Ercsényi Márta: Dunakeszi-Fót-Göd kistérség fejlesztési lehetőségei

Diplomadíjas 2005-ben

Konzulens: Molnár József László

A diplomatervem célkitűzése a kistérség gazdasági, társadalmi, agglomerációs jellemzőinek megismerésével, a környezetállapot és a tájhasználat figyelembevételével

• feltárni a kistérséget érintő folyamatokat, és az abból adódó problémákat, tájhasználati konfliktusokat,
• a térség és a kistérség céljainak figyelembevételével válaszokat adni a kistérség környezeti állapotának javítására és a kívánatos tájhasználat eléréséhez.

A témaválasztásban meghatározó volt a területhez kapcsolódó személyes kötődésem, a hatékonyabb megoldások megtalálása érdekében választottam a kistérségi szintet a tervezési terület alapjául.

A fenntartható környezet- és tájhasználat összetett probléma különösen egy agglomerációs térségben, számos konfliktus helyi szinten nem oldható meg.

A kistérség a budapesti agglomerációs körzet tagjaként, Pest megyében, a Duna bal partján helyezkedik el. Dunakeszi, Fót, Göd városi rangú települések alkotják, a történelem során kialakult eltőrő funkciókkal (Dunakeszi: ipari, Fót: régen mezőgazdasági tevékenység, ma gazdasági tevékenységek betelepítése, Göd: alvóvárosi, nyaralóhelyi jelleg). Utóbbi tényezők rendkívül megnehezítik az együttműködést.

A kistérséget jellemzi a dinamikus népességnövekedés, a beépített és a szántó területek magas aránya, a gyenge minőségű homokos talajok, a természetközeli társulások kis aránya (nagyobb összefüggő: Duna-part, Fóti-Somlyó), jelentős vízbázisok, növekvő beépítések, csökkenő biológiailag aktív felületek, csökkenő fajlagos zöldfelületi arány, összenövő települések, fogyatkozó táji értékek.

Az értékeléskor számos megközelítést vettem figyelembe, hogy az értékelési rendszer megfelelő alapot adjon a javaslatok megfogalmazásához.

TÁJHASZNÁLATI KONFLIKTUSOK

• A településeken áthaladó forgalom - magas légszennyezettség
• Átalakuló területhas-nálatok - csökkenő táji értékek
• A természeti értékek veszélyeztetettsége, csökkenése (Duna-part)
• Parlagterületek - adventív, allergén fajok terjedése

Számos környezet- és tájvédelmi szintű konfliktus feloldása hosszú távon csak széleskörű együttműködéssel, gazdasági, ágazati, társadalmi egyeztetetéssel valósítható meg. Diplomatervemben legfőként a helyi szinten feloldható, illetve hatékonyan mérsékelhető konfliktusokra összpontosítottam Javaslataimban azokat a témaköröket gyűjtöttem össze, ahol hatékony megoldás érhető el önkormányzati szinten, a lakosság bevonásával.

A fejlesztési javaslatok megfogalmazása két szinten történt: először stratégiai és koncepcionális, majd intézkedési javaslatokat adtam. A stratégiai javaslatok közül kiemelendő a nagy kiterjedésű parlagon fekvő mezőgazdasági területek potenciális zöldfelületekként való hasznosítása, valamint a környezeti tudatosság fejlesztése, amelyhez megfelelő bázist ad a kistérség népességének magas fokú iskolázottsága. Az intézkedési javaslatokban külön választottam a kistérségi koordinációban megvalósítható és az elsősorban a települési hatáskörbe tartozó feladatokat. A javaslatokat problémamegoldó jelleggel csoportosítottam: közlekedési hatások csökkentése, mezőgazdasági területek hasznosítása, természet- és tájvédelem stb.

A forráshiány, a rövidtávú önkormányzati döntések, a lakossági együttműködés hiánya ronthatja a környezeti, táji fejlesztések megvalósulási esélyeit. Első lépésben a vezető funkcióban lévő emberek tenni akarására lenne szükség.