Értékalapú fejlesztés a parkban

"értékalapú fejlesztés"=szakmai legitimáció a fák kivágására és a helyük beépítésére, mivel Magyarországon képtelenség egy (vagy sok) fát hivatalosan is értékesebbnek nyilvánítani, mint egy akármilyen épületet. Pláne ha illető épületet egy mindenen átgázoló kormány saját ötletétől megszállott liblingje liszenkózná oda.

Bazsó Gábor művészettörténész és dr. Szikra Éva tájépítész 2012-ben készített egy előterjesztést a Városliget történeti kertté nyílvánításának megalapozására. Ez az anyag a KÖH-ben készült jóval a LigetBudapest gondolat (agyrém) előtt, és szükségszerűen, datálása okán sem felel meg a kerttörténeti tudományos dokumentáció 39/2015 (III. 21.) Korm. rendeletben szabályozott elvárt tartalmának. Történeti igényű alapkutatás, következtetések nélkül (mivel akkor ez még nem volt feladat). A KÖH jogutód Forster Központ múlt év áprilisában csak azért adta át a Zrt-nek ezt az anyagot, hogy legalább valami legyen a kezében - legyen bárminemű segédfogalma a történeti kertről -, ha tényleg áprilisban ki akarja erőszakolni a tájépítészeti pályázatot. (Addig ugyanis nem igazán volt semminemű fogalma róla: jól mutatja ezt az a fiaskó is, hogy a nemzetközi építészeti tervpályázat kapcsán teljesen lazán felcserélték a pályázat kiírói a Nebbien-féle 1816-os tájképi kert tervét az 1813-as nemzetközi parktervezési tervpályázatra kiadott helyszínrajzzal.) Viszont mivel 8 hónapot húzódott ezt követően a tájépítészeti pályázat kiírása pusztán azért, mert a sziklaszilárdságú múzeumi program kb két másodpercenként és kormányülésenként változott (s még ma sem ülepedett le, mi és hol épülne) ez idő alatt bőven lett volna rá ideje a Zrt-nek, hogy a szükséges és elégséges tartalmú dokumentációt (amely a pályázóknak egyértelműen elmondja, hogy mely szerkezeti elemei őrzendő vagy rekonstruálandó a parknak) elkészítesse. Méghozzá kertművészeti kérdésekben avatott szakemberekkel, a kormányrendelet betűje szerint. Pláne, hogy erre a tájépítész szervezetek és a Forster Központ munkatársai is nyomatékkal felhívták a figyelmet. Teljes nonszensz elvárni gyakorló tervezőktől (akik nem kerttörténészek), hogy a tervpályázat UTÁN készítsenek el tudományos történeti dokumentációt, amikor az normális esetben előfeltétele ilyen érzékeny helyen a tervezésnek és alapvetően befolyásolja, hogyan nyúl egy tervező ehhez a feladathoz, felüírja a terv koncepcióját az első vonal húzása előtt. Kicsit olyan ez, mint parancsot adni a shéfnek, hogy legyen tészta ebédre, majd miután elkészült az étel közölni vele, hogy a vendégek amúgy lisztérzékenyek. Ha valóban a park értékalapú fejlesztése lenne a cél (mintahogy nem), akkor:

- A tájépítészeti pályázathoz kiadott (amúgy hiányos) dendrológiai felméréshez tartozna egy növényállomány értékelés (no nem olyan, ami ma hozzá van rendelve, mert az szakmailag értékelhetetlen),- a kerttörténeti tudományos dokumentáció tartalmazna olyan fejezetet is, amiben a Ligeten belüli területek értékelése szerepelne aszerint, hogy melyek a különösen megőrzendő, vagy felújítandó kertépítészeti részletek, elemek,- Nem csak a nyertes (azóta többször módosult) építészeti tervek lennének beillesztve, hanem lenne egy végleges, jóváhagyott program, ami nem változik napról-napra, például nem nőnének ilyen színházak ki a földből, meg tolódnának el, zsugorodnának ide-oda múzeumok,- a pályázati kiírást és mellékleteit pedig a jogszabály előírta módon egyeztették volna a felkért zsűrivel, hiszen az ő jóváhagyásuk nélkül pályázati kiírás nem kerülhetett volna kihírdetésre, nyilván ilyen minőségű anyagot nem is adtak volna ki a kezükből.Egy ilyen "projektet" a megfelelő mélységű előkészítéssel kellett volna kezdeni. Jelen esetben a helyszín értékeinek a feltárásával, a KUTATÁSSAL, a terhelhetőség vizsgálatával, a helyszín alkalmassági vizsgálatával. Az elmúlt évek azt bizonyították, hogy a Zrt. sajnos erre a feladatra alkalmatlan, az általa megbízott, teljesen ismeretlen, mindössze 810ezer éves forgalmat bonyolító 4B-OPAQ Studió Kft-vel együtt, aki a közbeszerzésen különösebb referencia nélkül tudta megnyerni egy 200 éves történeti park rekonstrukcióját célzó tervpályázat előkészítési feladatait. A Zrt a szakszerű előkészítés ( a kert értékalapú kutatása és a várospolitikai megállapítások megismerése) után nem  juthatott volna arra a következtetésre, hogy a Városligetben meg lehet csinálni a múzeumi negyedet. Sajnos nem lehet. Sokadszorra mondja minden az urbanisztikához kicsit is konyító független szakember. És ebben a kifordított folyamatban az a legborzasztóbb, hogy nincsenek következtések, csak nyomulás van, amelyben nem fontos, hogy éppen kiken gázolunk keresztül és milyen módszerekkel. A szakmaiságnak itt sajnos egyetlen lapot sem osztottak.

A Megállapodás szerint tehát kiíró a pályázóknak köteles biztosítani „egy, a Forster Központ munkatársai által meghatározott, a pályázathoz szükséges és elégséges tartalmú kerttörténeti tudományos dokumentációt”. Ennek része a Bazsó Gábor és dr. Szikra Éva kert- és tájépítészek által készített „Budapest, Városliget történeti kert” című mű, amely a kiírás mellékletét képezi. Ugyanakkor “a győztes Pályázónak a szerződéses feladatai között, a kertépítészeti engedélyezési terv részeként a Városliget kerttörténeti tudományos dokumentációját el kell készítenie vagy készíttetnie...”. Kiemelések tőlem.

Akkor tehát az összes pályázónak átadandó, kiinduló dokumentáció egy részét a győztes pályázó kötelessége elkészíteni. Klassz: az elkészítés feltétele (alapanyaga) és az elkészítendő anyag ugyanaz, ugyanarról a parkról szól, ugyanazon eljárás keretében.

A kiírás, a kiírók és az egész folyamat minősítése ezek után a T. olvasóra bízható.