építészet : környezet : innováció

Erdei szerzetesház

Nagyvázsony és Pula között nyiladék szeli ketté az erdőt. Értékes, őshonos fákkal határolt tisztásra tervezett szerzetesházat Faragó Ágnes, Gerges Máté és Kazsoki Anikó, a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar hallgatói.

A felév során Tervezésmódszertan tárgyból a Tálodi rétre kellett csoportmunkában tervezni a pálos szerzetes rend számára kialakított erdei központot. A térségben korábban már állt egy pálos kolostor, aminek romjai ma is megtekinthetőek. Ebben a témában a féléves munkát kísérve előadásokon tanulhattunk a környék építészetéről, szakrális terekről, illetve egy pálos szerzetestől a rendről magáról, mindennapi életükről. Az előzetes elképzeléseinkkel szemben a pálos rendiek az eredeti értékek megőrzése mellett nyitottak az újra, a mai korhoz való alkalmazkodásra.

A félév során a kiadott tervezési program ajánlásai közt szerepelt egy szerzetesi központ, egy zarándokközpont mezőgazdasági épületekkel, illetve egy kápolna. Ezek közül minden hallgatói csoport kiválaszthatta, melyik funkcióval szeretne foglalkozni, a telepítésben együttműködve két-három másik csapattal. Mi a szerzetesi központ tervezését választottuk. Ennek keretén belül az épületbe tervezendő helyiségek egy könyvtár, négy állandó tartózkodásra szolgáló- és egy vendégszoba, vizesblokk, konyha, gépészeti helyiség, és közösségi tér, illetve az ezekhez tartozó szükséges tárolók voltak.


helyszínrajz


A tervezés

A szerzetesi ház tervezésénél az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy biztosítani tudjuk az ott élőknek az életmódjukhoz tartozó csendes, nyugodt környezetet. Azáltal, hogy a zarándokközponttól kissé távolabb eső, erdősávval elválasztott részére terveztünk a tisztásnak, biztosítani tudtuk a látogatóktól mentes privát szférát. Ezt a természetes "teresedést" töltöttük meg egy sajátos, erdei atmoszférával, amiben nagy szerepet játszanak az épület külső felületein megjelenő transzparens szerkezetek.

A tervezés során nagy odafigyeléssel kezeltük a közösségi használat és az elszigetelt tartózkodás kérdését. Ez konstruktivista felfogásként mutatkozik meg a tömegképzésen. Ennek legfontosabb szempontja az egyes egységek egymással illetve az erdővel való kapcsolata volt, az épület így benyúlik az erdei környezetbe és teret enged a növények terjeszkedésének az épület által kialakított kisebb udvarokban.


erdei szerzetesház - tervező: Faragó Ágnes, Gerges Máté, Kazsoki Anikó



A szerzetesi cellák kialakításánál különösen fontosnak éreztük, hogy a szoba kétfelé tudjon kommunikálni. Egyik oldalról a kubusokat összekötő transzparens közlekedő összeköti az egyes szobákat. Ezt a szobasort egy iroda és egy könyvtár zárja le a két végén, a másik oldalról viszont minden cellának külön bejárata van, ezzel lehetővé téve az elkülönülést és az egyéni használatot. Ezt a használati formát erősítve, minden szobát vaskályhával láttunk el, ami egyéni fűtést tesz lehetővé, illetve lapos tetején egyszerűbb ételeket készíthetnek, melegíthetnek.

A közösségi terek kialakításánál arra törekedtünk, hogy minél inkább meglegyen a kapcsolat a benti terek és a környezet között. Ennek érdekében térelhatárolásként polikarbonát lemezt használtunk, ami kellően biztosítja a belső terek zártságát, ugyanakkor elég nyitott is ahhoz, hogy közel érezzük magunkat a természethez. A nappali közepén található szintben lesüllyesztett terület vizuális térelhatárolást biztosít. Az így kialakult szintkülönbség ülésmagasságú, illetve a lépcső belépései ülésszélességűek, ezzel egy könnyen belakható teret létrehozva. Ugyanakkor a bútorok számának csökkentésével hangsúlyozza a ház puritán jellegét. A süllyesztett rész körül egy beltéri kerengő jön létre, ami így szakrális élményt biztosít.


erdei szerzetesház - tervező: Faragó Ágnes, Gerges Máté, Kazsoki Anikó



A szerkezet kialakításánál kitűzött főbb szempontok a visszafogott és "olcsó" anyaghasználat, illetve a szükséges helyszíni építkezés időtartamának minél nagyobb mértékben való mérséklése voltak. Ennek érdekében a ház egy könnyűszerkezetes, talajcsavarokon álló épület, aminek legnagyobb számban felhasznált építőanyagai főleg fa termékek (fa gerenda, tetőléc, OSB lap, rétegelt lemez polikarbonát borítással). Ezen felül a gyors helyszíni munkát elősegítendő az egyes funkciók kubusai előregyártott falpanelekből épülnek, melyek gerenda keretszerkezetét, és bordáit szórt poliuretánhab tölti ki, ezzel hőszigetelve és kártevőmentesítve az épületet.

Faragó Ágnes, Gerges Máté, Kazsoki Anikó

 

vélemény írásához jelentkezzen be »