az egyetem egyetem. Valószínűleg ennek a rendszernek az eredménye az, hogy (a 3 éves főiskolai és az 5 éves egyetemi képzést akarják nagyjából összegyúrni 4 évre) a BSC képzést rendre nem végzik el a hallgatók 4 év alatt, inkább lesz az 5-6 is, pedig nem hülyék.

 

Pécsi Tudományegyetem – Pollack Mihály Műszaki Kar

  • Sajnos nagy mértékben függ az iskola elvégezhetősége az egyéni anyagiaktól (tablók nyomtatása, plottolása, makettek anyaga, stb.). Nagyon könnyű úgy tantárgyakat elbukni, hogy szinte csak a belefektetett pénz összege a mértékadó.
  • Az építészképzésben - és ez országosan igaz -, bár sok a jó szakember (jó építész) de oktatás módszertani, pedagógiai ismereteik igen gyérek. Valaki hiába jó szakember, ha egyszerűen nem találja a közös nevezőt a diákokkal.
  • A diploma megszerzése után nem valószínű, hogy a szakmában maradok.
  • Mint külföldön dolgozó építészmérnök hallgatónak az a meglátásom, hogy a mostani magyarországi viszonyokat tekintve diplomával is rettenetesen nehéz az elhelyezkedés és ez az elkövetkezendő években nem is fog megváltozni. Ha valaki kezdeni akar a diplomájával valamit, akkor külföldön próbál szerencsét. Diploma nélkül meg pláne.
  • Szívesen vennék még egy kérdést miszerint, egyáltalán folytatná-e a tanulmányait a hallgató, azután hogy bepillantást nyert a magyar építész oktatásba. Akkor azt jelöltem volna meg, hogy pályaváltás... Csak ha már a felén túl vagyok, akkor befejezem.

 

Nyugat-Magyarországi Egyetem – Faipari Mérnöki Kar

  • A szakmában való elhelyezkedést illetően szerintem már az emberek közötti kapcsolatok, érdekeltségek számítanak a legfőbb szempontnak, nem a szakmai felkészültség.
  • Szerintem egyáltalán nem jó, hogy az ötéves képzést kettészedték alapra és mesterre. A három év nem elég arra, hogy elegendő tapasztalatot, tudást, gyakorlatot gyűjtsünk össze. Fontosak az alapok és fontos a megfelelő idő, amit eltöltünk az egyetemen. Így több mindent akarnak belezsúfolni ebbe a 3 évbe, és gyorsabban kellene felnőnünk a feladatokhoz. Ezért nem lesznek elég jól képzettek, akik kikerülnek. A mesterképzésre felvételizni kell, ami abszurd, mert a tanárok ismernek bennünket, aki másik iskolába akar menni, az pedig átmegy így is úgy is. De, ezzel a félbeszakítással, megszűnik a jogviszony is, és hiába a jó eredmények, első félévben így nem kapunk ösztöndíjat, ami sokunknak nagy hátrány, mert egyetemi tanulmányainkat és magunkat ebből tartjuk fenn. És még számos okot fel lehetne sorolni. Nem vagyok egyedül, sokan vannak, akik több hátrányát látják ennek a képzési formának, mint előnyét. Bizonyára sok intézménynél előnyös, de ebben az esetben szerintem több a hátrány. Köszönöm, hogy leírhattam a véleményem!
  • Szeretném megköszönni, hogy megkérdeztek! A megfelelő kommunikáció mindennek az alapja! Én bizakodó vagyok, tele vagyok hittel és energiával! Azt gondolom, a legjobb döntés volt, hogy a NYME-re, az AMI-ba jelentkeztem:) Az itt ért pozitív illetve negatív tapasztalatok mind csak erősítettek!

 

Moholy-Nagy Művészeti Egyetem – Építőművész

  • Szerintem a különböző egyetemeken működő építész karok együttműködését és átjárhatóságát kellene fejleszteni és közös workshop-okat és kurzusheteket szervezni, hiszen a jövőben úgyis együtt fogunk dolgozni.
  • Mostani tapasztalataimmal és nyelvtudásommal a Kunstakademiets Arkitektskolét választanám, több önbizalmam és profizmusom lenne a végére. Mindemellett érzelmileg nagyon kötődöm az Iparhoz.
  • Alapvetően nagyon szeretem ezt az intézményt, amit itt el tud sajátítani egy fiatal remek lehetőség az életre. Nagyon fontosnak és hasznosnak tartom a csoportokban való alkotást, jó az erre való ösztönzés! Viszont komolyan gondolom, hogy szerintem lényegesen kevesebb hangsúlyt kellene fektetni az elméleti tárgyakra vagy azok milyenségén kéne változtatni. Persze szükséges az elméleti tanulás is, de legyen tényleges haszna, ne csak az oktatási rendszer elvárása alapján, miatta legyen "valami". Több szakmába vágó, életre nevelő elméleti tárgynak szerintem mindenki örülne. Több hasznát vennénk. Diákok intelligens, építő véleményeinek, javaslatainak, meghallgatása, elfogadása!!! Egy ügyért dolgozunk!!!

 

Debreceni Egyetem – Műszaki Kar

  • A tanulókat anyagi támogatással lehetne/KELLENE segíteni, mert azon a véleményen vagyunk a szaktársaimmal, hogy rengeteg szakhoz képest nekünk kell a legtöbbet költeni a taneszközökre, makettek alapanyagaira, nem utolsó sorban a tervbemutatásokra. A nyomtatás sem valami olcsó (2. évesként a 2. félévben, csak nyomtatásra 20 eFt körül kellett költenünk - ez tankörönként természetesen változik negatív irányba, de az egyikben ekörül van) és ezekhez semmilyen segítséget nem kapunk. Ha nem tudjuk megvenni a tisztelt tanár által előírt eszközöket, akkor bukásra vagyunk ítélve, pedig ez nem tükrözi az adott tantárgyhoz kapcsolódó tudásunkat.
  • Az építészeti tantárgyakat kiválóan teljesítettem, nem szeretném ha az acélszerkezetek I c. tantárgy miatt nem szerezhetném meg az ÉPÍTÉSZ diplomámat. Igazságtalan lenne. Az építőmérnökök sem "szenvednek" építész tantárgyakkal.
  • Nincsenek tankönyvek, nincs megfelelő korszerű tananyag. A tanárok legalább 30-50% felkészületlen és képtelen szakmai tudása, a tantárgy tananyagának rendszerezett, érthető és tanulható formában való átadására. A tananyagok jelentős része elavult, és 20 évvel ezelőtti színvonalat képvisel. Az oktatási metodika, tudásátadás formái gyengék és konzervatívok, nem haladnak a korral, valamint gyenge és lassú fejlődést tesznek lehetővé a tanulók számára. A közösségi, csapat feladatok mennyisége nem elégséges. Nincs feladat- vagy célorientált közösségi feladat végrehajtás. A tantárgyak nagy része - szinte 95% - kollokviummal zárul, ezért nem érzékelhető differenciálás a tantárgyi kimeneti követelményekben. Nincs megfelelő mennyiségű és minőségű egyéni érdeklődést kielégítő "szabadon választott" tantárgyi lehetőség. A külföldi példák alapján, ahol a kötelező és a szabadon választott tananyag aránya 50-50% vagy 60% kötelező és 40% szabadon választott, Magyarországon ez az arány 90-10%. Az így kapott tudás semmilyen irányított szakmai differenciálódásra nem elégséges és káros, hiszen uniformizált képzetteket eredményez. A humán tantárgyak közül hiányoznak az olyan tantárgyak, melyek segítenek az építő művészet tágabb összefüggéséinek értelmezésében, lásd: zene, irodalom, tánc, stb.

 

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – Építészmérnöki Kar

  • Nekem az a legfőbb problémám, hogy szerintem nem azért végzi el az átlagos műegyetemi hallgató az építészkart 7 év alatt, mert alkalmatlan a szakmára, hanem mert más karokkal ellentétben nálunk a fő buktató tárgyakból nem indul keresztfélév. Továbbá, ha valaki kimegy külföldre egy fél évre, miután hazajön és addig esetleg nem volt csúszásban, az nem fél évet, hanem egyből egy évet fog csúszni, részben az előbbiek miatt, részben pedig mert a BME nem hajlandó akkreditáltatni a kint tanult tárgyakat.
  • Nagyon hiányzik az egyetemen egy szekrény, ahova bepakolhatom az éppen nem szükséges holmikat. Min. egy A2-es rajztábla és egy télikabát jó lenne, ha beleférne.
  • Úgy gondolom, hogy Magyarországon a BME a legszínvonalasabb építészmérnöki képzést adja a hallgatóiak, de ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem lehet javítani, fejleszteni rajta, tanulni a nyugat-európai építészképzés tapasztalataiból, pl: spanyol, dán, finn, holland példákból. Azt hiszem, nagyon szerencsésnek mondhatom magam, a külföldi tapasztalatok megszerzése terén, hiszen 5,5 év alatt végeztem el a képzést, s ezen idő alatt voltam fél évet külföldön tanulni és kétszer is voltam külföldön szakmai gyakorlaton, ahol mindig nagyon meg voltak elégedve a szakmai felkészültségemmel, tudásommal. Azonban tudom, hogy ezek a lehetőségek annak köszönhetőek, hogy sikerült jócskán átlag feletti tanulmányi eredményeket elérnem. Tehát a külföldi tapasztalat nagyon nagy mértékben tanulmányi eredményeken múlik, ami döntéshozatali eljárás alapján szerintem igazságos rendszer, de mindenféleképpen hasznos lenne, ha a lehetőségek bővülnének, és minél több diáknak lenne lehetősége külföldi tapasztalok megszerzésére. Remélem a kutatás hasznos eredményeket szolgáltat, ami pozitív hatással lesz a jövőbeli építészképzés színvonalára!
  • Jó lenne, ha a fenntartható építészettel és annak eszközeivel is megismerkedhetnénk, illetve ha ebben a szellemben tanulhatnánk. Érdekesnek tartanám, ha szorosabb együttműködés lenne az egyes szakok, egyetemek között (pl. építész-tájépítész, építész-épületgépész), mivel kollégák leszünk egyszer. Az egymás iránti kölcsönös tiszteletet már itt megtanulhatnánk.
  • lélektelenné vált az oktatás
  • Ez csak papíron ötéves képzés. A kar vezetése gólyaként úgy köszöntött minket, hogy kellemes 7 és fél évet kívánunk! (sajnos nem vicceltek)
  • Összefoglalva: legyen a mai igényeknek megfelelő az oktatás - a géphasználat erősítése, a rajzi oktatás átalakítása (inkább skiccek, kevesebb nagy rajz), nyelvoktatás, gyakorlatiasabb órák, a kapcsolat a szakágakkal erősebb legyen - közös konzultációk, lényegre törő oktatás, sokkal kisebb évfolyamlétszám.
  • Jómagam még a hagyományos, 5 éves képzésben folytattam tanulmányaimat (most diplománál tartok), de már akkor is óriási erőfeszítésbe került szakmai diákszervezet tagjaként többletfeladatokat vállalni. Önként vállalt többletfeladataimból többet tanultam, mint amit az egyetem tudott adni, így elég méltánytalannak érzem, hogy a sok fölösleges tárgy (sem gyakorlati értelemben nem hasznos, sem elméleti szempontból nem aktuális) terheit kellett cipelnem, miközben a felszabadult időt még több saját projekt megvalósítására fordíthattam volna. A mostani kétszintű képzés, ha lehet még rosszabb helyzetbe hozta az ambiciózus hallgatókat, mivel az említett idejétmúlt és érdektelen tárgyak teljesítésénél még nagyobb teljesítménykényszer alakult ki a mesterképzés feltételei miatt (mert a bachelorral lehetetlen elhelyezkedni). A finanszírozott félévek alacsonyabb száma is hozzájárul a hallgatók beszűkülő, csupán a szükséges egyetemi feladatok ellátására koncentráló attitűdjének kialakulásához. A szakmai diákszervezetek, egyetemen kívüli szakmai tevékenységek elismerése, integrálása az oktatásba elkerülhetetlen, ha felelős, ambiciózus építész-értelmiség kinevelése a cél.
  • a 21. kérdéshez: nem biztos, hogy építésznek jelentkeznék, sőt...

 

Budapesti Corvinus Egyetem – Tájépítészeti Kar

  • A Corvinus Egyetem a maga hírével és elért sikereivel nem lehet a felszámolandó egyetemek között, ráadásul a Budai Campus fejlesztésével, jobbá tételével még inkább sokszínűvé válhat ez a felsőoktatási intézmény. Javaslom, hogy a Pesti Campus fejlesztései mellett a Budai Campus is kapjon nagyobb hangsúlyt, mert érdemes lenne.
  • Ugyanide jelentkeznék újra, de [...] nincsenek jegyzeteink. A tudást nem tudjuk szakmai háttéranyaggal bővíteni. Sosem mondta senki, hogy kijön velünk egy szakmai konferenciára külföldre, vagy nem szervezett senki olyat, hogy mehessünk. Egyáltalán nem értesítenek az ilyen irányú lehetőségekről.
  • Külföldet próbálnám talán meg, a 21. kérdésre adott válaszom helyett!

PS: Az epiteszforum.hu célja a rendezvénysorozattal és a felméréssel, valamint a vélemények kozmetikázatlan közzétételével az volt, hogy hozzájáruljon az őszinte párbeszéd elindításához, a jó és rossz kibeszéléséhez, a problémák pontos feltérképezéséhez. Az alábbi "nyers" dokumentumokat a döntéshozók figyelmébe ajánljuk, mert ezek értékelése meghaladja a szerkesztőség kompetenciáját.

A program Vargha Mihály [1952-2010] főszerkesztőnk ötlete volt, ő pontosan tudta, hogy a párbeszéd elindításához egy szakmai fórum mivel tud hozzájárulni. Mihály tíz nappal ezelőtt töltötte volna be 59. életévét, s tortával ünnepeltük volna a projekt lezárását, de legfőképpen azt, hogy saját vélemény formájában 459 fiatal ember vállalt felelősséget a magyarországi építészképzés jövőjéért.

 

A kérdőív összegzését Pásztor Erika Katalina készítette 2011. június 17-18-án.

 

 

24 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »