Nézőpontok/Vélemény

Értékalapú fejlesztés a parkban

1/1

?>
1/1

Értékalapú fejlesztés a parkban
Nézőpontok/Vélemény

Értékalapú fejlesztés a parkban

2016.01.14. 12:34

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Vélemények:
4

Dosszié:

A városligeti tájépítészeti tervpályázat kapcsán a Magyar Tájépítészek Szövetsége közleményt adott ki, melyben aggodalmukat fejezik ki a történeti kert torzulásának lehetőségével szemben. Íme a Városliget Zrt. reakciója a nemrégiben megjelent nyilatkozatra. 

A Városliget Zrt. a múlt év végén írta ki a Városliget megújítását szolgáló tájépítészeti pályázatot. A Magyar Építész Kamara (MÉK) Táj- és Kertépítészeti Tagozata, valamint a Magyar Tájépítészek Szövetsége által is támogatott pályázat egyszerre szolgálja a park 21. századi megújulását és történeti rehabilitációját.

A Magyar Tájépítészek Szövetsége a pályázat kapcsán január 12-én közleményt jelentetett meg, mely szerint a szervezet aggodalmát fejezi ki „a történeti kert további torzulásának lehetőségével szemben" és sajnálattal állapítja meg, hogy „a pályázati kiírás mellékletei között nem szerepel a kerttörténeti tudományos dokumentáció, mely a közpark értékalapú fejlesztését szakmailag alátámaszthatta volna és amelyet a közzétett megállapodás is feltételként fogalmazott meg."

A pályázat előkészítése kapcsán a MÉK, a Magyar Tájépítész Szövetség és a Városliget Zrt. által megkötött háromoldalú együttműködési megállapodás a következőképpen rendelkezik a történeti dokumentációról:

„Kiíró a pályázaton indulók számára a következő dokumentumokat biztosítja:

Geodéziai felmérés, botanikai-dendrológiai felmérés és élőhelytérkép, hidrogeológiai vizsgálat, az építészeti tervpályázaton nyertes épületek helyszínrajzba illesztett tervei, valamint egy a Forster Központ munkatársai által meghatározott, a pályázathoz szükséges és elégséges tartalmú kerttörténeti tudományos dokumentáció, mely a közpark értékalapú fejlesztését megalapozza."

Ennek értelmében a pályázati a kiírás mellékletét képezi a Bazsó Gábor és dr. Szikra Éva kert- és tájépítészek által készített „Budapest, Városliget történeti kert" című műve, mely által a pályázók megismerhetik a park kerttörténeti értékeit. Emellett a tervpályázat kiírásában azt is megfogalmazták, hogy a leendő nyertes pályázó feladata a 39/2015. (III. 11.) kormányrendelet szerinti kerttörténeti tudományos dokumentáció elkészítése:

„Felhívjuk a Pályázók figyelmét arra, hogy a régészeti örökség és a műemléki értékek védelme érdekében a győztes Pályázónak a szerződéses feladatai között, a kertépítészeti engedélyezési terv részeként a Városliget kerttörténeti tudományos dokumentációját el kell készítenie vagy készíttetnie a 39/2015. (III. 11.) kormányrendeletben foglaltak szerint. A kerttörténeti tudományos dokumentáció helyreállítással kapcsolatos szakmai és fejlesztési javaslatait a továbbtervezés során figyelembe kell venni."

Mindezek ismeretében a pályázati kiírás megfelel az említett háromoldalú megállapodásnak és teljes mértékben biztosítja a Városliget értékalapú fejlesztését.

Városliget Zrt.
2016. január 14.

 

Vélemények (4)
lecsó
2016.01.14.
23:51

"értékalapú fejlesztés"=szakmai legitimáció a fák kivágására és a helyük beépítésére, mivel Magyarországon képtelenség egy (vagy sok) fát hivatalosan is értékesebbnek nyilvánítani, mint egy akármilyen épületet. Pláne ha illető épületet egy mindenen átgázoló kormány saját ötletétől megszállott liblingje liszenkózná oda.

bardóczi
2016.01.14.
22:25

Bazsó Gábor művészettörténész és dr. Szikra Éva tájépítész 2012-ben készített egy előterjesztést a Városliget történeti kertté nyílvánításának megalapozására. Ez az anyag a KÖH-ben készült jóval a LigetBudapest gondolat (agyrém) előtt, és szükségszerűen, datálása okán sem felel meg a kerttörténeti tudományos dokumentáció 39/2015 (III. 21.) Korm. rendeletben szabályozott elvárt tartalmának. Történeti igényű alapkutatás, következtetések nélkül (mivel akkor ez még nem volt feladat). A KÖH jogutód Forster Központ múlt év áprilisában csak azért adta át a Zrt-nek ezt az anyagot, hogy legalább valami legyen a kezében - legyen bárminemű segédfogalma a történeti kertről -, ha tényleg áprilisban ki akarja erőszakolni a tájépítészeti pályázatot. (Addig ugyanis nem igazán volt semminemű fogalma róla: jól mutatja ezt az a fiaskó is, hogy a nemzetközi építészeti tervpályázat kapcsán teljesen lazán felcserélték a pályázat kiírói a Nebbien-féle 1816-os tájképi kert tervét az 1813-as nemzetközi parktervezési tervpályázatra kiadott helyszínrajzzal.) Viszont mivel 8 hónapot húzódott ezt követően a tájépítészeti pályázat kiírása pusztán azért, mert a sziklaszilárdságú múzeumi program kb két másodpercenként és kormányülésenként változott (s még ma sem ülepedett le, mi és hol épülne) ez idő alatt bőven lett volna rá ideje a Zrt-nek, hogy a szükséges és elégséges tartalmú dokumentációt (amely a pályázóknak egyértelműen elmondja, hogy mely szerkezeti elemei őrzendő vagy rekonstruálandó a parknak) elkészítesse. Méghozzá kertművészeti kérdésekben avatott szakemberekkel, a kormányrendelet betűje szerint. Pláne, hogy erre a tájépítész szervezetek és a Forster Központ munkatársai is nyomatékkal felhívták a figyelmet. Teljes nonszensz elvárni gyakorló tervezőktől (akik nem kerttörténészek), hogy a tervpályázat UTÁN készítsenek el tudományos történeti dokumentációt, amikor az normális esetben előfeltétele ilyen érzékeny helyen a tervezésnek és alapvetően befolyásolja, hogyan nyúl egy tervező ehhez a feladathoz, felüírja a terv koncepcióját az első vonal húzása előtt. Kicsit olyan ez, mint parancsot adni a shéfnek, hogy legyen tészta ebédre, majd miután elkészült az étel közölni vele, hogy a vendégek amúgy lisztérzékenyek. Ha valóban a park értékalapú fejlesztése lenne a cél (mintahogy nem), akkor:

- A tájépítészeti pályázathoz kiadott (amúgy hiányos) dendrológiai felméréshez tartozna egy növényállomány értékelés (no nem olyan, ami ma hozzá van rendelve, mert az szakmailag értékelhetetlen),- a kerttörténeti tudományos dokumentáció tartalmazna olyan fejezetet is, amiben a Ligeten belüli területek értékelése szerepelne aszerint, hogy melyek a különösen megőrzendő, vagy felújítandó kertépítészeti részletek, elemek,- Nem csak a nyertes (azóta többször módosult) építészeti tervek lennének beillesztve, hanem lenne egy végleges, jóváhagyott program, ami nem változik napról-napra, például nem nőnének ilyen színházak ki a földből, meg tolódnának el, zsugorodnának ide-oda múzeumok,- a pályázati kiírást és mellékleteit pedig a jogszabály előírta módon egyeztették volna a felkért zsűrivel, hiszen az ő jóváhagyásuk nélkül pályázati kiírás nem kerülhetett volna kihírdetésre, nyilván ilyen minőségű anyagot nem is adtak volna ki a kezükből.Egy ilyen "projektet" a megfelelő mélységű előkészítéssel kellett volna kezdeni. Jelen esetben a helyszín értékeinek a feltárásával, a KUTATÁSSAL, a terhelhetőség vizsgálatával, a helyszín alkalmassági vizsgálatával. Az elmúlt évek azt bizonyították, hogy a Zrt. sajnos erre a feladatra alkalmatlan, az általa megbízott, teljesen ismeretlen, mindössze 810ezer éves forgalmat bonyolító 4B-OPAQ Studió Kft-vel együtt, aki a közbeszerzésen különösebb referencia nélkül tudta megnyerni egy 200 éves történeti park rekonstrukcióját célzó tervpályázat előkészítési feladatait. A Zrt a szakszerű előkészítés ( a kert értékalapú kutatása és a várospolitikai megállapítások megismerése) után nem  juthatott volna arra a következtetésre, hogy a Városligetben meg lehet csinálni a múzeumi negyedet. Sajnos nem lehet. Sokadszorra mondja minden az urbanisztikához kicsit is konyító független szakember. És ebben a kifordított folyamatban az a legborzasztóbb, hogy nincsenek következtések, csak nyomulás van, amelyben nem fontos, hogy éppen kiken gázolunk keresztül és milyen módszerekkel. A szakmaiságnak itt sajnos egyetlen lapot sem osztottak.

Pákozdi Imre
2016.01.15.
09:12

@bardóczi: Ez az egész pályázati kiírás, függetlenül annak esendőségeitől, rávilágít a Liget Budapest melletti érvelés egyik ősi, évek óta hallható kamuzására. Annak a jóformán egyetlen, de minduntalan mantrázott érvnek a bizonyítatlanságára, alaptalanságára, amely Baán szájából eddig hallható volt. Arra, hogy a zöldfelület nőni fog, méghozzá 60%-ról 65%-ra.

Minek alapján állítja ezt a főigazgató-miniszteri biztos úr? Minek alapján, ha nincs meg még a városligeti tájépítészeti tervpályázat eredménye sem, nem hogy az ennek alapján megalkotandó végleges terv? Sőt – és ez újdonság -, még „kerttörténeti tudományos dokumentáció” sincs, amely elmondaná, hogy mely szerkezeti elemei őrzendők meg vagy rekonstruálandók a parknak. És amelyet, cinizmus atyja ne hagyj el, a győztes pályázó kötelessége lenne megalkotni. De - amint az Garay Klára és Bardóczi Sándor munkássága alapján tudjuk* - még egy hiteles fakataszterrel sem rendelkezik a jóformán hatóságként grasszáló beruházó. Annyit viszont tudunk, hogy mind a Zene Háza, mind az új MNG jelentős zöld területet emésztene föl a maiból, és a Közlekedési Múzeum visszépítendő része sem fatelepítést jelentene. A Felvonulási tér újrazöldítését pedig nagyrészt illuzórikussá tenné a Néprajzi Múzem hatalmas tömbje valamint az Ajtósi Dürer fasor - Dózsa György út sarkára tervezett színház.

http://epiteszforum.hu/cut-and-not-paste-ellentmondasok-a-liget-fainak-sorsa-korul2 

Pákozdi Imre
2016.01.14.
19:25

A Megállapodás szerint tehát kiíró a pályázóknak köteles biztosítani „egy, a Forster Központ munkatársai által meghatározott, a pályázathoz szükséges és elégséges tartalmú kerttörténeti tudományos dokumentációt”. Ennek része a Bazsó Gábor és dr. Szikra Éva kert- és tájépítészek által készített „Budapest, Városliget történeti kert” című mű, amely a kiírás mellékletét képezi. Ugyanakkor “a győztes Pályázónak a szerződéses feladatai között, a kertépítészeti engedélyezési terv részeként a Városliget kerttörténeti tudományos dokumentációját el kell készítenie vagy készíttetnie...”. Kiemelések tőlem.

Akkor tehát az összes pályázónak átadandó, kiinduló dokumentáció egy részét a győztes pályázó kötelessége elkészíteni. Klassz: az elkészítés feltétele (alapanyaga) és az elkészítendő anyag ugyanaz, ugyanarról a parkról szól, ugyanazon eljárás keretében.

A kiírás, a kiírók és az egész folyamat minősítése ezek után a T. olvasóra bízható. 

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk